Minden egyszerre esik, ezért szegény befektetők nem tudnak fedezékbe vonulni a világszerte kibontakozott tőzsdei zuhanás elől. A tegnap az amerikai tőzsdén kezdődött kockázatkerülés a pénz-, tőke- és árupiacok minden eszközosztályát érintette az összes régióban, estek a részvények, a biztonságos és a bóvli kötvények, a kőolaj, az arany, sőt, még a dollár is.
A világ összes részvényét követő index így egy nap alatt arra a mélypontra került, ahol már februárban, márciusban és júliusban is megfordult egy rövid időre. Ez azt is jelenti, hogy a világ tőzsdéi közel kerültek ahhoz, hogy lefelé mozduljanak ki abból a szűk, oldalazó sávból, ahol az utóbbi háromnegyed évet eltöltötték.
Az esés mögött egyelőre nincs egyértelműen megragadható történet. Az egyik lehetséges magyarázat szerint szorul a hurok a technológiai szektor körül, márpedig ez az ágazat emelkedett a legtöbbet az utóbbi években. A múlt héten megjelent Businessweek-cikk, amiben az amerikai vállalatok által használt szerverek alaplapjaiba utat talált kínai kém-mikrocsipekről volt szó, csak ráerősített a Trump-féle amerikai kormányzat narratívára. Eszerint teljes egészében vissza kell telepíteni a stratégiailag fontos iparágakat az Egyesült Államokba – még a lenézett, nem túl jövedelmező félvezetőgyártást is. Éppen az esés kezdetekor jelent meg egy hír, miszerint Belgiumból az USA-ba toloncoltak ipari kémkedés vádjával egy kínai férfit.
A vállalatok közben egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy fogalmuk sincs, beszállítói hálózataik hogyan fognak sérülni az USA és Kína között kibontakozott kereskedelmi háborúban. Ez a bizonytalanság most már kezd árnyékot vetni a nagyvállalatok 2019-es profitvárakozásaira is. Mindenesetre az egész technológiai iparág nehézségekkel küzd a kereskedelmi háború miatt, és ez ürügyet adhatott a befektetőknek a részvények eladására. Az amerikai részvényindex, az S&P 500 ágazatai közül a technológiai szektor esett a legnagyobbat tegnap, közel öt százalékot.
De nem csak erről van szó. Miután a piac további amerikai kamatemelésekre számít, a tízéves amerikai államkötvény hozama hétéves csúcsra, 3,25 százalékra emelkedett, ezért egyre kevésbé vonzó részvényeket tartani. Közben az OECD után pedig most már az IMF is azt állítja, hogy túl vagyunk a globális növekedési ciklus csúcspontján, lassulni fognak a gazdaságok. A piacnak még ezen túl is van min aggódnia. Ott van például a különböző jelentőségű és a válságkockázat különböző stádiumaiban álló Olaszország, Törökország, Argentína, Dél-Afrika, és persze a különösen eladósodott kínai vállalatok.
Ma hajnalra ezer kínai tőzsdei vállalat részvényének kereskedését kellett felfüggeszteni, mert limittel zuhantak.
Egy további tényező, hogy a globális piacokon egyre erősebb a különböző eszközök közötti korreláció, mivel a kereskedési stratégiákat egyre inkább szisztematikus rendszerre beállított algoritmusok valósítják meg. Ezek sokkal kevésbé passzívak a korábbi emberi befektetőknél, az például többször beigazolódott, hogy zavar észlelése esetén hajlamosak hirtelen eladni mindent – és ez részben megmagyarázhatja, hogy nincs nyertes eszköz, minden egyszerre esik.
Érdekes mellékszál a történetben Donald Trump amerikai elnök, aki – mint a korábbi átmeneti eséseknél, úgy most is – az amerikai jegybank, a Federal Reserve kamatpolitikáját hibáztatta. A Fed „loco”, azaz őrült politikát folytat, mondta egy kampánygyűlésen, egy ma reggeli Fox News-interjúban pedig megint felhozta a témát, és arról beszélt, hogy a Fed hibát követ el a túl agresszív kamatemelésekkel. Ez azért is vicces, mert amikor politikai érdeke úgy hozta, éppen a másik irányból szidta a Fedet. Obama elnöksége idején ugyanis még teljes mértékben a szigorú monetáris politika híve volt.
The Fed's reckless policies of low interest and flooding the market with dollars needs to be stopped or we will face record inflation.
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) September 29, 2011
(“Meg kell állítani a Fed felelőtlen kamatpolitikáját, ami elönti a piacot dollárral, különben rekord infláció lesz” – írta 2011. szeptemberben.)
Persze az elnök nem először beszél össze-vissza. A legfontosabb amerikai gazdasági statisztikáról, a havi munkaerő-piaci adatokról Obama alatt azt mondta, hogy teljesen hamisak, amióta viszont megválasztották, éppen ezekre hivatkozik sikere bizonyítékaként – pedig a számok nem változtak érdemben, ugyanúgy átlagosan havi 200 ezres növekedést mutatnak, mint a válság óta szinte mindig.
Ráadásul a Fed szidalmazásával legfeljebb egyvalamit érhet el: megerősítheti az amerikai jegybankot a mostani kamatpolitikájában. Ha ugyanis most az elnök beszólásainak hatására letérnének a korábban jelzett útról, azt a piac a Fed tekintélye csorbulásának értelmezné.
Pénz
A kormány újraválasztása is múlhat a következő hetek állampapírpiaci őrületén
Állampapírban tartott ezermilliárdok mozdulhatnak meg a következő hetekben, és a lakosság döntésein is múlik, hogy mennyi pénz lesz a választások előtt osztogatásra.
Lelepleződött a trükk, ami miatt sokkal erősebbnek látszott Oroszország
Olyan nagy összegben kényszerhiteleztek orosz bankok hadiipari vállalatokat, mint a hivatalos védelmi büdzsé. Kérdés, hogy visszafizetik-e valaha.
Nagyon nem kellene gyengülnie a forintnak ilyen infláció mellett
A vártnál rosszabb decemberi adatok szerkezete elemzők szerint nem sok jót vetít előre, idén még tartósan a jegybanki cél fölött lehet az infláció.
Fontos
Putyin rántotta ki a kést, Trump adhatja meg a kegyelemdöfést a nemzetközi rendnek
A hódító háborúknak 1945-ben leáldozott, ám az orosz után az amerikai elnök is elkezdte aláásni a világrend egyik legalapvetőbb jogelvét – amelyet annak idején pont Amerika vezetett be.
Ritka alkalom: a taxisok most nem csak saját érdekükben demonstrálnak
Budapest belvárosában vonulnak a taxisok szerda délután. A tüntetés célja, hogy átalakítsák az adórendszert, a szervezők szerint az ügy mindenki számára fontos.
A 257 milliárdos propaganda is hozzájárulhatott Rogán Antal szankcionálásához
A kék kormányzati plakátok megálmodása óta több mint 257 milliárd forintot költött ilyen kommunikációs kampányokra Rogán Antal minisztériuma.
