Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. február 21. 15:40 Pénz

A politikusok miatt szenvedhetnek az amerikai tőzsde eddigi sztárjai

A szerző a Concorde Csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere.

„Az árak égbe emelése, amilyen például ennél a speciális gyógyszernél történt, felháborító. Holnap leteszek egy tervet az ilyen esetek kezelésére.”

Ezeket a mondatokat Hillary Clinton írta ki a Twitterére még 2015. szeptember 21-én. Az üzenet a Daraprim nevű, akkor 62 éve forgalmazott gyógyszer áremelésének szólt. A toxoplazmózis és az AIDS kezelésére is használt gyógyszer egy tablettájának az árát ekkor emelte meg 13,5 dollárról 750 dollárra (nem elírás) egy biotechnológiai startup, amely megszerezte ennek a szernek az árusítási jogait.

A biotechnológiai iparágban igazi vadnyugati világ volt ekkoriban. A cégek elképesztő felvásárlásokat valósítottak meg. Az új gyógyszereket piacra dobó kisebb vállalatokra csípőből tüzeltek a nagyobbak, sokszor hitelből az utolsó tőzsdei ár felett akár 50-100 százalékkal felvásárolva a részvényeket. Amint megszerezték a felvásárolt céget, máris emelték a kinézett és megszerzett gyógyszer árát a csillagos égbe. A betegek pedig nem tehettek más, fizettek. A befektetők számára ez 2011 és 2015 között pedig olyan volt, mint a malom nevű játékban a csiki-csuki. Ha kisebb részvényük volt, azt előbb-utóbb felvásárolták fantasztikus áron, a nagyobb cégek pedig elképesztő ütemben tudtak növekedni, amit szintén díjazott a piac. A Nasdaq biotechnológiai indexe 2011 és 2015 nyara között heti gyertyákkal így mutatott:

A 4,5 éves időszak alatt a biotechnológiai index 124 százalékkal teljesítette felül az önmagában is száguldó technológiai indexet.

A Hillary Clinton által kitwittelt, több mint 5000 százalékos áremelés volt az, ami aztán végleg kivágta a biztosítékot a politikusoknál is. A biotechnológiai és a hagyományos gyógyszercégek ezzel bekerültek a politikusok látóterébe és szignifikáns kampánytémává váltak. Donald Trump azóta is igyekszik ütni-vágni a gyógyszercégeket, és folyamatosan alacsonyabb gyógyszerárakat követel.

„A Merck gyógyszergyár élen jár a magasabb és magasabb gyógyszerárak alkalmazásában, mialatt elviszi a munkahelyeket az USA-ból. Tessék visszahozni a munkahelyeket és CSÖKKENTENI AZ ÁRAKAT.”

Ez a Twitter-üzenet 2017. augusztus 14-én látott napvilágot, de már a kampányban is folyamatosan támadta a gyógyszergyártókat a regnáló elnök. Tőkepiaci szempontból persze az érdekes kérdés az, hogy miképpen alakult a (hagyományos) gyógyszerindex és a biotechnológiai index a 2015-ös nyárvég óta. Referenciaként először nézzük a széles piac alakulására az S&P 500 index heti chartját 2015 elejétől napjainkig:

A gyógyszerindex hasonló időhorizonton:

A biotechnológiai index hasonló időhorizonton:

A grafikonok önmagukért beszélnek. A teljes gyógyszerszektor megkapta a 2015 végi és 2016-os politikai mélyütést. A gyógyszerárak és a biotechnológiai cégek praktikái a viták kereszttűzébe kerültek, ami erodálta a profittermelő képességet és a vállalatokba vetett befektetői hitet. A gyógyszerindexnél az Eli Lilly, a Merck és a Pfizer extraklasszis 2018-as áremelkedése kellett ahhoz, hogy az index visszajöjjön a 2015-ös csúcsok szintjére. A biotechnológiának még ez sem sikerült. A szektorindex most 42 százaléknyi piaci emelkedés után még mindig a Hillary Clinton-tweet előtti szinten áll.

Az amerikai politikai élet napjainkban, még több mint másfél évvel a 2020-as elnökválasztás előtt kezd felforrósodni. A 2018. novemberi kongresszusi választások után a két párt már bele is kezdett egy hosszú és gyilkos kampányba, aminek lesznek olyan tőkepiaci áldozatai, mint amilyenek a biotechnológiai cégek voltak 2015-ben és 2016-ban.

Véleményem szerint a kampány egyik vezető témája a nagyon gazdag technológiai cégek és vezetőiknek a szembeállítása lesz az egyik napról a másikra élő amerikai középosztállyal.

Aki ezt nem hiszi, látogassa meg Alexandria Ocasio-Cortez 29 éves demokrata kongresszusi képviselő hölgy Twitter-oldalát egy röpke húsz percre. Az amerikai politikai életbe üstökösként berobbanó Ocasio-Cortez 70 százalékos marginális adóráta-ötletét Michael Dell, Jeff Gundlach vagy Bill Gates kommentálja. Pár napja az Amazon is többek között az ő ellenkezésével indokolta a New Yorkba tervezett második főhadiszállásának az elvetését.

Az Amazon és a céget vezető Jeff Bezos látszik leginkább harapófogóba kerülni a politikusok részéről. Donald Trump ellenszenve az Amazonnal, a vezetőjével és a Bezos által birtokolt Washington Posttal már régről ismert:

„Ha az Amazonnak valamikor tisztességes adót kell majd fizetnie, akkor a részvényeinek az ára be fog szakadni és összemorzsolódik, mint egy papírzacskó. A Washington Post csalás menti meg.”

– véleményezte az elnök az Amazon adózását még 2015 végén. Ami újdonság, az a demokrata részről érkező aktuális tűz a cég irányába. Bernie Sanders 2019. február 13-án twittelte a következőt:

„Az Amazon 16,8 milliárd dollár profitra tett szert az elmúlt két évben, de NULLA szövetségi adót fizetett. A mi munkánk: rábírni a nagyvállalatokat a fair részük megfizetésére az adózásból, mert így tudjuk újraépíteni az eltűnőben lévő középosztályt.”

Alexandria Ocasio-Cortez február 15-én „válaszolt”:

„Az Amazon 0 dollár adót fizet a 11+ milliárd dollárnyi profitja után. $0 az iskoláknak. $0 a tűzoltóknak. $0 az infrastruktúrára. $0 a kutatásra és az egészségügyre. Miért kaphatnak milliárdokat a közösségtől azok a vállalatok, akik nullával járulnak hozzá a közterhekhez?”

Az Amazonnak persze a korábbi évek veszteségelhatárolása miatt van adózási tartaléka, ám a fő kérdés nem ez. A vezető tech cégek eddig politikai kampányban még nem voltak szem előtt. Ezek a vállalatok óriásit nőttek az elmúlt három évben. Többen megkétszerezték-háromszorozták a piaci kapitalizációjukat. Egyértelműen megállapítható az, hogy szemben a 2015/16-os időszakkal, a behemót technológiai vállalatok (Apple, Microsoft, Google, Amazon, Facebook) olyan szinten kerültek a lakossági és a politikai szféra „érdeklődési körébe”, ami korábban példátlan volt.

Simán elképzelhetőnek tartom például azt, hogy ami 2015-ben, 2016-ban vagy 2017-ben még teljesen prudens és normális adatgazdálkodás volt a tech cégek részéről, az 2020-ban már adatlopás lesz.

A 2018 végi és 2019 eleji piaci reakciókat nézve érdekes kép tárul a szemünk elé. Az alábbi grafikonon a 2018-as index- és részvényárfolyamcsúcsok utáni, karácsonyig tartó zuhanás eddigi százalékos korrekcióját láthatjuk:

Míg az S&P 500 mostanra – szuperszonikus 2019-et produkálva – 74 százalékát ledolgozta a 2018 végi esésének, addig a vezető technológiai óriások 40-45 százalék körüli korrekciót tudnak csak produkálni. Ez egy igen komoly viselkedésváltozás. A 2016 és 2018 közötti három évben egy esés ekkora korrekciójánál több papír már új csúcson volt.

Lehet, hogy a befektetők már a politikusi kereszttűztől félnek?

Pénz amazon amerikai tőzsde biotechnológia Donald Trump gyógyszercégek Hillary Clinton technológiai cégek Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2019. október 17. 13:38 Pénz

19 ezer milliárd dolláros pénzügyi időzített bombától tart a Nemzetközi Valutaalap

Arra figyelmeztetik a legnagyobb gazdaságokat, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amiket a kétezres évek elején elkövettek.

Szoleczki Zoltán
2019. október 9. 16:15 Pénz

Már a robotoknak is a pénzünkre fáj a foguk

Magyarországon még kuriózumnak számítanak az úgynevezett robot befektetési tanácsadók, az Egyesült Államokban viszont már több millió ügyfelük van.

Váczi István
2019. október 7. 17:29 Pénz

Elkezd megvalósulni a takarékos németek rémálma

Egyre több német bank csak negatív kamattal hajlandó kezelni a nagy összegű megtakarításokat.

Fontos

Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína csápjai most már a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

Jandó Zoltán
2019. október 19. 07:29 Közélet

Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei

Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.

Fabók Bálint
2019. október 18. 13:21 Élet, Közélet

Elsőként Hódmezővásárhelyen lesz ingyenes a tömegközlekedés Magyarországon

Márki-Zay Péter egy Facebook-komment hatására tenné ingyenessé a szinte mindig üres buszok használatát, mivel a jegybevételek a költségek tizedét sem érik el.