A cikk az mfor.hu-n jelent meg először.
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az 1993 óta íródó történetében példátlan lépésre szánta el magát a Magyar Nemzeti Bank által tulajdonolt Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-vel (PSFN) karöltve. Nevezetesen, megpróbál valamennyit viszontlátni abból a pénzből, amennyivel az elmúlt években bedőlt, s jelenleg még vég-, illetve felszámolás alatt álló pénzintézetek betéteseit kártalanította. Ez az első alkalom tehát az OBA megalakulása óta, hogy az alap értékesíti a betétesek kártalanítása révén keletkezett követeléseit. Az OBA ugyanis az egyes kártalanítások során a betéteseknek kifizetett összeg erejéig a betétesek pozíciójába lép és az érintett hitelintézet hitelezőjévé válik. Felszámolás esetén az OBA a felszámolási rangsorban betöltött pozíciójához igazodóan térülhet a felszámolási vagyonból.
Az OBA 1993-as létrehozatala óta 263,6 milliárd forint kártalanítást fizetett ki 17 kártalanítási eljárásban – közölte az mfor.hu érdeklődésére a betétbiztosítási alap. Ehhez adódik hozzá a néhány hete bebukott NHB Növekedési Hitel Bank betéteseinek kifizetendő 3,9 milliárd.
Ám a kártalanítás révén érintett cégek közül féltucat már megszűnt – legutoljára, idén január végén az Általános Közlekedési Hitelszövetkezet. A többi tizenegy pénzintézet betéteseit az OBA 245,8 milliárd forinttal kártalanította – szerepel az alap legutóbbi nyilvánosan elérhető, 2017-es éves jelentésében. Ebből 2017 végéig 32,3 milliárd térült meg, s további mintegy 63 milliárd visszaszerzésére láttak esélyt az alap irányítói.
Hogy most mi a helyzet, azt nem lehet tudni. Lapunk érdeklődését ugyanis az OBA azzal hárította el, hogy a friss számokat majd a 2018-as beszámoló tartalmazza, ami viszont előreláthatólag májusban jelenik meg. Ennek híján az mfor.hu azon értesülésére tud hagyatkozni, miszerint tavaly csak minimális térült meg a kártalanításokra kifizetett összegekből, ami azt jelenti, hogy az OBA 11 céggel szembeni követelései 210 milliárd forint körülire rúghatnak.
E követeléscsomag megvételére kért ajánlatot az OBA és a PSFN négy meghívott cégtől, az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt.-től, a PriMont-Faktor Pénzügyi Zrt.-től, a Wigan Acquisitions Befektetési Tanácsadó Kft.-től és az Indotek-csoporttól. (Az NHB végelszámolása során keletkező követelés nem került a csomagba, mivel az ajánlattétel időpontjában még nem született döntés a bank sorsáról).
A pályázók közül az Indotek-csoport adta a legmagasabb, lapunk információja szerint 70 milliárd forintot meghaladó értékű ajánlatot,
így hozzá kerül a követelésállomány az adásvételi szerződés napokban várható aláírását követően.
A csomag vételára közel áll ahhoz az összeghez, amekkora megtérülést az OBA becsült 2017 végén, az Indotek-csoportnak azonban nyilvánvalóan azért éri meg az üzlet, mert úgy véli, a 70 milliárdnál jóval többet tud visszaszerezni a követelésekből.
Értesülésünkkel megkerestük az Indotek-csoportot, de nem kívántak reagálni. Mindenesetre a vevő Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi ingatlanpiaci szereplője, portfóliójának mérete meghaladja a 200 ezer négyzetmétert. A székesfehérvári és a nyíregyházi pláza tavaly év végi megvásárlását követően immár 13 hazai bevásárlóközponttal rendelkezik. Az Indotek konszolidált árbevétele 2017-ben 14 milliárd forint volt.
A cégcsoport többségi tulajdonosa Jellinek Dániel,
aki a Napi.hu által kiadott A 100 leggazdagabb 2018-as listája szerint 42 milliárd forintos becsült vagyonnal a 26. legtehetősebb magyar.
A szélesebb nyilvánosság előtt tavaly június végén vált ismertté az Indotek-csoport, amikor megvásárolta az MKB Bank piacon nem értékesíthető hitelállományát a Magyar Szanálási Vagyonkezelőtől (MSZK). E csomag könyv szerinti értéke 2016 közepén bruttó 214 milliárd forint volt, ami azonban az MSZK akkori közlése szerint a vonzóbb portfólióelemek értékesítésével két év alatt jelentősen csökkent. Hogy mennyire, azt üzleti titokra hivatkozva nem közölték, mint ahogy azt sem, mennyit fizetett azért az Indotek-csoport.
Az OBA kártalanítási kötelezettsége 2017 elején 8779 milliárd forintra terjedt ki, ennek az akkori, 26,9 milliárdos vagyona csak a 0,3 százaléka volt. Miközben egy uniós előírás alapján 2024-től valamennyi EU-tagországnak a bankjai összesített betétállományának 0,8 százalékáig feltöltött betétvédelmi alappal kell rendelkeznie.
A 11 pénzintézettel szembeni követeléseinek értékesítéséből befolyó pénzzel az uniós elvárás már most teljesülhet, miután az OBA vagyona megközelítheti a 100 milliárd forintot. (Megkérdeztük az alapot, hogy 2018 végén, illetve most mekkora vagyon felett diszponál, de erre is azt a választ kaptuk, hogy várjuk meg a 2018-as beszámolót). Igaz, ezen aránya elérése, illetve stabilizálódása értelemszerűen nem tehermentesíti teljesen a hazai bankokat. Hiszen amennyiben egy nagyobb betétállománnyal rendelkező hitelintézet bajba kerül, akkor az OBA-vagyon a kártalanítási kötelezettség miatt akkorát apadhat, ami miatt a tagbankok arra kényszerülhetnek, hogy az éves díjaikon felüli összegekkel feltöltsék az alap vagyonát. Vagy az OBA arra, hogy ismét értékesítsen a követeléseiből. Ám a mostanihoz hasonló masszívabb állomány a jövőben is hosszú évek alatt gyűlhet össze.
Pénz
Egy százaléknál magasabb GDP-növekedés idén csoda lenne
A járműgyártás stabilizálódhat, de visszapattanni nem fog – vélik a CIB Banknál.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
A jelenlegi nukleáris technológia egy üzleti zsákutca
Az atomenergia reneszánszához technológiai áttörés kell, a hagyományos erőművek építésével az államok veszteséges projekteket támogatnak.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
