Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. január 10. 11:17 Pénz

Elképesztően sok pénzt kaszáltak a svájciak a frank gyengülésével

Saját becslése szerint 54 milliárd frank (jelenlegi árfolyamon 14,3 ezer milliárd forint) nyereséget ért el a Svájci Nemzeti Bank (SNB) 2017-ben. Ez – amellett, hogy a teljes magyar GDP több mint 40 százaléka – rekord az alpesi ország történetében. Az 55 milliárd dollárnak megfelelő összegnél nagyobb profitot a cégek közül csak az Apple-nél várnak.

Az SNB nem először kaszál nagyot befektetésein, a válság kirobbanása óta összességében nagyjából 90 milliárd frankot nyertek azon, hogy a befektetők nagyon bíznak a devizájukban. Persze véletlenül sem volt minden év nyereséges, 2015-ben például hatalmasat buktak a devizahiteleseknek itthon is sok fejfájást okozó erős frankon.

 


Ahhoz, hogy megértsük mi vezetett a mostani rekordnyereséghez, 2008-ig érdemes visszamenni. A gazdasági válság, illetve az EU azt követő gondjai miatt ez idő tájt a frank volt a világ egyik legfontosabb menekülődevizája. A befektetők még akkor is svájci kötvényeket (azaz frankot) akartak vásárolni, amikor azoknak már negatív volt a hozama. Magyarul még azt is vállalták, hogy kevesebb pénzt kapjanak vissza, mint amennyit betesznek, csak azért, hogy a biztonságosnak vélt frankban tarthassák vagyonukat.

Ez igencsak megnövelte a keresletet a svájci fizetőeszköz iránt, márpedig a túlkereslet mindig az árak emelkedésével jár. Egy deviza esetében ez azt jelenti, hogy erősödik a többi fizetőeszközhöz, így például a dollárhoz vagy éppen az euróhoz képest.

A svájci jegybank azonban ezt nagyon nem akarta, hiszen az erős frank rontotta az alpesi ország versenyképességét (hogy mást ne említsünk, így az euróban vásárló uniós állampolgároknak sokkal többet kellett fizetniük ugyanazért a svájci termékért, mint korábban, csak azért, mert a frank erősödött). Épp ezért az SNB mesterségesen, egy árfolyamküszöbbel próbálta megállítani a frankot: nem engedte, hogy az euró/frank jegyzés 1,2 alá essen. Ez egy ideig működött is, 2015 elején azonban kénytelen volt feladni a küzdelmet. Ekkor az árfolyam hatalmasat zuhant, jó ideig közel ugyanannyit ért egy frank, mint egy euró.

Azon túl, hogy a svájci gazdaságnak ez nem tett jót, az SNB eredményét is masszív veszteségbe hajtotta. A jegybank ugyanis – ahogy általában a nemzeti bankok – komoly vagyonnal rendelkezik, amit jórészt külföldi devizákban, és aranyban tart. Ha pedig a frank hirtelen erősödik, akkor a tulajdonában lévő dollár, euró és arany sokkal kevesebbet fog érni frankban (a konkrét árfolyamoknál maradva 1000 eurónyi devizatartalékot az árfolyamküszöb eltörlése előtt 1200, utána viszont csak 1000 frankon lehetett nyilvántartani). Mivel az SNB saját eredményét természetesen frankban mutatja ki, 2015-ben hatalmas, 23 milliárd veszteséget könyvelt el emiatt.

 

A 2015 eleji hirtelen zuhanás után azonban a frank fokozatosan elkezdett gyengülni, így a folyamat megfordult. Az akkor leértékelt devizatartalékok ismét egyre többet értek. Ráadásul a jegybankok, ha saját devizájukat akarják gyengíteni, akkor ezt jellemzően annak eladásával teszik meg. A megugró keresletet a kínálat növelésével próbálják ellensúlyozni. Az SNB-nél ez azt jelentette, hogy frankért más devizát vásároltak akkor, amikor azok viszonylag olcsóak voltak frankban.

Ennek eredményeként a svájci jegybank devizatartaléka folyamatosan hízott, a frank folyamatos gyengülése miatt pedig egyre többet ért. Annak az eurónak, amit az SNB 2015-ben vásárolt, ma 10-15 százalékkal nagyobb az értéke frankban, mint akkor. Márpedig elég sokat vásároltak: tavaly novemberben már 738 milliárd franknyi devizájuk volt, szemben a 2014-es 495 milliárddal. Hosszabb távon még durvábbak a trendek, hiszen a válság kirobbanása előtt utóbbi összegnek is csak a tizedét tartotta külföldi pénzben az SNB.

 

Ez vezetett oda, hogy a Svájci Nemzeti Bank 2016-ban, és tavaly is nagyon komoly nyereséget mutatott ki. A 2017-es 54 milliárdos profitból 49-et a devizatartalék átértékelése hozott.

Az SNB egyébként tőzsdén jegyzett cég, így a profit egy részét ki is fizetik osztalékként. Azért nem az egészet, mert a kifizetést jogszabály maximálja. A tulajdonosok (amelyek jórészt állami tulajdonban lévő intézmények, illetve a kantonok) azonban így is jól járnak, hiszen részvényenként 15 frankra számíthatnak.

Pénz nyereség svájci frank Svájci Nemzeti Bank Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

2019. február 21. 15:40 Pénz

A politikusok miatt szenvedhetnek az amerikai tőzsde eddigi sztárjai

Az előző amerikai elnökválasztási kampány mélybe küldte a biotechnológiai gyógyszercégek árfolyamát, a következő az Amazonhoz hasonló tech cégeket intézheti el.

Váczi István
2019. február 21. 13:09 Pénz

Nőttek a fizetések, de a többség még mindig alig jön ki a pénzéből

A bruttó átlagkereset 329,9 ezer, a nettó 219,4 ezer forint volt tavaly, a magyarok több mint felének azonban még mindig csak az alapvető megélhetésre elég a pénze.

Wiedemann Tamás
2019. február 20. 17:39 Pénz

Hétfőtől kevesebbet buksz, ha kölcsönadsz az államnak

A tartósan 3 százalék körüli infláció miatt az Államadósság Kezelő Központ kénytelen volt emelni néhány állampapír kamatát.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.