Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. január 18. 06:55 Pénz

De hát ez őrület, mikor jön a zuhanás?

Az utóbbi hónapokban egyre feltűnőbb lett, hogy a részvénypiac egyszerűen nem tud esni semmilyen hírre vagy technikai jelzésre. Tavaly év eleje óta egyetlen nap sem volt, amikor 2 százaléknál jobban kilengtek volna a nagyobb részvénypiaci mutatók. Egyetlen irány volt, egyenletesen felfelé. Az idei év eleje óta csak annyi változott, hogy a gravitáció törvényeit még jobban nevetségessé téve, ha ez egyáltalán lehetséges, még nagyobb gázt adtak a részvények.

A világ összes tőzsdéjét követő index például így alakult az utóbbi években:

 

A vezető gazdasági hírügynökségnél, a Bloombergen olyan, csak félig ironikus címmel jelent meg egy cikk, hogy “A tőzsde most már soha nem megy lefelé“. Mivel a tőzsdei kereskedők gyorsan cserélődnek, ezért felnőtt egy olyan generáció, amely professzionális karrierje folyamán nem ismert érdemben csökkenő, pláne zuhanó részvénypiacot. Ekkora emelkedés után már a legmorcosabb medvék is feladják, nem akarnak kimaradni ebből a hihetetlen gazdagodásból.

Fel lehet hozni persze érveket az emelkedés mellett, például hogy most épp erős a globális gazdaság, előállt az a ritka pillanat, hogy egyszerre nőnek a legnagyobb fejlett gazdaságok, az USA, Európa, sőt, Japán, és a feltörekvő országok is. De ez nem magyarázhatja a részvénypiaci őrület egészét. Azért a jó passzban lévő világgazdaság sem bővül évi olyan 10-20 százalékokat, mint a tőzsdék. A 2010-es években – meglepően konzisztensen – évi 3,2-3,7 százalék volt a globális GDP éves növekedési üteme, az IMF szerint az előttünk álló öt évben is nagyjából ez lesz az irányadó.

Ha 2012-t vesszük alapul, akkor a világ tőzsdei cégeinek értéke 62 százalékkal nőtt, miközben a világgazdaság csak 18 százalékkal.

 

A világ teljes tőzsdei kapitalizációja (kb. 100 ezermilliárd dollár) tavaly óta már meghaladja a világ egy év alatt megtermelt GDP-jét (79 milliárd dollár).

Örökké fog tartani ez az emelkedés? A történelem azt mutatja, hogy nem. Erre utal az egyik sokat idézett mutató, a CAPE (ciklikusan kiigazított P/E mutató). Ez azt mutatja, hogy a cégek tőzsdei értéke hogyan aránylik a megelőző tíz éves nyereségükhöz – tehát hogy mennyire drágán lehet részt kapni a bizonyítottan jó jövedelemszerző cégekből.

 

A CAPE hosszú távú átlaga 16,7, most viszont ennek pont a duplája, 33,3. Eddig csak kétszer volt ilyen magas: 1929-ben és 1999-ben, mindkétszer közvetlenül a nagy pukkadás előtt. (Igaz, egy másik, előretekintő, tehát a cégek várt profitjához viszonyító mutató szerint egyre olcsóbbak a részvények – persze ezek a várakozások nem biztos, hogy beigazolódnak.)

A legtöbb befektető egyébként látja a problémát, és túlértékeltnek látja a részvényeket. (Ahogy a kötvényeket, az ingatlanokat és az árupiacokat is, az olyan ezoterikus dolgokat pedig, mint a kriptopénzek, pláne.) Azt az eufóriát, ami a kipukkadás előtti buborékpiacokat jellemezni szokta, biztosan nem érezni. Ez így volt a 2009 márciusa óta tartó emelkedő piacon szinte folyamatosan, ami érthető, hiszen az akkori válság mértéke és az egész pénzügyi rendszer sebezhetősége (és sokaknál a rengeteg elvesztett pénz) annyira meglepte a vagyonkezelőket és befektetőket, hogy azóta nem mernek hinni semmiféle örökké tartó növekedésben.

Mostanra viszont, több mint nyolc évnyi növekedés után ez az aggodalom úgy tűnik, oldódott, sőt, a kockázatokra teljesen immunissá váltak a befektetők. Pedig ezekből nincs kevesebb, mint korábban. Miért nem érdekelt senkit, hogy Észak-Korea körül, a világgazdaság egyik legfontosabb régiójában egyre veszélyesebb nukleáris válság bontakozott ki? Hogyan lehetett befektetői érdeklődés egy százéves argentin kötvény után, amikor ez a latin-amerikai ország legutóbb három éve ment csődbe?

És mégis, a befektetők mintha alig látnának kockázatot. Itt van például a legátfogóbb amerikai részvényindex, az S&P 500, és a “félelem indexeként” emlegetett VIX index.*A CBOE VIX azt mutatja, hogy a részvénypiaci befektetők mekkora piacmozgást valószínűsítenek a következő egy hónapban. Ezt a határidős jegyzésekből számítják ki. Ebből úgy tűnik, a befektetők minimális piacmozgást várnak a közeljövőben, ez a mutató még soha nem volt ilyen alacsony, mint mostanában.

 

Miért lett ilyen erős ez a népszerűtlen részvénypiaci emelkedés? A legfontosabb ok valószínűleg a hosszú lejáratú reál kamatlábak alakulása. Ezt úgy is fel lehet fogni, mint egyfajta jutalmat, amit takarékoskodásért kapunk, tehát hogy nem költjük el azonnal a pénzünket. Ha viszont többen mondanak le a pénzükről azért, hogy később több legyen, akkor ez a jutalom a kereslet és kínálat szabályai szerint csökkenni fog.

A hosszú lejáratú kamatlábak a nyolcvanas évek óta folyamatosan esnek, most már egészen odáig, hogy a fejlett világban egy ideje csak negatív reálhozamot lehet hosszú távú, biztonságos kötvénybefektetésekkel elérni. Miért estek ezek ennyire? Legalább négy okból.

  • Öregedik a lakosság (az idősebbek hagyományosan többet raknak félre, a fiatalabbak pedig arra számítanak, hogy úgysem lesz nyugdíjuk, ezért hajlamosabbak megtakarítani).
  • Egyenlőtlenebbül oszlik meg a vagyon (kevesebb kézben összpontosul több befektethető tőke, a vagyonosok egyszerűen nem tudják elkölteni a pénzüket. A jövedelmi létra alsó háromnegyedében nem nőnek a reálbérek, ezért nincs nagy kereslet).
  • Nincs annyi befektetési lehetőség (a cégek profittermelésénél egyre kevésbé fontosak a fizikai beruházási javak, viszont sokat nőtt a termelékenység, ezért a nagyvállalatok készpénzhalmokon ülnek – ez utóbbiból egyébként osztalékot fizetnek vagy részvényeket vesznek vissza, ami megint csak erősíti az árfolyamukat).
  • A jegybankok 2009 óta nagyjából 11 ezermilliárd dollár értékben vásároltak hosszú lejáratú kötvényeket, amivel tevékenyen hozzájárultak a hozamok leszorításához. (Igaz, ez összefügg a korábbiakkal: ha ezt nem tették volna, akkor valószínűleg súlyos defláció lenne.)

Bárhogyan is van, ez az óriási mennyiségű felhalmozott pénz utat talált azokra a piacokra, amiktől alapesetben távol tartanák magukat a befektetők. Sok olyan eszközre lett kereslet, amely valójában elég kockázatos. Nagyon sok fog múlni azon, hogy a jegybankok hogyan reagálnak az infláció megjelenésére, ha egyáltalán elkezdődik a drágulás. A befektetők most kényelmesen arra számítanak, hogy bármi is lesz a piacokon, a jegybankok majd a segítségükre sietnek az eddig is bevetett védőhálóval.

Ahhoz pedig, hogy a részvényárfolyamok egymáshoz képest is nagyon keveset ingadoznak – alacsony a volatilitás – hozzájárult egy technikainak tűnő fejlemény is. A fejlett országok vagyonos háztartásai körében egyre népszerűbbek lettek az olcsó indexkövető alapok, az USA-ban például a piac 30 százaléka már ezekben van. Ez a folyamat az összes vállalatot egyaránt húzta magával.

Az olcsó indexkövető alapok fő előnye, hogy a jutalék nem vesz el a részvényeken elért nyereségből, és mivel nem kezeli őket aktívan senki, ezért a kiválasztott index teljes egészét leköveti. Ez utóbbi a kiegyensúlyozott növekedés idején előny volt, de most veszély is lehet. Azok a befektetők, akik eddig sok odafigyelés nélkül gyarapodtak a tőzsdén, ha megérzik a piac tetejét és kiszállnak, menekülés közben megfordíthatják a lendületet, és válogatás nélkül dönthetik meg az összes cég árfolyamát.

Pénz globális makrogazdaság jegybank tőzsde Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2019. október 17. 13:38 Pénz

19 ezer milliárd dolláros pénzügyi időzített bombától tart a Nemzetközi Valutaalap

Arra figyelmeztetik a legnagyobb gazdaságokat, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amiket a kétezres évek elején elkövettek.

Szoleczki Zoltán
2019. október 9. 16:15 Pénz

Már a robotoknak is a pénzünkre fáj a foguk

Magyarországon még kuriózumnak számítanak az úgynevezett robot befektetési tanácsadók, az Egyesült Államokban viszont már több millió ügyfelük van.

Váczi István
2019. október 7. 17:29 Pénz

Elkezd megvalósulni a takarékos németek rémálma

Egyre több német bank csak negatív kamattal hajlandó kezelni a nagy összegű megtakarításokat.

Fontos

Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína csápjai most már a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

Jandó Zoltán
2019. október 19. 07:29 Közélet

Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei

Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.

Fabók Bálint
2019. október 18. 13:21 Élet, Közélet

Elsőként Hódmezővásárhelyen lesz ingyenes a tömegközlekedés Magyarországon

Márki-Zay Péter egy Facebook-komment hatására tenné ingyenessé a szinte mindig üres buszok használatát, mivel a jegybevételek a költségek tizedét sem érik el.