Orbán Viktor a 2013-as tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt arról, hogy a magyar kormány kiemelt célja a magyar nemzeti tőke erősítése. Azt mondta, ezen belül is fontos, hogy közép-európai mértékben számottevő, nemzetközi cégei legyenek Magyarországnak. Kisebb szenzációt okozott, hogy egyik példaként a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgépet nevezte meg, amelyet akkoriban sok támadás ért sorozatos állami megrendelései miatt.

Bár a Közgép árbevétele két év alatt 95 százalékkal zuhant, és végül esélye sem volt végigmenni az Orbán által kijelölt úton, az elmúlt hónapokban egyre több hír jelent meg a kormányközelinek címkézett vállalatok régiós terjeszkedéséről. Habony Árpád köre a szlovén és a macedón médiában nyomul, a korábban a kormányfő veje, Tiborcz István tulajdonába tartozó Elios Szerbiában és Szlovákiában üzletelt, Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége pedig ausztriai és montenegrói szállodákkal bővült.

A nemzetközi vizekre evező kormányközeli vállalkozások közül is kiemelkedik azonban a Mészáros Lőrinccel közeli viszonyt ápoló Szíjj László cégbirodalma, a Duna Aszfalt (DA) és cégcsoportja. Az Orbán-Simicska háború kirobbanása, és a Közgép ebből következő bukása óta a DA az egyik legjelentősebb építőipari szereplővé vált Magyarországon. Az elmúlt időszakban pedig a cégcsoport külföldön is elkezdett terjeszkedni, egy osztrák ügyvéd rejtélyes és magyar közbeszerzéseken igen sikeres, Belfry nevű cégével alapított közös vállalatot a horvátországi Eszéken, egy hónapja pedig arról írtunk, hogy a Duna Aszfalt a Kongói DK-ban tervez részt venni egy 125 milliárd forintos útépítésen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-kormány aszfaltozója Afrika szívében vesz részt egy 125 milliárd forintos útépítésenA Duna Aszfalt a világkereskedelem szempontjából is jelentős útépítésen vesz részt, amely a Kongói DK-t és Zambiát köti össze.

A Duna Aszfalt cégcsoportja azonban nemcsak Horvátországban és Afrikában terjeszkedik, hanem Lengyelországban és Romániában is több tízmilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket az elmúlt években. Ez akkor derült ki, amikor az afrikai projektjükről szóló cikknél megkerestük a cégcsoportot: kérésünkre átküldtek egy listát, amelyen a folyamatban lévő vagy már befejezett külföldi munkáikat sorolták fel.

A Mercedes szerepe

A lista alapján a cégcsoport Romániában és Lengyelországban összesen nagyjából 30 milliárd forint értékben vett vagy vesz részt építkezéseken. Aradon útfelújításokon dolgoztak, Szatmárnémetiben csatornáztak, az egyik legnagyobb munkájuk pedig a Szatmárnémetit Nagyváraddal összekötő, mintegy 130 kilométeres út felújítása volt.

Lengyelországban összesen nyolc beruházáson vettek vagy vesznek részt. A lista alapján ezek kivétel nélkül hídépítések és ahhoz kapcsolódó munkák. Oswiecimben – német nevén Auschwitzban – Lengyelország legnagyobb folyója, a Visztula fölé építettek hidat közel 6 milliárd forint értékben. A szintén dél-lengyelországi Nowy Saczban pedig közúti csomópontot, valamint gyalogos és kerékpáros hidat alakítottak ki több mint 4 milliárd forintnyi zlotyból.

Híd felújítása Tczew-ben. 

Megkérdeztük a Duna Aszfaltot, hogy ezek a beruházások mikor valósultak meg, a cégcsoport melyik cége volt a kivitelező, egyáltalán mi áll a külföldi terjeszkedés hátterében. Azt írták, hogy cégcsoportjuk a teljes transzparencia híve, és nagyon szívesen segítik az újságírók munkáját, de rengeteg munkájuk van, a “projektes kollégáik” nagyon leterheltek, és csak szoros határidőket látnak a közeli jövőben. Egy korábbi levelükben általánosságban azt írták, hogy “ezeket a munkáinkat nagyrészt az alapozta meg, hogy a Mercedes magyarországi beruházás (…) pályázatát az országunkban jelenlévő nagy multinacionális cégek előtt kemény versenyben nyertük meg 2009-ben”.

A DA tehát nem árulta el, de lengyel újságíróknak és lengyel internetes cikkeknek köszönhetően sikerült beazonosítani a csport lengyelországi érdekeltségét. Ez egy 1992-ben alapított, Banimex nevű építőipari cég, amelynek központja a dél-lengyelországi Bedzinben van. Cégiratok alapján a cég tulajdonosa a Hódút Kft. A Duna Aszfalthoz hasonlóan tiszakécskei Hódút korábban papíron Szíjj egykori tulajdonostársáé, Varga Károlyé (akinek szintén van részesedése a szlovén médiában), de a Duna Aszfalt nekünk küldött emailje, és egy korábbi pr-cikk alapján is a Duna Aszfalt cégcsoportjához, a Duna Csoporthoz tartozik.

Lengyel gyár menti meg a magyar hídgyártást

A Hódút 2015 novemberében lett a Banimex tulajdonosa, egy hónappal azt követően, hogy a Fidesz politikai irányvonalához az EU-n belül talán legközelebb álló Jog és Igazság megnyerte a lengyel parlamenti választást. Azóta a jegyzett tőkéje 570 ezer zlotyról (43 millió forintról) 13 millió (mintegy egymilliárd forint) fölé nőtt. A Banimex főleg hidakat épít és acélszerkezetek gyártásával foglalkozik, ennek pedig különös jelentősége van a magyar építőipar számára.

Magyarországon ugyanis korábban a Ganz Acél Zrt. üzemében gyártották a hidakhoz szükséges acélszerkezeteket. A Ganz Acélnak azonban a dunaújvárosi és a Megyeri híd voltak az utolsó jelentősebb munkái, a cég 2009-ben a megszűnés szélére került. “Ezt követően a Közgép lett az acélszerkezet-gyártás zászlóshajója, Simicska cége és az alvállalkozói gyártották az acélszerkezetek 90 százalékát Magyarországon. A G-nap után viszont a Közgép kiválásával űr keletkezett ebben a szegmensben” – mesélte egy forrás, aki jól ismeri a magyar hídépítési szakmát.

Mivel az infrastruktúra-fejlesztés több éve dübörög Magyarországon, szükség volt egy olyan acélszerkezet-gyártó üzemre, amely kielégíti a megnövekedett keresletet. A hídépítésre rálátó forrásunk szerint azért kellett a külföldi felvásárlás, mert egy ilyen üzem felépítése nagyon sokba került volna, és nem érte volna meg. Ugyan a magyar építőipar most nagyon pörög, de hosszú távon ciklikus: egy ilyen felívelő periódus általában 6-8-10 évig tart, majd hasonló időre teljesen leáll az ipar.

A Banimexnek Bedzinben működik az acélszerkezetgyára, amely eredetileg a közeli hőerőművet szolgálta ki. Az üzemet a rendszerváltás után privatizálta a Banimex. Folytatták az acélszerkezetek gyártását, majd a belőlük készülő hidakat is elkezdték összeszerelni. A Duna Csoport egy közvetítőn keresztül találta meg a céget, és az ügyletet ismerő forrásunk szerint azért tudta megvenni 2015-ben, mert a Banimexnek alig volt munkája, mivel kevés állami megrendelést szereztek meg.

Bár a médiában erről nem jelentek meg hírek, úgy tudjuk, hogy a Banimex több magyarországi hídépítésen is részt vesz, mint az acélszerkezetek gyártója. Ilyen a várhatóan 2019 őszére elkészülő komáromi Duna-híd. A Szlovákiát és Magyarországot összekötő híd közel 30 milliárd forintból, döntően uniós forrásból valósul meg, ez lesz Szlovákia második legnagyobb hídja. A kivitelező a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft. és a Hídépítő Zrt. által alkotott konzorcium. A Hódút alvállalkozóként vesz részt az építkezésen, a híd szerelését felügyelik.

Videó az új komáromi Duna-hídról.

A Banimex emellett részt vesz az M4-es autópálya Berettyóújfalut az országhatárral összekötő szakaszának építésén is. A közel 30 kilométeres szakasz tizenöt hídjához gyártják le az acélszerkezetet.^*A lengyel cég a Nagykőröst és Békéscsabát összekötő M44-es autóút hídépítésein is részt vesz. A Hódút 2017-es beszámolója szerint tavaly bővült hídépítéssel a portfóliójuk, és a győri Mosoni-Dunán átívelő, 15 milliárd forintból felhúzott híd építésében is szerepet vállalnak. A szektorra rálátó forrásunk szerint jelenleg a magyarországi hídépítésekhez használt anyagoknak már a 20-25 százaléka a lengyelországi gyárból származik.

A Hódút nem válaszolt megkeresésünkre, a Duna Aszfalt pedig csak olyan munkákat küldött át, amelyeknek a kivitelezését már megkezdték, vagy be is fejezték, az interneten viszont további lengyelországi építkezésekről is találtunk részleteket. A lengyel közbeszerzéseken többnyire az Azi-Bud nevű céggel indulnak közösen, amelynek ugyanaz a lengyel üzletember a tulajdonosa, akitől a Banimexet megvette a Hódút. A közös projektjeiknél jellemzően a Banimex gyártja le az acélszerkezeteket, az Azi-Bud pedig az összeszerelést végzi.

Focicsapatot is támogatnak

Míg a Banimex a magyar cégcsoport megjelenése előtt kevés állami munkát kapott, az azóta eltelt két évben egyre több megrendeléshez jut. “Azért kezdett el nyerni, mert Lengyelországban is elindult az építőipar fellendülése” – adott magyarázatot a Banimex felvásárlására rálátó forrás. A lengyel médiában több olyan projektet is találtunk, amely nem szerepelt a Duna Aszfalt által átküldött listán, mivel még nem indult el az építésük. Több folyamatban lévő pályázatnál is az ő ajánlatuk a legalacsonyabb, és ha valóban ők végezhetik el az építkezést, akkor a lengyel és román piacon elért 30 milliárd forinti árbevételük könnyedén a duplájára emelkedhet^*A Banimex adta be például a legjobb ajánlatot egy áprilisi hír szerint a Dabrowa Tarnowskát elkerülő útra. A 7 kilométeres útszakasz megépítésére 7,6 milliárd forintos ajánlatot tett, és az Azi-Bud mellett a konzurcium tagja lenne a Duna Aszfalt is. A Duna Aszfalt az Azi-Buddal és a Banimex-szel konzurciumban a katowicei reptérhez vezető kibővítésére is adott be ajánlatot. Egy áprilisi hír szerint 107 millió zlotys (8 milliárd forintos) ajánlattal pályáztak, amely a legolcsóbb volt, közel 50 százalékkal ígértek alá a projekt 158 millió zlotys (11,8 milliárd forintos) tervezett költségének.
Egy áprilisi újságcikk szerint a Banimex tavaly nyáron 10 milliárd forint értékű zlotyval a legalacsonyabb ajánlatot be egy útfelújításra Czestochowában. Egy májusi cikk szerint az egyik legnagyobb lengyel városban, Wroclaw-ban a Banimex-et (az Azi-Buddal konzorciumban) választották ki egy 232 millió zlotys (17,5 milliárd forintos) városfejlesztési projektre, amely egy híd építését is magában foglalja.(néhány projektről a csillagra kattintva olvashatsz). 

A Banimex ajánlatait az általunk látott példák alapján az jellemzi, hogy igyekszenek a legolcsóbb árat adni, pedig általában nagy a verseny, akár tíz cég is pályázik az állami megrendelésekre. A Banimex több estben is a Duna Aszfalttal indult el lengyel közbeszerzéseken. A felvásárlást ismerő forrásunk szerint a Duna Aszfalt ténylegesen nem vesz részt a lengyel útépítéseken, a referenciái és hitelképessége azonban előnyt jelent a pályázásnál.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy a Duna Csoport remek időpontban vette meg a Banimexet, a lengyel kormány ugyanis májusban jelentett be egy nagy hídépítő-programot, amelynek keretében 22 hidat terveznek felépíteni 2,3 milliárd zlotys (175 milliárd forintos) keretből.

A kormányközelinek címkézett magyar cégekre jellemző, hogy kiemelten támogatják a labdarúgást, akár külföldön is. A Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó, horvát élvonalbeli NK Osijek szponzorai közé tartozik például a Mészáros és Mészáros Kft., a Belfry és a Duna Aszfalt is. A magyar nemzeti tőke megjelenése után  hirtelen a Banimexnek is fontos lett a futball. Pár hónappal a Duna Csoport lengyelországi cégvásárlása után, 2016 februárjában a megvett társaság az akkor még másodosztályban játszó Zaglebie Sosnowiec főszponzora lett. A kiszemelt csapat azonban legutóbbi szezonban a második helyen végzett, így feljutott a lengyel elsőosztályba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem volt ennyi pénz az építőiparban, figyelnek is, kihez kerülMészáros Lőrinc és Szíjj László építőipari cégei 8-szor, 10-szer magasabb profitrátával működnek, mint a nagy nemzetközi konszernek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ Duna Aszfalt építőipar Lengyelország Románia Szíjj László Olvasson tovább a kategóriában