Minden egyszerre esik, ezért szegény befektetők nem tudnak fedezékbe vonulni a világszerte kibontakozott tőzsdei zuhanás elől. A tegnap az amerikai tőzsdén kezdődött kockázatkerülés a pénz-, tőke- és árupiacok minden eszközosztályát érintette az összes régióban, estek a részvények, a biztonságos és a bóvli kötvények, a kőolaj, az arany, sőt, még a dollár is.
A világ összes részvényét követő index így egy nap alatt arra a mélypontra került, ahol már februárban, márciusban és júliusban is megfordult egy rövid időre. Ez azt is jelenti, hogy a világ tőzsdéi közel kerültek ahhoz, hogy lefelé mozduljanak ki abból a szűk, oldalazó sávból, ahol az utóbbi háromnegyed évet eltöltötték.
Az esés mögött egyelőre nincs egyértelműen megragadható történet. Az egyik lehetséges magyarázat szerint szorul a hurok a technológiai szektor körül, márpedig ez az ágazat emelkedett a legtöbbet az utóbbi években. A múlt héten megjelent Businessweek-cikk, amiben az amerikai vállalatok által használt szerverek alaplapjaiba utat talált kínai kém-mikrocsipekről volt szó, csak ráerősített a Trump-féle amerikai kormányzat narratívára. Eszerint teljes egészében vissza kell telepíteni a stratégiailag fontos iparágakat az Egyesült Államokba – még a lenézett, nem túl jövedelmező félvezetőgyártást is. Éppen az esés kezdetekor jelent meg egy hír, miszerint Belgiumból az USA-ba toloncoltak ipari kémkedés vádjával egy kínai férfit.
A vállalatok közben egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy fogalmuk sincs, beszállítói hálózataik hogyan fognak sérülni az USA és Kína között kibontakozott kereskedelmi háborúban. Ez a bizonytalanság most már kezd árnyékot vetni a nagyvállalatok 2019-es profitvárakozásaira is. Mindenesetre az egész technológiai iparág nehézségekkel küzd a kereskedelmi háború miatt, és ez ürügyet adhatott a befektetőknek a részvények eladására. Az amerikai részvényindex, az S&P 500 ágazatai közül a technológiai szektor esett a legnagyobbat tegnap, közel öt százalékot.
De nem csak erről van szó. Miután a piac további amerikai kamatemelésekre számít, a tízéves amerikai államkötvény hozama hétéves csúcsra, 3,25 százalékra emelkedett, ezért egyre kevésbé vonzó részvényeket tartani. Közben az OECD után pedig most már az IMF is azt állítja, hogy túl vagyunk a globális növekedési ciklus csúcspontján, lassulni fognak a gazdaságok. A piacnak még ezen túl is van min aggódnia. Ott van például a különböző jelentőségű és a válságkockázat különböző stádiumaiban álló Olaszország, Törökország, Argentína, Dél-Afrika, és persze a különösen eladósodott kínai vállalatok.
Ma hajnalra ezer kínai tőzsdei vállalat részvényének kereskedését kellett felfüggeszteni, mert limittel zuhantak.
Egy további tényező, hogy a globális piacokon egyre erősebb a különböző eszközök közötti korreláció, mivel a kereskedési stratégiákat egyre inkább szisztematikus rendszerre beállított algoritmusok valósítják meg. Ezek sokkal kevésbé passzívak a korábbi emberi befektetőknél, az például többször beigazolódott, hogy zavar észlelése esetén hajlamosak hirtelen eladni mindent – és ez részben megmagyarázhatja, hogy nincs nyertes eszköz, minden egyszerre esik.
Érdekes mellékszál a történetben Donald Trump amerikai elnök, aki – mint a korábbi átmeneti eséseknél, úgy most is – az amerikai jegybank, a Federal Reserve kamatpolitikáját hibáztatta. A Fed „loco”, azaz őrült politikát folytat, mondta egy kampánygyűlésen, egy ma reggeli Fox News-interjúban pedig megint felhozta a témát, és arról beszélt, hogy a Fed hibát követ el a túl agresszív kamatemelésekkel. Ez azért is vicces, mert amikor politikai érdeke úgy hozta, éppen a másik irányból szidta a Fedet. Obama elnöksége idején ugyanis még teljes mértékben a szigorú monetáris politika híve volt.
The Fed's reckless policies of low interest and flooding the market with dollars needs to be stopped or we will face record inflation.
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) September 29, 2011
(“Meg kell állítani a Fed felelőtlen kamatpolitikáját, ami elönti a piacot dollárral, különben rekord infláció lesz” – írta 2011. szeptemberben.)
Persze az elnök nem először beszél össze-vissza. A legfontosabb amerikai gazdasági statisztikáról, a havi munkaerő-piaci adatokról Obama alatt azt mondta, hogy teljesen hamisak, amióta viszont megválasztották, éppen ezekre hivatkozik sikere bizonyítékaként – pedig a számok nem változtak érdemben, ugyanúgy átlagosan havi 200 ezres növekedést mutatnak, mint a válság óta szinte mindig.
Ráadásul a Fed szidalmazásával legfeljebb egyvalamit érhet el: megerősítheti az amerikai jegybankot a mostani kamatpolitikájában. Ha ugyanis most az elnök beszólásainak hatására letérnének a korábban jelzett útról, azt a piac a Fed tekintélye csorbulásának értelmezné.
Pénz
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok
Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.
Csodálatos hetes? A GRANOLA jobb befektetés lehet
Az amerikai sztárrészvények tündöklése kockázatokat rejt magában, a legjobb európai vállalatokat viszont sokkal kedvezőbb árazás mellett lehet megvásárolni.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
