Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 11. 10:14 Pénz

A fizetéseket a magyar állam adóztatja legerősebben a régióban

A cikk eredeti formájában az Mfor.hu-n jelent meg.

Ugyan a hazai fizetések látványosan emelkednek, amit a kormányzat kommunikációjában rendre ki is emel, ha alkalom adódik rá, nemzetközi viszonylatban ennek eredménye nem látszik – mutatta meg az Eurostat friss statisztikája. Ugyanez mondható el akkor is, ha a magyar adóék mértékét vizsgáljuk meg európai viszonylatban.

Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek (vagyis bruttó bér + munkáltatói terhek) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. 2018-ban a munkavállaló bruttó béréből

  • 15 százalékot személyi jövedelemadó,
  • 10 százalékot nyugdíjjárulék,
  • 7 százalékot egészségbiztosítási járulék,
  • 1,5 százalékot pedig munkaerőpiaci járulék címén vont el az állam.

A munkáltató a dolgozó bruttó bérére vetítve

  • 19,5 százalékot szociális hozzájárulási adó,
  • 1,5 százalékot pedig szakképzési hozzájárulás címén fizetett be az államkasszába.

Az elmúlt néhány évben egy százalékponttal csökkent a személyi jövedelemadó mértéke, a hatéves bérmegállapodás alapján pedig fokozatosan mérséklődik a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Legutóbb július elsejétől újabb 2 százalékponttal, így az már 17,5 százalékos. A jövő évi költségvetési dokumentumok alapján a következő vágásra 2020 októberében lehet számítani, így 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fog a munkaadó befizetni az államkasszába a dolgozója után – már ha nem vesz igénybe kedvezményeket a foglalkoztatással összefüggésben, amelyek akár le is nullázhatják bizonyos esetekben a fizetendő adót.

2018-ban a fentiek eredményeként

az adóék mértéke 45 százalék volt, aminél nagyobb mértékben csak két tagállam adóztatja jobban az alacsonyabb kereseteket.

Belgium a teljes költség 47,5 százalékát, Németország pedig 45,4 százalékát vonja el adók és járulékok formájában az Eurostat legfrissebb közlése szerint.

 

Ez a statisztika az alacsony keresetűekre vonatkozik, vagyis azok adóékét mutatja, akik az átlagbér 67 százalékáért dolgoznak, egyedülállók és gyermektelenek. Magyarország esetében az egykulcsos adórendszer miatt ugyanilyen mértékű elvonás érvényes minden bérkategóriára a legalacsonyabbtól a több milliós fizetésekig.

Ha az átlagbért nézzük, akkor az OECD közlése szerint az ötödik legmagasabb a magyar adóék Európában. Előttünk Belgium mellett a legnagyobb gazdaságok állnak, Németország, Olaszország és Franciaország.

Az Eurostat közlésére visszatérve, a legkisebb mértékben a

  • ciprusi (17,3 százalék),
  • a máltai (20 százalék)
  • és az ír állam (24,2 százalék) sarcolja az alacsony béreket.

A régiónkat tekintve is nagyon kilóg az Orbán-kormány a maga 45 százalékával. A másik három visegrádi ország és Románia adóékének az átlaga ugyanis csupán 38,2 százalék volt 2018-ban. Tehát a korábban Varga Mihály pénzügyminiszter által említett cél, miszerint az adóterhelésben el kellene érni a visegrádi országok átlagát, még nagyon messze van. Egyébként ha Romániát kivesszük az egyenletből, akkor sem lesz sokkal másabb az átlag, 38,6 százalék.

A régióból jelenleg (rajtunk kívül) Csehország emelkedik ki az adóterhelést tekintve, az adóék ugyanis ott 41,4 százalék.

  • A szlovákoknál 39,5,
  • a románoknál 36,8,
  • a lengyeleknél pedig 35,1 százalék.
 

Bár 2016 óta folyamatosan csökken a magyar adóék mértéke, a tavalyi szint még mindig 1,2 százalékponttal volt magasabb a 2010-esnél. A csúcs 2013 és 2015 között volt, 49 százalék, ami 5,2 százalékponttal haladta meg a 2010-est. A növekedés hátterében az adórendszer teljes átalakítása áll: ugyan a progresszív adórendszer egykulcsosra történő cserélésével az alacsony keresetűek terhelése is minimálisan csökkent, az esetükben korábban érvényesíthető adójóváírás kivezetése jelentős terhet rótt az érintettekre.

A júliusi és jövő októberre tervezett újabb adócsökkentéssel az adóék mértéke 43,1 százalékra mérséklődhet minden más adót változatlansága esetén. A friss, 2018-as tagállami rangsort nézve ezzel is csak néhány hellyel kerülünk közelebb a középmezőnyhöz. A 43,1 százalékpont megegyezik a jelenleg ötödik legmagasabbat jelentő francia adóékkel.

Pénz adóék járulék költségvetés személyi jövedelemadó Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. július 3. 15:17 Pénz

Infláció: mítosz vagy valóság?

A gazdaságban számtalan mellékfolyamat és párhuzam rejlik, és ezek képesek a jegybankok által teremtett magasabb pénzmennyiség hatásainak elnyelésére.

Avatar
2020. június 23. 17:20 Pénz

Vissza tudja-e szerezni az OPEC korábbi befolyását?

Itt a lehetőség, hogy a kartell megadja a kegyelemdöfést az amerikai palaolajnak. A kérdés, hogy mihez kezdenek a lehetőséggel.

Kasnyik Márton
2020. június 18. 12:26 Pénz

Unatkozó és naiv férfiak miatt emelkednek a részvénypiacok?

Kisbefektetők százezrei kezdtek veszélyes részvénykereskedésbe a telefonjukon a járvány idején. Akár baj is lehet belőle.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.