Miközben 2017 elkényeztette a befektetőket, és 2018 is jól indult, év közben egyre több piacon lehetett visszaesést látni. Ez a világ egyes részein eltérő időben zajlott le, de a folyamat végül novemberben Amerikát is elérte. Az ottani statisztikusok pedig nem restek kiszámolni, mi az idei mérleg.
Talán még őket is meglepte, de eredményeik szerint bizonyos szempontból 1972 óta nem volt ilyen nehéz dolguk a befektetőknek. Általában ugyanis az a jellemző, hogy amikor valamelyik típusú befektetés nagyon rosszul teljesít, akkor van olyan, ami viszont hasít. Például a 2008-as részvénypiaci összeomlás idején jól lehetett keresni az amerikai állampapírokkal. A dotkomlufi kipukkanása után, 2002-ben az ingatlanalapok mentek jól. Az abszolút számokat tekintve voltak sokkal nagyobb veszteségeket hozó évek, mint ahogy most kinéz 2018, de megfelelő helyezkedéssel mindig volt esély a nyereségre.
Most viszont nyolc eszközosztály közül egyetlen egy sincs, amely az év eddig eltelt részében több mint 5 százalékos hozamot termelt volna. Az S&P 500 tőzsdeindex legutóbbi záróértéke alapján egy százalék pluszban van 2018-ban, a feltörekvő piaci részvények viszont -12 százalékon állnak. Befektetési minősítésű amerikai kötvényekkel idén eddig 1,6 százalékot lehetett bukni, míg amerikai állampapírokkal 6,4 százalékot.
Ezeken kívül a nyolc eszközosztályba tartoznak még a nyersanyagok, az ingatlanok, az Amerikán kívüli fejlett világ részvényei, az amerikaiakon belül pedig megkülönböztették a nagy és a kis kapitalizációjú részvényeket.
A számítást elvégző cég, az NDR stratégája, Ed Clissold az okokról azt mondta a Bloombergnek, hogy a szokatlan jelenség a nagy jegybankok fordulatának tudható be. A válság alatt és után az amerikai, az európai és a japán jegybank több ezer milliárd dollárt pumpált a gazdaságba, ami lényegében minden befektetési eszköz árfolyamát az egekbe küldte. Azóta a Fed már elkezdte visszaszívni a pénzeket, de az európai élénkítés is a végéhez közeledik. A piacokon pedig ennek részben már érződik a hatása, részben pedig a további következmények miatt aggódnak a befektetők.
Pénz
Egy százaléknál magasabb GDP-növekedés idén csoda lenne
A járműgyártás stabilizálódhat, de visszapattanni nem fog – vélik a CIB Banknál.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
A jelenlegi nukleáris technológia egy üzleti zsákutca
Az atomenergia reneszánszához technológiai áttörés kell, a hagyományos erőművek építésével az államok veszteséges projekteket támogatnak.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
Zakatol a háború, dübörög a diplomácia, az orosz gazdaság köhög
Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.
