Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. szeptember 5. 14:17 Pénz, Világ

Újabb buborékot lát a tőzsdén a befektető, aki előre látta az amerikai ingatlanpiac 2007-es zuhanását

Michael Burry az utóbbi években nem nyilatkozott sokat a médiában. Az alapkezelő főleg arról híresült el, hogy Christian Bale játszotta el a szerepét A nagy dobás (Big Short) című filmben, ami visszaidézi, ahogy Burry rengeteg pénzt csinált azzal a 2007-es amerikai ingatlanpiaci válságot megelőző években, hogy a mindenki által tuti befektetésnek tartott, több ezer másodrendű jelzálogot és egyéb hitelt összecsomagoló komplex értékpapírok, a CDO-k*collateralized debt obligation ellen fogadott.

Most viszont interjút adott a Bloombergnek, amiben többek között arról beszélt, szerinte jelenleg egy elég hasonló buborék fújódik a tőkepiacokon, mint a válságot megelőző időszakban. Csak most az indexkövető passzív befektetési alapok fújják azt a buborékot, amit a 2008-as válság előtt a CDO-k (és az ezekre kötött biztosítások, az úgynevezett credit default swapok, azaz CDS-ek) fújtak.

“Mint ahogy az a buborékoknál lenni szokott, minél hosszabb ideig tart, annál nagyobb lesz a végén a visszaesés”

– mondta Burry, aki a kaliforniai Scion Asset Management vezetőjeként 340 millió dolláros portfóliót menedzsel. Burry azt is elmondta, hogy mostanában pont azért szereti kis kapitalizációjú cégekben tartani a pénzt, mert ilyenekből kevés van az indexkövető befektetési alapokban.

Ahhoz, hogy érhető legyen, hogy mi a baja Burry-nek az indexált alapokkal, érdemes röviden végigvenni, hogy mi volt 2008 előtt, és hogy mi a különbség az aktív és passzív befektetések között. A 2008-as válság előtt nagyon röviden és nagyon leegyszerűsítve az történt, hogy a nagyon laza hitelezési szabályozás miatt csomó olyan amerikai család vett fel lakáshitelt, akiknek a pénzügyi helyzete alapján nem kellett volna hitelt kapnia (nem ritkán agresszív ügynökök húzták bele őket a hitelekbe, csalásokat elkövetve). Az ő hiteleiket aztán a már emlegetett komplex, de végeredményben totálisan átláthatatlan pénzügyi termékekbe csomagolták. A kockázatot az is leplezte, hogy a hitelminősítőknek az állt érdekükben, hogy ezek a termékeknek jó minősítést kapjanak. Aztán amikor mégis kiderült, hogy a rendszer fenntarthatatlan és az értékpapírok semmit nem érnek, beindult a gazdasági világválság.

Burry szerint a jegybankok laza monetáris politikája a válság után annyira eltorzította a hitelezési piacot, hogy a kamatok egyáltalán nem jelzik jól vissza, hogy egy adott termék mennyire kockázatos. Az utóbbi években viszont ezen túl még a részvénypiacok kockázatai is átláthatatlanná váltak Burry szerint a passzív indexált befektetések elterjedésével.

Az indexek lényege, hogy piaci trendeket mutatnak. Vegyük például az egyik legnagyobb amerikai tőzsdeindexet, az S&P500-at: ennek az értékét 500 olyan nagy amerikai cég részvénye alapján számítják, mint az Amazon, a Facebook, vagy például az American Airlines. Az aktív alapok referenciaként tekinthetnek ezekre az indexekre, de a cél, hogy nagyobb hozamot érjenek el, mint amit az indexek produkálnak.

A passzív alapok viszont csak annyit vállalnak, hogy hozzák egy adott index eredményét. A passzív alapok ráadásul egyre népszerűbbek a fejlett országok vagyonos háztartásai körében, az Egyesült Államokban már a piac nagyjából 15 százaléka volt ilyen alapokban volt 2018 végén.

A passzív indexkövető alapok fő előnye, hogy olcsóbbak az aktív alapokhoz képest. Burry szerint viszont az alapkezelők mennyiséggel ellensúlyozzák az ilyen alapokból nekik járó alacsonyabb jutalékot.

És hogy hogyan viszonyulnak a CDO-k a passzív alapokhoz? Úgy, hogy nagyon sok pénzt tartanak bennük, ami egy nagyobb sokk esetén automatikusan nagyobb kockázatot is jelent. Burry szerint a nagy indexeken belül egyre több az alacsonyabb forgalomban és alacsonyabb értékben adott és vett részvény, viszont ezektől az indexálás miatt egyre több pénz függ.

Még az S&P500 sem kivétel: benne vannak a világ legnagyobb cégeinek részvényei, de 266-nak, tehát több mint a felének napi 150 millió dollárnál kisebb a forgalma. Már ez is soknak tűnik, de a világban dollár százmilliárdok vannak automatikusan ezekhez a részvényekhez indexálva. A színházban egyre többen vannak, de a kijárat nem lett nagyobb, mint amekkora a műsor elején volt

– mondta Burry.

Mindez pedig azért lehet igazán veszélyes, mert ha a passzív piacról elkezdenek kiszállni a befektetők,

akkor azzal olyan láncreakciót indíthatnak be, ami a nagy indexekben szereplő cégek részvényeinek árfolyamát, ezen keresztül pedig a teljes világgazdaságot magával húzhatja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDe hát ez őrület, mikor jön a zuhanás?Senki nem hisz benne őszintén, mégis egyre gyorsabban emelkednek a tőzsdék a világon mindenhol. Miért?

Pénz Világ buborék tőzsde usa Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2019. november 15. 13:45 Pénz

Generációs világháborút okozhat a gigantikus vagyon-átcsoportosítás, amit a jegybankárok okoztak

Felfújták az ingatlan- és részvényárakat, ami miatt fiatalok százmilliói szenvednek világszerte. De legalább a nyugdíjasok örülhetnek.

Avatar
2019. november 9. 17:35 Pénz, Tech

Ereszt a technológiai lufi, de nem biztos, hogy ki is durran

Vajon túlfinanszírozáshoz vezet-e, hogy minden befektető hisz a saját unikornisában? A jelek szerint igen, de egyelőre a veszteségek ellenére is van elég tőke.

Váczi István
2019. november 8. 17:45 Pénz

A lakásárrobbanást részben a statisztikusoknak köszönhetjük

A lakásárak változása nem számít bele az inflációba, és ez néhány áttételen keresztül alaposan hozzájárult az elmúlt évek ingatlanpiaci áremelkedéséhez.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.