Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. augusztus 1. 12:01 Pénz, Világ

Tíz éve nem lépett ilyet az amerikai jegybank, mégsem elégedett senki

Jerome Powell amerikai jegybankelnök olyasmit jelentett be szerdán, amire 2008 decembere óta nem volt példa, a Fed ugyanis 25 bázisponttal 2-2,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A Federal Reserve 2015 vége és 2019 eleje között már emelgetett a válság után nullára vágott kamaton, de ezt a normalizálási folyamatot hirtelen megakasztották.

A kamatcsökkentés elég szélsőséges reakciókat váltott ki, többek között:

  • az egyik legfontosabb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 több mint egy százalékponttal esett vissza, hasonló esésre több mint két hónapja volt példa, de a másik nagy index, a Dow Jones is egy százalékpont felett csökkent,
  • a dollár viszont erősödött, az euróval szemben 0,4 százalékponttal csaknem kétéves csúcsra, de úgy általában is a fontosabb pénzekkel szemben, a hat jelentősebb valuta árfolyamát összesítő ICE USA Dollar Index is kétéves rekordszintre erősödött.
  • És bár közvetlen hatása a magyar pénzre nincs az amerikai jegybank döntésének, a világgazdaságon tovagyűrűző hatásokon keresztül a forint árfolyamába is belepiszkált a Fed döntése, ami így több mint kétéves mélypontra, 295 fölé gyengült a dollárral szemben.

A kamatdöntést kísérő sajtótájékoztatón Powell azt mondta, az enyhe vágással nem új kamatcsökkentési ciklus kezdődik el, ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem kizárható, hogy a következő hónapokban újra kamatcsökkentés mellett döntsenek, írja a Bloomberg.

A dollár és a tőzsdeindexek eltérő reakciója a jegybankelnök szavainak eltérő olvasatából következik: úgy tűnik, hogy

a cégek inkább arra számítottak, hogy a jegybank nagyobb mértékű vágást jelent be, a pénzpiacok viszont arra, hogy nem kell további csökkenésre számítani.

Powell három dologgal indokolta az enyhe kamatcsökkentés szükségességét: az egyik a Fed által megcélzott két százalékos szinttől elmaradó amerikai infláció, emellett viszont megemlítette még a globális gazdasági növekedés lassulását, valamint az amerikai feldolgozóipart már jelenleg is negatívan érintő kereskedelempolitikai kockázatokat.

Ez utóbbi azért is érdekes, mert Donald Trump elnök hónapok óta azzal nyomasztja Twitteren és más nyilvános megszólalásaiban az amerikai jegybankot és személyesen Powellt, hogy csökkentsék az alapkamatot. (Ezt az indokolja, hogy Trump szerint az alacsony kamatláb segítené az újraválasztási esélyeit.) A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Powell erre is reagált: azt mondta, “soha nem nem vesznek figyelembe politikai szempontokat” a kamatdöntésnél.

Powell arról is beszélt viszont, hogy kihívást jelent a Fed számára, hogy miként reagáljon Trump kereskedelmi háborúja miatt kialakuló világgazdasági feszültségre. “Ilyesmivel korábban nem volt dolgunk, és még mi is tanuljuk, hogy miként alkalmazkodjunk hozzá” – mondta.

Mindenesetre Trump nem volt elégedett a kamatcsökkentés mértékével, Twitteren azt írta, hogy Powell “szokásához híven cserben hagyott minket”, és hogy “nem kap túl sok segítséget a Fedtől”. Trump egyébként Twitteren olyan közgazdászokat is idézett, akik szerint a mostani csökkentés valójában csak annak a beismerése, hogy elhibázott döntés volt a tavaly év végi kamatemelés.

Ezzel egyébként Larry Elliot, a Guardian publicistája is egyetért, aki szerint alapvetően ez volt a fő ok a mostani döntés mögött. Emellett azonban Powellhez hasonlóan még kettőt említ, amik azonban eltérnek a jegybankelnök magyarázatától. Az egyik, hogy szerinte Powell egyszerűen beadta a derekát és engedett Trump nyomásának, a másik pedig, hogy a Wall Streeten beütne a krach, ha az amerikai jegybank nem gondoskodna róla, hogy olcsóbb pénzügyi forrásokhoz juthassanak.

Az enyhe vágással ugyanakkor Elliot szerint Powell és a Fed két szék között a padlóra esett, ugyanis a reakciók alapján Trumpnak és a Wall Streetnek nem volt elég határozott a lépés, ha viszont tartották volna a kamatot, akkor el tudták volna kerülni, hogy úgy tűnjön, mintha nem lennének biztosak abban, hogy pontosan milyen irányt képzelnek el a közeljövőben az amerikai pénzpolitikának.

Pénz Világ alapkamat dollár fed forint jegybank monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bógyi Attila
2019. december 6. 14:06 Pénz

Gőzgép, Napóleon, klímaváltozás – 250 éves a jelzáloglevél

Heteken belül egységesebb alapokra helyezi az EU a banki jelzáloglevél kibocsátást. A zöld kötvények is egyre népszerűbbek lehetnek.

Avatar
2019. december 1. 16:48 Pénz

A sztársportolók a legrosszabb megtakarítók

A legjobb sportolók rengeteg pénzt keresnek. Akkor miért mennek csődbe ilyen sokan?

Avatar
2019. november 18. 09:52 Pénz

Jövőre lecsapnak a csaló KATÁ-sokra

Nagyjából 360 ezren KATÁ-znak, közülük azoknak kell aggódniuk, akiknél ez valójában munkaviszonyt leplez.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.