Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. augusztus 28. 16:37 Élet, Pénz

Itt az új aranyláz, meg a minden korábbinál profibb hamisítványok

Örülhetnek mostanában az aranyba fektetők, legutóbb 2013-ban kellett annyit fizetni (dollárban) a nemesfémért, mint most. Tavasz végén még 1300 dollár alatt volt az unciánkénti ár, hogy aztán a nyári szinte folyamatos emelkedést követően elérje a mostani 1540 dollár körüli szintet. Forintban még nagyobb volt a drágulás, mivel a magyar deviza sokat vesztett értékéből a dollárhoz képest.

Az árfolyam emelkedésének okai között az elemzők rendszeresen megemlítik az amerikai-kínai kereskedelmi háborút, illetve általában az amerikai elnök protekcionista politikáját, amely a világgazdaság eddigi rendszerének szétverésével fenyeget. Ilyen kiszámíthatatlan környezetben pedig a befektetők szívesen választanak olyan biztosnak tartott befektetést, mint az arany.

Emellett annak is nagy szerepe van, hogy hosszú kamatemelési ciklus után az amerikai jegybank júliusban újra csökkentette az alapkamatot, és hamarosan valószínűleg az Európai Központi Bank is olyan intézkedéseket hoz, amelyekkel a gazdasági növekedést és a túl lassúnak tartott inflációt igyekszik felpörgetni. Ez utóbbi ellen pedig az arany hagyományos fedezékként szolgál. Emellett csökkenő kamatkörnyezetben vonzóbb befektetésnek számít, hiszen kisebb az abból fakadó hátránya, hogy nem kamatozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjra beleszerettek az aranyba a befektetőkRámozdultak az amerikai kamatcsökkentést biztosra vevő befektetők az aranyra, amelynek így sok év után sikerült ismét 1400 dollár fölé emelkednie.

Az arannyal nagy tételben kereskedőknek ugyanakkor egyre nehezebb dolguk van, minden korábbinál nehezebben észrevehetően, azaz profibban hamisítják ugyanis a világ legnagyobb aranyöntödéinek termékeit. A Reuters alapos cikkben számolt be arról, hogy az elmúlt három évben legalább 50 millió dollár értékben találtak hamis aranyrudakat a négy legnagyobb svájci öntöde és az aranykereskedelemben jelentős piaci szereplőnek számító JP Morgan Chase & Co. munkatársai.

A hírügynökségnek négy iparági forrás is azt mondta, hogy legalább ezer hamis, egykilós aranyrudat találtak 2016 óta. És habár ez csak a töredéke annak a 2-2,5 milliónak, amennyit ilyen rúdból az egész iparág évente előállít, és 2017 óta kevesebb a hamisítás globálisan, az iparágon belül erős a gyanú, hogy még több ezer hamisított rúd lehet forgalomban.

Ahogy azt a Reutersnek az egyik legnagyobb svájci öntöde vezérigazgatója elmagyarázta, korábban azért is volt könnyebb felismerni a hamis rudakat, mert általában olcsóbb fémeket kevertek bennük össze arannyal.

Az új hamisítványok ugyanakkor majdnem pontosan olyan tiszták, mint a nagy öntödék termékei, az egyetlen számottevő különbség, hogy a rajtuk lévő pecsétek hamisak.

Ezek jelzik ugyanis többek között azt is, hogy melyik öntödéből származnak a rudak.

Hogyan tudják mégis felismerni a hamisítványokat? Egyrészt a karcolatokat kicsit gyengébb minőségű gépekkel csinálják, ami nagyon alapos vizsgálattal kiszúrható, másrészt a rudak aranytartalma néha hajszálnyival alatta marad a 99,99 százalékos ipari sztenderdnek.

Az öntödék pecsétjeinek hamisítása nagyon jó üzlet, ugyanis ezek hiányában ezeket az egyébként nagyon tiszta aranyrudakat csak illegálisan vagy kevesebb pénzért lehetne árulni. Európában és az USA-ban ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak az aranykereskedelemre, aminek többek között az a célja, hogy megnehezítse az illegális drog- vagy fegyverkedelem szereplőinek pénzügyi tranzakcióit, vagy hogy olyan rezsimek pénzhez jussanak, mint például az észak-koreai.

Az Egyesült Államokban 2010-en elfogadott Dodd-Frank pénzügyi törvénycsomag alapján az amerikai cégeknek külön nyilatkozniuk kell arról, ha Közép-Afrikából vesznek aranyat, ott ugyanis ez a polgárháborús állapotok fenntartásához járulhat hozzá.

Az aranyrudak hamisítása és az illegális aranybányászat a 2000-es évek közepe óta egyre gyakoribb. Az arany a világpiacon ugyanis nagyon biztonságos befektetésnek számít, és a 2008-at követő tőkepiaci őrület következtében sokan menekültek ebbe a befektetésbe, ami felhajtotta az arany árát.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az új hamisítványokat hol gyártják, de a Reuters forrásai egybehangzóan arra gyanakodtak, hogy valahol Kínában, innen pedig japán, thai vagy hongkongi kereskedőházakon keresztül kerülhetnek a piacra, ahonnan már gyorsan eljutnak bárhova a világon. A hírügynökség kérdésére a sanghaji aranytőzsde annyit közölt, nem tudnak róla, hogy Kínában hamis aranyrudakat szállítanának vagy gyártanának.

Cameron Alexander, a GFMS Refinitiv nevű tanácsadócég nemesfémekkel foglalkozó csoportjának vezetője szerint viszont az biztos, hogy Kínából Hongkongba sok aranyat csempésznek*Kínában az arany exportja illegális a szigorú tőkekorlátozások részeként, de a gazdag kínaiak gyakran így oldják meg, hogy pénzt küldjenek az országból., és ez lehetőséget ad a hamis áru csempészésére is. Délkelet-Ázsiában egyébként nem ritka, hogy a nagyobb értékű tranzakciókat aranyban bonyolítják.

A pletykák a hamis aranyrudakról valamikor 2017 első felében kezdtek terjedni, amikor a JP Morgan munkatársai két megegyező azonosítószámmal jelölt aranyrudat találtak a bank egyik páncéltermében. A bank egyébként nem árulta el a Reutersnek, hogy pontosan melyik páncélteremben találták a hamis rudakat.

A svájci vámhatóság 655 hamis rúdról tud, amelyet 2017-ben és 2018-ban Svájcban találtak. A svájci öntödék szerint ugyanakkor nem csak az ő termékeiket hamisítják.

A Reuters forrásai szerint mindenesetre a JP Morgan teljesen átalakította az arannyal kapcsolatos üzletpolitikáját, miután 50, más források szerint pedig több száz hamis aranyrudat talált. A bank egy ideje jelentősen leszűkítette a kínai beszállítóinak körét, és már csak néhány megbízható öntödétől vesz aranyat. Több iparági forrás szerint más bankok is követték a JP Morgan példáját, de ezt a hírügynökség által megkérdezett bankok nem erősítették meg.

Az öntödék is igyekeznek tenni azért, hogy könnyebb legyen a termékük hamisítását felismerni, például olyan tintát tesznek a pecsétekre, amely különféle fényhatásokra beazonosítható módon reagál. Az egyik öntöde egy globális adatbázis felállítását is javasolta, ami szintén nehezítené a csalók dolgát, de ez 2020-nál korábban nem fog elkészülni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden az arany és a bitcoin felértékelődése felé mutatVilágpolitikai bizonytalanságok, tőzsdei félelmek, aggodalom a jegybankok függetlenségének elvesztésétől - sok oka van annak, hogy a befektetők menedéket keresnek.

Élet Pénz arany bank hamisítás Kína Svájc Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2021. október 27. 10:03 Élet

Minőségi Újságírásért Díjat kapott a G7 energiaárak elszabadulásáról szóló cikksorozata

Megosztva Jandó Zoltán kollégánknak ítélte a szeptemberi Minőségi Újságírás Díjat a Főszerkesztők Fóruma.

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.

Avatar
2021. október 22. 14:49 Élet

A Kádár-kockák tengerében hogyan zöldülhetne a magyar épületállomány?

Évente több mint 100 ezer épületet kellene felújítani Magyarországon, hogy elérjük a karbonsemlegességi céljainkat, de mit is takar pontosan az, hogy zöld épület? - teszi fel a kérdést szakértő szerzőnk.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.