Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. augusztus 1. 12:01 Pénz, Világ

Tíz éve nem lépett ilyet az amerikai jegybank, mégsem elégedett senki

Jerome Powell amerikai jegybankelnök olyasmit jelentett be szerdán, amire 2008 decembere óta nem volt példa, a Fed ugyanis 25 bázisponttal 2-2,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A Federal Reserve 2015 vége és 2019 eleje között már emelgetett a válság után nullára vágott kamaton, de ezt a normalizálási folyamatot hirtelen megakasztották.

A kamatcsökkentés elég szélsőséges reakciókat váltott ki, többek között:

  • az egyik legfontosabb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 több mint egy százalékponttal esett vissza, hasonló esésre több mint két hónapja volt példa, de a másik nagy index, a Dow Jones is egy százalékpont felett csökkent,
  • a dollár viszont erősödött, az euróval szemben 0,4 százalékponttal csaknem kétéves csúcsra, de úgy általában is a fontosabb pénzekkel szemben, a hat jelentősebb valuta árfolyamát összesítő ICE USA Dollar Index is kétéves rekordszintre erősödött.
  • És bár közvetlen hatása a magyar pénzre nincs az amerikai jegybank döntésének, a világgazdaságon tovagyűrűző hatásokon keresztül a forint árfolyamába is belepiszkált a Fed döntése, ami így több mint kétéves mélypontra, 295 fölé gyengült a dollárral szemben.

A kamatdöntést kísérő sajtótájékoztatón Powell azt mondta, az enyhe vágással nem új kamatcsökkentési ciklus kezdődik el, ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem kizárható, hogy a következő hónapokban újra kamatcsökkentés mellett döntsenek, írja a Bloomberg.

A dollár és a tőzsdeindexek eltérő reakciója a jegybankelnök szavainak eltérő olvasatából következik: úgy tűnik, hogy

a cégek inkább arra számítottak, hogy a jegybank nagyobb mértékű vágást jelent be, a pénzpiacok viszont arra, hogy nem kell további csökkenésre számítani.

Powell három dologgal indokolta az enyhe kamatcsökkentés szükségességét: az egyik a Fed által megcélzott két százalékos szinttől elmaradó amerikai infláció, emellett viszont megemlítette még a globális gazdasági növekedés lassulását, valamint az amerikai feldolgozóipart már jelenleg is negatívan érintő kereskedelempolitikai kockázatokat.

Ez utóbbi azért is érdekes, mert Donald Trump elnök hónapok óta azzal nyomasztja Twitteren és más nyilvános megszólalásaiban az amerikai jegybankot és személyesen Powellt, hogy csökkentsék az alapkamatot. (Ezt az indokolja, hogy Trump szerint az alacsony kamatláb segítené az újraválasztási esélyeit.) A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Powell erre is reagált: azt mondta, “soha nem nem vesznek figyelembe politikai szempontokat” a kamatdöntésnél.

Powell arról is beszélt viszont, hogy kihívást jelent a Fed számára, hogy miként reagáljon Trump kereskedelmi háborúja miatt kialakuló világgazdasági feszültségre. “Ilyesmivel korábban nem volt dolgunk, és még mi is tanuljuk, hogy miként alkalmazkodjunk hozzá” – mondta.

Mindenesetre Trump nem volt elégedett a kamatcsökkentés mértékével, Twitteren azt írta, hogy Powell “szokásához híven cserben hagyott minket”, és hogy “nem kap túl sok segítséget a Fedtől”. Trump egyébként Twitteren olyan közgazdászokat is idézett, akik szerint a mostani csökkentés valójában csak annak a beismerése, hogy elhibázott döntés volt a tavaly év végi kamatemelés.

Ezzel egyébként Larry Elliot, a Guardian publicistája is egyetért, aki szerint alapvetően ez volt a fő ok a mostani döntés mögött. Emellett azonban Powellhez hasonlóan még kettőt említ, amik azonban eltérnek a jegybankelnök magyarázatától. Az egyik, hogy szerinte Powell egyszerűen beadta a derekát és engedett Trump nyomásának, a másik pedig, hogy a Wall Streeten beütne a krach, ha az amerikai jegybank nem gondoskodna róla, hogy olcsóbb pénzügyi forrásokhoz juthassanak.

Az enyhe vágással ugyanakkor Elliot szerint Powell és a Fed két szék között a padlóra esett, ugyanis a reakciók alapján Trumpnak és a Wall Streetnek nem volt elég határozott a lépés, ha viszont tartották volna a kamatot, akkor el tudták volna kerülni, hogy úgy tűnjön, mintha nem lennének biztosak abban, hogy pontosan milyen irányt képzelnek el a közeljövőben az amerikai pénzpolitikának.

Pénz Világ alapkamat dollár fed forint jegybank monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. október 26. 14:21 Pénz

A jegybank finanszírozza a magyar költségvetés idei hiányát

Nem tétlenkedik az MNB, államkötvény-vásárlásai szinte teljesen fedezik az államháztartás idei nettó finanszírozási igényét.

Avatar
2020. október 18. 17:30 Pénz

Legyőzték a győztesek átkát az idei Nobel-díjas szomszédok

Az árverések hatékonnyá tételéért díjazták Robert Wilsont és Paul Milgromot az idei közgazdaságtani Nobel-emlékéremmel.

Avatar
2020. október 14. 17:01 Pénz

Mielőtt 400 forint lenne az euró

Akik a leginkább befolyásolni tudják a forint árfolyamát, abban érdekeltek, hogy gyengüljön. Ennek fényében a 400-as euró nincs is olyan messze.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.