Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. január 30. 17:35 Élet, Pénz

Támad az antifajizmus, de a kínaiak továbbra is megőrülnek a szőrmebundáért

Norvégia leküzdötte a szőrmelobbi ellenállását, és január közepén úgy döntött, leépíti szőrmeiparának maradékát, írja a Guardian. A kormány ígérete szerint 2025-re semmi nem marad az ország hagyományos szőrmeszektorából. Pedig Norvégia 1939-ben még a világ legnagyobb szőrmebunda termelője volt, és még most is 400 embernek ad munkát a 200 róka- és nyestfarm.

A Gucci és a Michael Kors még tavaly év végén jelentették be, hogy csatlakoznak az Armanihoz és a Ralph Laurenhez, akik már eddig sem használtak szőrmét kollekcióikban. A szőrmeellenesség megmentheti néhány nyugat-európai értékesítésre szánt róka, nyest és csincsilla életét, de globális szinten nem számít sokat. A kínai belső fogyasztás ugyanis gyorsan növekedett az elmúlt években.

 

A Fur Free Alliance nevű nemzetközi szőrmebunda-ellenes szervezet 2004 óta több mint tíz európai országban ért el iparági korlátozásokat az állatok védelmében, köztük az Egyesült Királyságban, Szlovákiában és Ausztriában. Szintén vannak a termelés csökkentése irányába tett kezdeményezések Németországban, Svájcban, Dániában, Olaszországban és Svédországban. Azonban a kieső termékek helyére Kínából érkező állati eredetű ruházati cikkek állnak. A kínai bőr- és szőrmeexport a válság előtti évekhez képest 33 százalékkal, a válsághoz mérten 55 százalékkal nőtt 2016-ra.

 

 

Nem csak a szőrmetermelést és kereskedelmet igyekeznek korlátozni az állatvédők. Az ember-állat egyenlőség szemlélete magasabb elméleti szinten is terjed. Ebben fontos lépés volt, amikor 2012-ben agyi működéssel és a tudattal foglalkozó professzorok elfogadták a Cambridgei Nyilatkozat a Tudatról című dokumentumot (Cambridge Declaration on Consciousness), ami szerint az embereken kívül más fajok agya is képes az öntudat kialakítására.

A nyilatkozat elfogadása óta Olaszországban betiltották az élő homárok fagyasztott szállítását, és az év elején döntöttek arról Svájcban, hogy a homárokkal kíméletesen kell bánni, mielőtt megölik őket. Ez lemaradásnak mondható Svájcra nézve, ahol 2008 óta törvény szerint tilos magányosan tartani tengerimalacot, mert az állat egyedül elszomorodik.

Az állatokkal való együttérzőbb bánásmód és gondolkodás terjedése az antifajizmus diadalának tekinthető. Az antifajizmus értelemszerűen a fajizmussal száll szembe, utóbbit a következő történettel tudnám megvilágítani. A horvát tengerparton barátaimmal arról ábrándoztunk, hogy milyen jó lenne egy fókával együtt úszkálni és játszani. Egyikőjük azt javasolta, hogy fogjunk egyet; napközben labdázzunk vele, este pedig együk meg. Később jöttem rá, hogy barátom antifajista volt, és rámutatott arra, hogy a legtöbb emberben semmilyen morális feszültséget nem okoz az, hogy a mezőkön megsimogat egy tehenet, a szemébe néz és szinte érteni véli az állatot, később a Bambamarha Burgerben eszik belőle negyed kilót.

A szőrme azért kényes pont, mert a legtöbb ember haszonelvű, és ezért alapvetően fajista: elfogadja, hogy az állatok védelme fontos, de természetes fehérjeforrásként az ember alapvető tápanyagának is tartja az állatok húsát. Az egyre népszerűbb antifajizmus ezt nem tartja helyesnek.

Az antifajista elmélet szerint az ember nem a legfejlettebb faj a bolygón, csak a mostani körülmények között a legerősebb. Nem értjük a többi állatot úgy, mint embertársainkat, de ez nem jelenti, hogy embertelenül viselkedhetünk velük, és a legális kegyetlenkedés nem őket, hanem minket minősít. Ez az elméleti rendszer az egyik ideológiai alapja a vegán életmódnak is.

Élet Pénz antifajizmus fajizmus irha szőrme szőrmebunda Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. november 12. 17:28 Élet, Világ

Soha nem fizettek még annyit kortárs műtárgyért, mint a Medence két alakkal címűért fognak

David Hockney festménye 80 millió dollárért mehet el, és ezzel a legértékesebb műalkotás lehet, amelyet még élő művész jegyez.

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Hajdu Miklós
2018. november 11. 13:26 Élet

Az iskolázottság meghatározza azt is, hogy teszünk-e a klímaváltozás ellen

Vannak olyan csoportok a magyar társadalomban, amelyekben különösen alacsony a klímaváltozás iránti személyes felelősségérzet, pedig egyre inkább szükség van az alulról jövő kezdeményezésekre a felmelegedés elleni fellépésben,

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.