Hírlevél feliratkozás
2018. november 3. 16:42 Pénz

Nincs mese, a túl nagy adósság megfojtja a gazdaságot

A pénzügyi piacok fejlettsége nagymértékben befolyásolja egy ország gazdasági növekedésének mértékét. A reálgazdasági folyamatok minél hatékonyabb működéséhez egy megbízható és a gazdasági szerkezetbe mélyen integrált pénzügyi rendszer szükséges.

A mainstream közgazdasági gondolkodásnak évtizedek óta része ez a megállapítás*https://www.nber.org/papers/w25079.pdf, mely igaz a fejlődő országokra, ugyanakkor egy nemrég megjelent tanulmány*https://pascal.iseg.utl.pt/~aafonso/eif/pdf/Levine.pdf szerint a fejlett nyugati gazdaságokban nem feltétlenül ilyen egyértelmű a helyzet. A tanulmány szerzői, Stephen Cecchetti és Enisse Kharroubi 1985 és 2009 között húsz országban vizsgálták a hitelállomány és a munkatermelékenység növekedésének kapcsolatát. Megállapították, hogy a vizsgált országokban

minél nagyobb volt a hitelnövekedés, annál kevésbé nőtt az egy munkásra jutó kibocsátás.

Mielőtt részletesebben ismertetnénk a szerzők eredményeit, tegyünk egy kitérőt a pénzügyi rendszer gazdaságban betöltött szerepére. A pénzügyi rendszer feladata, hogy felgyorsítsa és olcsóbbá tegye a gazdaságban végbemenő tranzakciókat. A lakosság által felhalmozott megtakarítások a bankrendszeren keresztül tudnak eljutni azokhoz a vállalkozókhoz, akik magasabb jövőbeli kifizetések ígérete mellett beruházásokat hajtanak végre, innoválnak, ami végső soron az ország termelékenységének növekedéséhez vezet.

Hogyan jutottak látszólag ellenkező eredményre Cecchettiék?

Abban az esetben, ha a felhalmozott hitelállomány megfelelő szinten marad, akkor a gazdaság hosszú távon profitál a rendszerből. Ugyanakkor a szerzők szerint egy bizonyos szint után a hitelállomány-növekedés negatívan hat a termelékenységnövekedésre.

Az általuk használt modellben a vállalati hitelállomány növekedését két dolog befolyásolja. A vállalkozók szembesülnek a hagyományos kockázat-hozam trade-offal. A vállalkozók hitelfelvétel előtt különböző hozamú és kockázatú beruházások közül választhatnak úgy, hogy minél magasabb egy beruházás várható hozama, annál nagyobb a kockázat is.

A beruházások megvalósításához és megtérüléséhez pedig több időre van szükség, ezért a vállalkozók döntése nem csak a jelenlegi hitelfelvétel lehetőségeitől függ, hisz egy hosszú távú beruházás esetén később is felléphetnek finanszírozási kockázatok.

Egy olyan gazdasági környezetben, ahol a vállalkozóknak már korábbról felhalmozott hiteleik vannak, az új beruházások közül a biztonságosabbakat fogják választani, melyeknek a várható kifizetése is alacsonyabb.

Ez viszont hosszú távon a termelékenységre is negatív hatással van, ami lassítja egy ország gazdasági növekedését.

Cecchettiék a hitelállomány növekedésének hatását különböző iparágakban vizsgálták. Arra jutottak, hogy pont azokat a vállalatokat érinti érzékenyen a hitelállomány-növekedés, amelyek tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak a termelékenység és a gazdaság növekedéséhez.

Na de hol van az a szint, ahol a hitelnövekedésnek már negatív hatása van a növekedésre? Cecchettiéknek erre is van válaszuk. Egy korábbi tanulmányukban*http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.471.2150&rep=rep1&type=pdf arra jutottak, hogy

a GDP-arányos államadósság 85, míg a vállalati hitelállomány 90 százalékos szintje fölött a további hitelnövekedésnek jelentős negatív hatása van a hosszú távú gazdasági növekedésre.

Nem véletlen például, hogy az előbbi mutató alacsony szintje az eurózónába való belépés egyik kritériumaként is szolgál.

A cikk a Szexi Közgáz Blogon később olvasható írás szerkesztett változata.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkŐrülten eladósodtunk, hogy a bukást megússzuk, most egy darabig lehet dőzsölniAz euróválság kitörése óta mást sem lehetett hallani, mint hogy az USA mennyivel jobban csinálja. Most úgy tűnik, mégis az európai kilátások a jobbak.

Pénz államadósság hitelállomány kockázat növekedés Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Jandó Zoltán
2019. január 13. 17:39 Élet, Pénz

Külföldön ötször annyiból pihen az átlag magyar, mint belföldön

Egyre több magyar utazik külföldre, a hazai nyaralásokra viszont nem jut több, mint a korábbi években. A gyógyfürdők egyre kevésbé vonzóak.

Váczi István
2019. január 10. 10:30 Élet, Pénz

A világ leggazdagabb nője lehet válása után MacKenzie Bezos

Válik Jeff Bezos, a világ leggazdagabb, 137 milliárd dolláros vagyonú embere.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. január 12. 07:47 Podcast

A klientúraépítés a jóléti állam része lett Magyarországon

Utoljára a totalitárius rendszerekben osztott újra annyi forrást az állam, mint ma Magyarországon. Ez nagyon erős politikai fegyver a hatalom kezében, de a társadalom alsó harmada nem látja előnyét. Kovách Imre szociológus a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.

Wiedemann Tamás
2019. január 10. 12:17 Állam, Élet

Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel

Majdnem 20 ezer tartózkodási vagy letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóságok döntése miatt.