Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. augusztus 28. 16:37 Élet, Pénz

Itt az új aranyláz, meg a minden korábbinál profibb hamisítványok

Örülhetnek mostanában az aranyba fektetők, legutóbb 2013-ban kellett annyit fizetni (dollárban) a nemesfémért, mint most. Tavasz végén még 1300 dollár alatt volt az unciánkénti ár, hogy aztán a nyári szinte folyamatos emelkedést követően elérje a mostani 1540 dollár körüli szintet. Forintban még nagyobb volt a drágulás, mivel a magyar deviza sokat vesztett értékéből a dollárhoz képest.

Az árfolyam emelkedésének okai között az elemzők rendszeresen megemlítik az amerikai-kínai kereskedelmi háborút, illetve általában az amerikai elnök protekcionista politikáját, amely a világgazdaság eddigi rendszerének szétverésével fenyeget. Ilyen kiszámíthatatlan környezetben pedig a befektetők szívesen választanak olyan biztosnak tartott befektetést, mint az arany.

Emellett annak is nagy szerepe van, hogy hosszú kamatemelési ciklus után az amerikai jegybank júliusban újra csökkentette az alapkamatot, és hamarosan valószínűleg az Európai Központi Bank is olyan intézkedéseket hoz, amelyekkel a gazdasági növekedést és a túl lassúnak tartott inflációt igyekszik felpörgetni. Ez utóbbi ellen pedig az arany hagyományos fedezékként szolgál. Emellett csökkenő kamatkörnyezetben vonzóbb befektetésnek számít, hiszen kisebb az abból fakadó hátránya, hogy nem kamatozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjra beleszerettek az aranyba a befektetőkRámozdultak az amerikai kamatcsökkentést biztosra vevő befektetők az aranyra, amelynek így sok év után sikerült ismét 1400 dollár fölé emelkednie.

Az arannyal nagy tételben kereskedőknek ugyanakkor egyre nehezebb dolguk van, minden korábbinál nehezebben észrevehetően, azaz profibban hamisítják ugyanis a világ legnagyobb aranyöntödéinek termékeit. A Reuters alapos cikkben számolt be arról, hogy az elmúlt három évben legalább 50 millió dollár értékben találtak hamis aranyrudakat a négy legnagyobb svájci öntöde és az aranykereskedelemben jelentős piaci szereplőnek számító JP Morgan Chase & Co. munkatársai.

A hírügynökségnek négy iparági forrás is azt mondta, hogy legalább ezer hamis, egykilós aranyrudat találtak 2016 óta. És habár ez csak a töredéke annak a 2-2,5 milliónak, amennyit ilyen rúdból az egész iparág évente előállít, és 2017 óta kevesebb a hamisítás globálisan, az iparágon belül erős a gyanú, hogy még több ezer hamisított rúd lehet forgalomban.

Ahogy azt a Reutersnek az egyik legnagyobb svájci öntöde vezérigazgatója elmagyarázta, korábban azért is volt könnyebb felismerni a hamis rudakat, mert általában olcsóbb fémeket kevertek bennük össze arannyal.

Az új hamisítványok ugyanakkor majdnem pontosan olyan tiszták, mint a nagy öntödék termékei, az egyetlen számottevő különbség, hogy a rajtuk lévő pecsétek hamisak.

Ezek jelzik ugyanis többek között azt is, hogy melyik öntödéből származnak a rudak.

Hogyan tudják mégis felismerni a hamisítványokat? Egyrészt a karcolatokat kicsit gyengébb minőségű gépekkel csinálják, ami nagyon alapos vizsgálattal kiszúrható, másrészt a rudak aranytartalma néha hajszálnyival alatta marad a 99,99 százalékos ipari sztenderdnek.

Az öntödék pecsétjeinek hamisítása nagyon jó üzlet, ugyanis ezek hiányában ezeket az egyébként nagyon tiszta aranyrudakat csak illegálisan vagy kevesebb pénzért lehetne árulni. Európában és az USA-ban ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak az aranykereskedelemre, aminek többek között az a célja, hogy megnehezítse az illegális drog- vagy fegyverkedelem szereplőinek pénzügyi tranzakcióit, vagy hogy olyan rezsimek pénzhez jussanak, mint például az észak-koreai.

Az Egyesült Államokban 2010-en elfogadott Dodd-Frank pénzügyi törvénycsomag alapján az amerikai cégeknek külön nyilatkozniuk kell arról, ha Közép-Afrikából vesznek aranyat, ott ugyanis ez a polgárháborús állapotok fenntartásához járulhat hozzá.

Az aranyrudak hamisítása és az illegális aranybányászat a 2000-es évek közepe óta egyre gyakoribb. Az arany a világpiacon ugyanis nagyon biztonságos befektetésnek számít, és a 2008-at követő tőkepiaci őrület következtében sokan menekültek ebbe a befektetésbe, ami felhajtotta az arany árát.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az új hamisítványokat hol gyártják, de a Reuters forrásai egybehangzóan arra gyanakodtak, hogy valahol Kínában, innen pedig japán, thai vagy hongkongi kereskedőházakon keresztül kerülhetnek a piacra, ahonnan már gyorsan eljutnak bárhova a világon. A hírügynökség kérdésére a sanghaji aranytőzsde annyit közölt, nem tudnak róla, hogy Kínában hamis aranyrudakat szállítanának vagy gyártanának.

Cameron Alexander, a GFMS Refinitiv nevű tanácsadócég nemesfémekkel foglalkozó csoportjának vezetője szerint viszont az biztos, hogy Kínából Hongkongba sok aranyat csempésznek*Kínában az arany exportja illegális a szigorú tőkekorlátozások részeként, de a gazdag kínaiak gyakran így oldják meg, hogy pénzt küldjenek az országból., és ez lehetőséget ad a hamis áru csempészésére is. Délkelet-Ázsiában egyébként nem ritka, hogy a nagyobb értékű tranzakciókat aranyban bonyolítják.

A pletykák a hamis aranyrudakról valamikor 2017 első felében kezdtek terjedni, amikor a JP Morgan munkatársai két megegyező azonosítószámmal jelölt aranyrudat találtak a bank egyik páncéltermében. A bank egyébként nem árulta el a Reutersnek, hogy pontosan melyik páncélteremben találták a hamis rudakat.

A svájci vámhatóság 655 hamis rúdról tud, amelyet 2017-ben és 2018-ban Svájcban találtak. A svájci öntödék szerint ugyanakkor nem csak az ő termékeiket hamisítják.

A Reuters forrásai szerint mindenesetre a JP Morgan teljesen átalakította az arannyal kapcsolatos üzletpolitikáját, miután 50, más források szerint pedig több száz hamis aranyrudat talált. A bank egy ideje jelentősen leszűkítette a kínai beszállítóinak körét, és már csak néhány megbízható öntödétől vesz aranyat. Több iparági forrás szerint más bankok is követték a JP Morgan példáját, de ezt a hírügynökség által megkérdezett bankok nem erősítették meg.

Az öntödék is igyekeznek tenni azért, hogy könnyebb legyen a termékük hamisítását felismerni, például olyan tintát tesznek a pecsétekre, amely különféle fényhatásokra beazonosítható módon reagál. Az egyik öntöde egy globális adatbázis felállítását is javasolta, ami szintén nehezítené a csalók dolgát, de ez 2020-nál korábban nem fog elkészülni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden az arany és a bitcoin felértékelődése felé mutatVilágpolitikai bizonytalanságok, tőzsdei félelmek, aggodalom a jegybankok függetlenségének elvesztésétől - sok oka van annak, hogy a befektetők menedéket keresnek.

Élet Pénz arany bank hamisítás Kína Svájc Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

Az információk 90 százalékát vizuálisan fogadjuk be, ezért a hálózatok működését is képekben megjelenítve lehet a legjobban megérteni. Ehhez vizuális szótárt kellett kidolgozni, a munka eredményei most láthatóak először.

Debreczeni Anna
2020. október 18. 07:43 Élet

Évi 50 millió forintból teremtenek nagyobb értéket a közmunkánál

A szociális mikrohitelezés és mentorálás az uborkatermesztéssel ért el eredményeket Északkelet-Magyarországon, de más életképes ötleteket is szeretnének támogatni.

Torontáli Zoltán
2020. október 17. 11:33 Élet

Gyorshajtásnál idegesítően pittyeg vagy elveszi a gázt minden új autó 2022-től

Az biztos, hogy az unióban 14 hónap múlva már csak olyan autót lehet eladni, amely technikailag megpróbálja meggátolni a gyorshajtást.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.