Hírlevél feliratkozás
2018. november 3. 16:42 Pénz

Nincs mese, a túl nagy adósság megfojtja a gazdaságot

A pénzügyi piacok fejlettsége nagymértékben befolyásolja egy ország gazdasági növekedésének mértékét. A reálgazdasági folyamatok minél hatékonyabb működéséhez egy megbízható és a gazdasági szerkezetbe mélyen integrált pénzügyi rendszer szükséges.

A mainstream közgazdasági gondolkodásnak évtizedek óta része ez a megállapítás*https://www.nber.org/papers/w25079.pdf, mely igaz a fejlődő országokra, ugyanakkor egy nemrég megjelent tanulmány*https://pascal.iseg.utl.pt/~aafonso/eif/pdf/Levine.pdf szerint a fejlett nyugati gazdaságokban nem feltétlenül ilyen egyértelmű a helyzet. A tanulmány szerzői, Stephen Cecchetti és Enisse Kharroubi 1985 és 2009 között húsz országban vizsgálták a hitelállomány és a munkatermelékenység növekedésének kapcsolatát. Megállapították, hogy a vizsgált országokban

minél nagyobb volt a hitelnövekedés, annál kevésbé nőtt az egy munkásra jutó kibocsátás.

Mielőtt részletesebben ismertetnénk a szerzők eredményeit, tegyünk egy kitérőt a pénzügyi rendszer gazdaságban betöltött szerepére. A pénzügyi rendszer feladata, hogy felgyorsítsa és olcsóbbá tegye a gazdaságban végbemenő tranzakciókat. A lakosság által felhalmozott megtakarítások a bankrendszeren keresztül tudnak eljutni azokhoz a vállalkozókhoz, akik magasabb jövőbeli kifizetések ígérete mellett beruházásokat hajtanak végre, innoválnak, ami végső soron az ország termelékenységének növekedéséhez vezet.

Hogyan jutottak látszólag ellenkező eredményre Cecchettiék?

Abban az esetben, ha a felhalmozott hitelállomány megfelelő szinten marad, akkor a gazdaság hosszú távon profitál a rendszerből. Ugyanakkor a szerzők szerint egy bizonyos szint után a hitelállomány-növekedés negatívan hat a termelékenységnövekedésre.

Az általuk használt modellben a vállalati hitelállomány növekedését két dolog befolyásolja. A vállalkozók szembesülnek a hagyományos kockázat-hozam trade-offal. A vállalkozók hitelfelvétel előtt különböző hozamú és kockázatú beruházások közül választhatnak úgy, hogy minél magasabb egy beruházás várható hozama, annál nagyobb a kockázat is.

A beruházások megvalósításához és megtérüléséhez pedig több időre van szükség, ezért a vállalkozók döntése nem csak a jelenlegi hitelfelvétel lehetőségeitől függ, hisz egy hosszú távú beruházás esetén később is felléphetnek finanszírozási kockázatok.

Egy olyan gazdasági környezetben, ahol a vállalkozóknak már korábbról felhalmozott hiteleik vannak, az új beruházások közül a biztonságosabbakat fogják választani, melyeknek a várható kifizetése is alacsonyabb.

Ez viszont hosszú távon a termelékenységre is negatív hatással van, ami lassítja egy ország gazdasági növekedését.

Cecchettiék a hitelállomány növekedésének hatását különböző iparágakban vizsgálták. Arra jutottak, hogy pont azokat a vállalatokat érinti érzékenyen a hitelállomány-növekedés, amelyek tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak a termelékenység és a gazdaság növekedéséhez.

Na de hol van az a szint, ahol a hitelnövekedésnek már negatív hatása van a növekedésre? Cecchettiéknek erre is van válaszuk. Egy korábbi tanulmányukban*http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.471.2150&rep=rep1&type=pdf arra jutottak, hogy

a GDP-arányos államadósság 85, míg a vállalati hitelállomány 90 százalékos szintje fölött a további hitelnövekedésnek jelentős negatív hatása van a hosszú távú gazdasági növekedésre.

Nem véletlen például, hogy az előbbi mutató alacsony szintje az eurózónába való belépés egyik kritériumaként is szolgál.

A cikk a Szexi Közgáz Blogon később olvasható írás szerkesztett változata.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkŐrülten eladósodtunk, hogy a bukást megússzuk, most egy darabig lehet dőzsölniAz euróválság kitörése óta mást sem lehetett hallani, mint hogy az USA mennyivel jobban csinálja. Most úgy tűnik, mégis az európai kilátások a jobbak.

Pénz államadósság hitelállomány kockázat növekedés Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 15:48 Pénz, Piac

Újabb legendás, milliárdokat kereső autóipari vezér bukott meg, miután megdézsmálta a cég pénzét

Őrizetbe vették Carlos Ghosnt, a Renault-Nissan-Mitsubishi csoport vezérét, aki évi közel 5 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, mégis milliárdokat titkolt el.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 12:20 Pénz, Piac

Utoljára nyomtatják ki a katalógust, amin egy generáció nőtt fel Magyarországon

Magyarországon egy generáció nőtt fel az Otto-magazinokkal. Kelet-Európában az álmodozás szimbóluma volt, de az ágyat is ki lehetett támasztani vele.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.