Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 12. 10:27 Pénz

Egyre többet faragnak Magyarország olcsóságából az emelkedő árak

A cikk eredeti formájában a Privátbankár.hu-n jelent meg.

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország című kiadványsorozatának legújabb része, amely részletesen foglalkozik az ország gazdasági és társadalmi helyzetével. Ennek egyik legérdekesebb része a hazai árszínvonalról szóló fejezet.

Utoljára 2012-ben nőttek a 2018-asnál nagyobb mértékben a fogyasztói árak, a KSH elemzése szerint a 2,8 százalékos éves inflációs rátát ellentétes hatások alakították. Az infláció megugrásának fő okai:

  • a dohánytermékek jövedéki adójának szeptemberi emelése,
  • az üzemanyagok, a tüzelőanyagok és az idényáras élelmiszerek átlagost meghaladó mértékű drágulása,
  • a bővülő kiskereskedelmi forgalom és a forint euróhoz képest bekövetkezett gyengülése az import drágulásán keresztül növelte az áremelkedés mértékét.

A helyzeten némileg javított a hal és sertésbelsőség, valamint az internet-előfizetés áfakulcsának január 1-jei leszállítása és a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése.

Drága élelmiszerek, drága éttermek

A ruházkodási cikkek áremelkedési üteme az egy évvel korábbival megegyezett, a többi kiadási főcsoporté az előző évinél nagyobb volt. A szeszes italok 3,1, a dohányáruk 8,1 százalékkal drágultak, utóbbiak elsősorban a már említett, dohánytermékekre kivetett jövedéki adó emelése miatt.

Az élelmiszerárak ugyancsak átlag feletti mértékben emelkedtek, de az árváltozás termékenként nagymértékben különbözött. A friss zöldségért és a burgonyáért egyformán 15, a friss hazai és déligyümölcsért 6,8 százalékkal többet kellett fizetni, mint 2017-ben. A zöldségfélék és a burgonya áremelkedése alapvetően a termelői árak növekedésének a következménye.

A főbb élelmiszerek és alkoholmentes italok közül a tojás drágulása 12, a tejtermékeké (sajt nélkül) 6,4, a kenyéré 5,2, a baromfihúsé 3,7, a párizsié, kolbászé 3,6, a tejé 3,2, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,9, a sertéshúsé 0,4 százalékos volt. A hal fogyasztói ára 0,2, a belsőségeké 3,2 százalékkal mérséklődött, miután áfakulcsuk január 1-jén 18 százalékról 5 százalékra csökkent.

Az éttermi étkezés annak ellenére drágult 5,7 százalékkal, hogy áfatartalma az előbbi termékekéhez hasonlóan változott, a vendéglősök tehát részben „lenyelték” az áfacsökkentést. Igaz, az ágazatban az elmúlt években óriási problémát jelentett a munkaerő drágulása és megtartása. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke jelentős eredménynek nevezte, hogy a kormányzati döntést követően a vendéglátóhelyek sokkal inkább képesek megtartani a dolgozókat.

EU-s szinten is megugrott az infláció

Összességében egyébként az látszik a harmonizált fogyasztói árindex alapján, hogy a tavalyi évben uniós szinten 1,9 százalékra nőtt az infláció. A V4-ek közt nálunk emelkedtek a legjobban a fogyasztói árak, hiszen Lengyelországban 1,2, Csehországban 2, míg Szlovákiában 2,5 százalékos növekedést mértek. Uniós szinten a hazai infláció emelkedését csak két ország tudta megelőzni – Románia 4,1, Észtország pedig 3,4 százalékkal zárt.

A kiadási főcsoportokat nézve felemás képet látunk, hiszen az előző évihez képest itthon a távközlés ára 5,6 százalékkal csökkent, amelynél nagyobb árcsökkenést egyedül Hollandiában mértek. Az élelmiszerek áremelkedése viszont tavaly csak Romániában volt a hazainál nagyobb. De a vendéglátás árnövekedési ütemével is csak Bulgária és Litvánia tudott versenyezni. Szintén drágulást mértek mind Magyarországon, mind az EU-ban a ruházati, a szabadidős, a lakásszolgáltatási és a háztartási energia területén.

Európa egyik legolcsóbb országa, de…

2018-ban a relatív árszínvonal az Európai Unió összes tagállamát tekintve 2,8-szoros eltérést mutatott, azaz ekkora különbség volt a tagországok háztartásainak fogyasztási kiadásai közt átlagosan.

A felmérés alapján Dánia, Írország, Luxemburg és Svédország a legmagasabb, Lengyelország, Románia és Bulgária a legalacsonyabb árszínvonalú tagországnak számított. 2010 és 2015 között

a magyarországi árszínvonal az EU-28 átlagához képest 63,4 százalékról 57,7 százalékra csökkent, ezután növekedésnek indult, és 2017-ben elérte a 63 százalékot.

Így Magyarország a negyedik legalacsonyabb árszínvonalú tagállamnak bizonyult. A visegrádi országok közül Lengyelország árszínvonala az uniós átlag 56,7 százalékát érte el, míg Csehország a 68,2, Szlovákia a 69,8 százalékát. A távközlés kiadási főcsoport kivételével Magyarország a legkevésbé költséges országok közé tartozott az unióban.

Ez elsőre nagyon jól hangzik, de a helyzet nem ennyire egyértelmű. Az Eurostat által közzétett élelmiszer árszínvonal statisztika alapján is a legolcsóbb európai országok közé tartozik Magyarország, viszont a mediánjövedelmeket jobban megnézve az derült ki, hogy az ország valóban olcsó – csak nem feltétlenül a magyaroknak. A Magyarországgal egy árszínvonal-kategóriába tartozó, valamint olcsóbb országok mediánjövedelme*Amelynél pontosan ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet. alapján ugyanis a környező országokat tekintve csak Romániában volt alacsonyabb a háztartások bevétele:

 

Az Eurostat által készített, az élelmiszerekre és nem alkoholos italokra vonatkozó árszínvonal-statisztikán is jól látható, hogy a hazai árszínvonal jócskán magasabb a román és a lengyel mutatónál, annak ellenére, hogy a lengyel háztartások mediánjövedelme érezhetően magasabb a hazainál.

 

A lengyelek és a románok tehát örülhetnek, hiszen olcsók az élelmiszerek, míg a magyarok és a szlovákok sokszor bajban vannak, mivel a nem kiugróan magas mediánjövedelmükhöz relatíve magas árszínvonal társul.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a szuperállampapír a nyerő választás, ha így megy továbbAz első féléves pénzromlás alapján jobb döntés az inflációkövető állampapír, mint az új Magyar Állampapír Plusz, amelyből már ezermilliárdnyit zsákoltunk be.

Pénz áremelkedés éttermek infláció medián jövedelem üzemanyag Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bógyi Attila
2019. december 6. 14:06 Pénz

Gőzgép, Napóleon, klímaváltozás – 250 éves a jelzáloglevél

Heteken belül egységesebb alapokra helyezi az EU a banki jelzáloglevél kibocsátást. A zöld kötvények is egyre népszerűbbek lehetnek.

Avatar
2019. december 1. 16:48 Pénz

A sztársportolók a legrosszabb megtakarítók

A legjobb sportolók rengeteg pénzt keresnek. Akkor miért mennek csődbe ilyen sokan?

Avatar
2019. november 18. 09:52 Pénz

Jövőre lecsapnak a csaló KATÁ-sokra

Nagyjából 360 ezren KATÁ-znak, közülük azoknak kell aggódniuk, akiknél ez valójában munkaviszonyt leplez.

Fontos

Avatar
2019. december 13. 17:11 Élet

Az oltásellenesek visszaélnek azzal, hogy a többség beoltatja magát

El lehet kerülni egy kicsit kellemetlen élményt, ha a többiek nagy része keresztülmegy rajta. Klasszikus potyautas probléma az oltásellenesség.

Jandó Zoltán
2019. december 13. 06:57 Vállalat

Vajna Tímea túl akart adni öröksége egy fontos részén, de a bíróság közbelépett

Osztatlan közös tulajdont csináltak volna a cégből, de a cégbíróság nem engedte. Közben a vállalat meg is szűnhet, mivel fél éve késik a beszámolójával.

Bucsky Péter
2019. december 12. 16:22 Közélet

Kormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik fel

Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.