Hírlevél feliratkozás
Szentkirályi Balázs
2019. október 2. 12:50 Pénz

Hamarosan egészen meglepő dolgokba fektethetnek a legkonzervatívabb befektetők

Több ezer milliárd forintnyi – döntően lakossági – megtakarítást kezelnek a magyarországi biztosítók. A befektetési döntések a legtöbb esetben mégsem itt születnek, hanem a multik anyacégeinek székhelyein. Persze nem is új és annyira nem is támadható, hogy a multik leginkább az anyavállalat központjába viszik az összetettebb befektetési döntéseket, a leányvállalatoktól pedig leginkább csak kockázatmentes kötvénybefektetéseket várnak el helyben.

A dolog azonban hátrányos, mert így a magyar pénzügyi közvetítőrendszer szereplői a külföldiekkel szemben hátrányban vannak. Egy helyi ingatlanos cégnek, műkincskereskedőnek, abszolút hozam alapnak vagy kockázati tőkealapnak jobb lenne, ha a biztosítók a hazai megtakarítások nagyobb részéről döntenének helyben. Ezzel több helyi alternatív befektetés juthatna finanszírozáshoz, és kisebb lenne az itteni alternatív piaci szereplők államtól vagy az EU-s pénzektől való függősége.

A biztosítók és az érintett piaci szereplők egy kisebb köre nemrég összeültek, hogy megismerkedjenek egymás szempontjaival, és beszélgessenek arról, hogy hogyan lehetne legalább apró lépésekkel változtatni a helyzeten. A beszélgetésen ott volt a G7 is.

Nyilvánvaló, hogy ott, ahol sok a helyi megtakarítás, jobb helyzetben vannak a helyi pénzügyi szereplők, hisz közvetlenebbül férhetnek hozzá a biztosítók döntéshozóihoz, így ők könnyebben kerülnek fel a térképre. Az angolszász világban vagy az EU magországaiban az átlagos cégérték is nagyobb, és hát nincs sokkal több dolga egy pénzügyi befektetőnek egy 200 millió eurós céggel, mint egy 20 millióssal, ami szintén a nagyoknak kedvez.

Kutas Gábor, a Biggeorge Alapkezelő managing partnere külön ki is emelte, hogy a nagy nemzetközi biztosítók 20-50 százalékos arányban fektetnek alternatív eszközökbe, míg ez az arány nálunk jócskán 5 százalék alatt van.

Pedig lehetőség van bőven, és az utóbbi évek hozamai is alátámasztják, hogy érdemes a leghagyományosabb – kötvényből és részvényből álló – portfólióktól eltérő befektetésekben is gondolkodni. Az ingatlanalapok, a kockázati- és magántőkealapok, a nyersanyagbefektetések, a kriptopénzek, a műkincs vagy a sportfogadás is alternatív befektetésnek számítanak. Igaz, ezek gyakran kevésbé likvid befektetések (nehezebb pénzzé tenni őket), mint a klasszikus részvény- vagy kötvényalapok. De ez sem biztos, hogy olyan nagy hátrány, sőt, aki képes a piaci hullámzásokkal nem törődve hosszú távon gondolkodni, az a visszatekintő piaci tapasztalatok szerint jó eséllyel nagyobb hozamra számíthat, mint azok, akik sűrűn váltogatják a befektetési elképzeléseiket.

Az alternatív eszközök előnye, hogy alacsony vagy akár negatív a korrelációjuk a 10 évnél hosszabb távon jellemzően együtt mozgó részvény- és kötvénypiaccal. Korábban a két utóbbi eszközosztály jellemzően széttartott, tehát, ha az egyik lefele tartó trendben mozgott, a másik emelkedett, ez az összefüggés azonban a befektetési szakemberek szerint az elmúlt évekre már nem igaz. Az ingatlan korrelációja a részvényekkel és a kötvényekkel lényegében zéró, tehát a legtöbb portfólióban jó kiegészítő lehet – mondta Kutas.

A hozamokat elnézve sem lehet ok a panaszra: az európai kockázati befektetések tavaly átlagosan 18 százalékot termeltek a tulajdonosaiknak, a magántőke alapok hozamai is 13-15 százalék között mozogtak. A növekedés ráadásul évek óta tart, miközben az ilyen típusú befektetésekből a tulajdonosok rendszerint kiveszik a nyereségüket. Ezért ebben az eszközosztályban több a kiáramló, mint a beáramló pénz. Ez annyit jelent, hogy az árfolyamokat nem az új vásárlók, hanem a jól teljesítő, de kisebb, kockázatosabb vállalatok teljesítménye hajtja, és ezek tőzsdén keresztül nem elérhetők.

A kötvényekkel a következő tíz évben szinte biztos, hogy bukunk, a hagyományos részvénypiacon pedig a vállalatok és az értékpapírok magas árazottsága miatt – az osztalékokkal is számolva – alig néhány százalékot lehet keresni, amit még a költségek is terhelnek,

mondta Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő kötvényportfólió menedzsere. Szerinte az alternatív befektetésekkel azért lehet keresni, mert egyre többen vannak, akik rövidtávra fókuszálnak. Márpedig régi tapasztalat, hogy ahol kisebb az intézményi befektetők közötti verseny, ott nagyobb hozamokat lehet elérni. És mivel hosszú távon most különösen kevesen gondolkodnak, ezért ott jóval kisebb a verseny. A biztosítók pont itt jönnek a képbe, hiszen kötelezettségeik lejárati szerkezete miatt képesek hosszú távon befektetni. Ez kedvezne a 20-30 éves távú infrastrukturális vagy ingatlanos befektetéseknek.

A probléma rövid távú feloldása persze nem elképzelhető, a multik legalábbis egészen biztosan nem hozzák holnaptól ide a helyi szereplőknek kedvező döntési folyamataikat. A szavatoló tőkét cégcsoport szinten alakítják, a biztosítói tőkepuffert, amivel lehet a kockázatosabb alternatív befektetésekben játszani, nem adják oda a magyar leányoknak. De a tőkepiaci környezet közeljövőben várható alakulása és a nyomott kamatkörnyezet a következő években változást hozhat.

Ha a hagyományos eszközök már nem nyereségesek, akkor nyitottabbak lesznek a befektetők az új típusú befektetésekre.

A reálhozam már mostanra eltűnt, a 3 százalékos infláció előbb vagy utóbb a külföldi biztosítói döntéshozókat is alkalmazkodásra kényszeríti.

Már most is van biztosító, amelyik elindult az abszolút hozamú befektetések felé. Az elmúlt évek kötvényben és részvényben is (még a magyar eszközökben is) elkényeztették a szereplőket, magas hozamokat lehetett a hagyományos befektetésekkel elérni alacsony infláció mellett, de ennek vége. Móricz szerint az alternatívok közül az abszolút hozamú alapok már ismertebbek a hazai intézményi szereplőknek, ráadásul likvidek, napi szinten visszaválthatóak. Nehezebb tőkepiaci környezetben, ha jók a visszatekintő hozamaik, akkor a biztosítók utóbbira építve ezekből többet értékesíthetnek. Várhatóan az ingatlanalapokra is nagyobb lesz az igény, a kockázati tőkealapok hosszabb befektetési időtávukból adódóan inkább a hagyományos biztosítások mögött lévő biztosítástechnikai tartalékok elemeként jelenhetnek meg.

Pénz befektetés Biggeorge Alapkezelő biztosító Hold Alapkezelő Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2020. november 26. 12:27 Pénz

Sok készpénzt vettünk fel a járvány alatt, de ez semmi a lengyelekhez képest

Lengyelországban annyival nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége az idei első tíz hónapban, mint az utóbbi négy évben összesen.

Avatar
2020. november 26. 10:52 Pénz

Vissza a múltba – a dohánycégek bukása és tündöklése

Miközben a technológiai részvények újabb és újabb csúcsokat döntenek, érdemes felidézni, mi történt egy a tőzsdéken agyonvert szektorral az ezredforduló után.

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Fontos

Stubnya Bence
2020. november 27. 06:57 Vállalat

Harmadszor kerültek idén padlóra, most online karácsonyi bulikban bíznak

A cégek egy része profilváltással alkalmazkodott a járványhoz a rendezvényszervezők piacán, de a legtöbben még így is csak a veszteség minimalizálására játszanak.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 26. 06:57 Adat, Vállalat

Egy visszahúzódó magyar testvérpár gazdagabb, mint Mészáros és Csányi együtt

Fontos magyar vállalatok legnagyobb tulajdonosai közé tartozik Rahimkulov Timur és Ruszlan, de nyilvános fotó sincs róluk.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Legalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.