Miközben a világ jelentős része az ENSZ tegnap kiadott klímajelentésének drámai megállapításait igyekszik feldolgozni, sok befektető azon gondolkozik, hogyan lehet mindebből pénzt csinálni. A lehetőségeknek az a típusa jól ismert, amely a katasztrofális következmények megelőzéséhez kapcsolódik. Ilyenek például a megújuló energiatermelésben és az elektromos autózásban érdekelt vállalatok. (Abba most ne menjünk bele, hogy az utóbbiak pontosan milyen mértékben segítenek mérsékelni a klímaváltozást.)
Mivel politikai értelemben a lehetetlennel határos olyan gyorsan leépíteni a fosszilis energiahordozók használatát, mint ahogyan arra szükség lenne az éghajlatváltozás kordában tartása érdekében, jó pár befektető olyan lehetőségekben kezdett el gondolkodni, amelyek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgálják.
Például, ha nem sikerül elkerülni a jelentős tengerszint-emelkedést, akkor a nagyvárosok térségében szükség lesz olyan védőfalakra, amelyek viharok idején is képesek megvédeni a metropoliszokat. „Egy ilyen rendszer New York városánál és New Jersey egy részénél méterenként 2,7 millió dollárba (768 millió forint) kerülhet” – villantotta fel a nagyságrendeket egy hírlevélben a JPMorgan Asset Management egy munkatársa a Bloomberg cikke szerint.
Mivel az amerikaiak 40 százaléka partközelben lakik, az ottani üzleti lehetőségek jó része az emelkedő tengerszinttel és a fokozódó viharveszéllyel áll összefüggésben. Vannak azonban olyanok is, amelyek Magyarországon is relevánsak. A szélsőségesebbé váló hőmérsékletek és csapadékeloszlás miatt kedvezőtlenebbek lesznek a mezőgazdasági termelés feltételei. Egyes növénykultúrákat csak öntözhető területeken lesz érdemes termeszteni, másokat pedig zárt térben. A haltenyésztés feltételei szintén megváltoznak. Szélsőségesen meleg nyarakon például aligha lehet majd sekély, könnyen felmelegedő tavakkal boldogulni, így felértékelődhetnek a bányatavak.
A biztosítások piacát szintén átalakítja a klímaváltozás. Könnyen lehet, hogy egyes tengerparti területekre nem lehet majd biztosítást kötni, máshol viszont új típusú lehetőségek nyílnak meg. Egy amerikai vízszolgáltató például nemrég a szélsőséges csapadékeloszlás ellen biztosította magát – több vize ettől természetesen nem lesz aszály idején, viszont megvédi magát az ebből fakadó veszteségektől.
Az ingatlapiacon szintén sok lehetőség adódik. Egy dallasi portfóliómenedzser tavaly augusztusban akkor vásárolta be magát texasi ingatlanbefektetési társaságokba, amikor azok árfolyamát mélybe küldte a közelgő Harvey hurrikán. A befektetők ugyanis attól tartottak, hogy az elriasztja a turistákat és üzleti látogatókat, sőt talán maguk a szállodák is megsérülhetnek. Nem számoltak viszont azzal, hogy egy hotel sokkal jobb eséllyel marad ép, mint a lakóházak, amelyek megrongálódása miatt hatalmas lesz az igény a szálláshelyek iránt. Emiatt több szálloda foglaltsága is elérte a 100 százalékot, a szóban forgó befektető pedig rövid idő alatt 25-30 százalékos nyereségre tett szert.
Pénz
Egy százaléknál magasabb GDP-növekedés idén csoda lenne
A járműgyártás stabilizálódhat, de visszapattanni nem fog – vélik a CIB Banknál.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
A jelenlegi nukleáris technológia egy üzleti zsákutca
Az atomenergia reneszánszához technológiai áttörés kell, a hagyományos erőművek építésével az államok veszteséges projekteket támogatnak.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
