A Volkswagen nem csak a dízel meghajtású, hanem a benzines motorokkal felszerelt autókba is beépítette a csalószoftvereket – írja a Bild am Sonntag hivatalos dokumentumokra hivatkozva. A lap azután számolt be az új fejleményekről, miután hozzájutott a dízelbotrányban nyomozó müncheni ügyészség irataihoz.
A tanúvallomások szerint 2015 novemberében, vagyis két hónappal azután, hogy az Egyesült Államokban napvilágra került a Volkswagen csalása, válságtanácskozás volt a német konszern székhelyén.
A megbeszélésen már akkor elhangzott, hogy a benzin (Otto-) motorral hajtott gépjárművek is érintettek a csalásban. Ebben az esetben az automata sebességváltós autókba építettek be a Volkswagen mérnökei egy olyan szoftvert, amely érzékelte, ha a gépjármű a vizsgapadon van. Ekkor sokkal kevesebb káros anyagot bocsátott ki.
Az újság birtokába került egy 2016-os prezentáció is a szoftver működéséről. Ebben azt írták le, hogy a gyárban a tesztmérnökök hogyan tudják aktiválni a csalószoftvert. Miután beindították a motort, ötször egymás után gázfröccsöt adtak, vagyis padlóig lenyomták a gázpedált. A szoftver ezt követően lépett működésbe. (Az ügyfelek számára már értékesített gépjárművekben mindez automatikusan működött, ezzel a technikával csak a tesztmérnökök használták a szoftvert a fejlesztések során).
A csaló szoftver működése alatt a motor kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki, igaz a teljesítmény is alacsonyabb volt, az automata sebességváltó pedig alacsonyabb fordulatszámban kapcsolt magasabb fokozatba.
Az újabb botrányban a konszern márkái közül a Volkswagen mellett az Audi és a Porsche is érintett. A dízelbotrányban Németországban 800 ezer autónál használhattak csaló szoftvert, ezekből 98 ezer lehet benzines. Az nem derül ki a cikkből, hogy konkréten milyen benzines autóknál trükköztek a teszteken.
Már így is körülbelül 25 milliárd euróba került eddig a Volkswagen-csoportnak az emissziós botrány, és úgy tűnik, a történetnek még nincs vége. A botrány hatására a statisztikák szerint megrendült a bizalom a dízelautókban: 2017 és 2018 első negyedéve között a dízeles személyautók részesedése az új autók piacán 46 százalékról 38-ra csökkent az EU-ban, míg a benzinesek aránya 49 százalékról 56-ra nőtt. Nagy kérdés, ha a benzinesek esetében is tömeges csalásokra derül fény, az hogyan hat a vásárlókra.
A Volkswagen csak annyit mondott a Bild am Sonntagnak, hogy nem akarnak nyilatkozni a folyamatban lévő nyomozásról. A sebességváltókkal kapcsolatos témában a konszern pedig „intenzív megbeszéléseket folytat a német Közlekedési Minisztériummal”.
Élet
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
