Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. január 10. 11:17 Pénz

Elképesztően sok pénzt kaszáltak a svájciak a frank gyengülésével

Saját becslése szerint 54 milliárd frank (jelenlegi árfolyamon 14,3 ezer milliárd forint) nyereséget ért el a Svájci Nemzeti Bank (SNB) 2017-ben. Ez – amellett, hogy a teljes magyar GDP több mint 40 százaléka – rekord az alpesi ország történetében. Az 55 milliárd dollárnak megfelelő összegnél nagyobb profitot a cégek közül csak az Apple-nél várnak.

Az SNB nem először kaszál nagyot befektetésein, a válság kirobbanása óta összességében nagyjából 90 milliárd frankot nyertek azon, hogy a befektetők nagyon bíznak a devizájukban. Persze véletlenül sem volt minden év nyereséges, 2015-ben például hatalmasat buktak a devizahiteleseknek itthon is sok fejfájást okozó erős frankon.

 


Ahhoz, hogy megértsük mi vezetett a mostani rekordnyereséghez, 2008-ig érdemes visszamenni. A gazdasági válság, illetve az EU azt követő gondjai miatt ez idő tájt a frank volt a világ egyik legfontosabb menekülődevizája. A befektetők még akkor is svájci kötvényeket (azaz frankot) akartak vásárolni, amikor azoknak már negatív volt a hozama. Magyarul még azt is vállalták, hogy kevesebb pénzt kapjanak vissza, mint amennyit betesznek, csak azért, hogy a biztonságosnak vélt frankban tarthassák vagyonukat.

Ez igencsak megnövelte a keresletet a svájci fizetőeszköz iránt, márpedig a túlkereslet mindig az árak emelkedésével jár. Egy deviza esetében ez azt jelenti, hogy erősödik a többi fizetőeszközhöz, így például a dollárhoz vagy éppen az euróhoz képest.

A svájci jegybank azonban ezt nagyon nem akarta, hiszen az erős frank rontotta az alpesi ország versenyképességét (hogy mást ne említsünk, így az euróban vásárló uniós állampolgároknak sokkal többet kellett fizetniük ugyanazért a svájci termékért, mint korábban, csak azért, mert a frank erősödött). Épp ezért az SNB mesterségesen, egy árfolyamküszöbbel próbálta megállítani a frankot: nem engedte, hogy az euró/frank jegyzés 1,2 alá essen. Ez egy ideig működött is, 2015 elején azonban kénytelen volt feladni a küzdelmet. Ekkor az árfolyam hatalmasat zuhant, jó ideig közel ugyanannyit ért egy frank, mint egy euró.

Azon túl, hogy a svájci gazdaságnak ez nem tett jót, az SNB eredményét is masszív veszteségbe hajtotta. A jegybank ugyanis – ahogy általában a nemzeti bankok – komoly vagyonnal rendelkezik, amit jórészt külföldi devizákban, és aranyban tart. Ha pedig a frank hirtelen erősödik, akkor a tulajdonában lévő dollár, euró és arany sokkal kevesebbet fog érni frankban (a konkrét árfolyamoknál maradva 1000 eurónyi devizatartalékot az árfolyamküszöb eltörlése előtt 1200, utána viszont csak 1000 frankon lehetett nyilvántartani). Mivel az SNB saját eredményét természetesen frankban mutatja ki, 2015-ben hatalmas, 23 milliárd veszteséget könyvelt el emiatt.

 

A 2015 eleji hirtelen zuhanás után azonban a frank fokozatosan elkezdett gyengülni, így a folyamat megfordult. Az akkor leértékelt devizatartalékok ismét egyre többet értek. Ráadásul a jegybankok, ha saját devizájukat akarják gyengíteni, akkor ezt jellemzően annak eladásával teszik meg. A megugró keresletet a kínálat növelésével próbálják ellensúlyozni. Az SNB-nél ez azt jelentette, hogy frankért más devizát vásároltak akkor, amikor azok viszonylag olcsóak voltak frankban.

Ennek eredményeként a svájci jegybank devizatartaléka folyamatosan hízott, a frank folyamatos gyengülése miatt pedig egyre többet ért. Annak az eurónak, amit az SNB 2015-ben vásárolt, ma 10-15 százalékkal nagyobb az értéke frankban, mint akkor. Márpedig elég sokat vásároltak: tavaly novemberben már 738 milliárd franknyi devizájuk volt, szemben a 2014-es 495 milliárddal. Hosszabb távon még durvábbak a trendek, hiszen a válság kirobbanása előtt utóbbi összegnek is csak a tizedét tartotta külföldi pénzben az SNB.

 

Ez vezetett oda, hogy a Svájci Nemzeti Bank 2016-ban, és tavaly is nagyon komoly nyereséget mutatott ki. A 2017-es 54 milliárdos profitból 49-et a devizatartalék átértékelése hozott.

Az SNB egyébként tőzsdén jegyzett cég, így a profit egy részét ki is fizetik osztalékként. Azért nem az egészet, mert a kifizetést jogszabály maximálja. A tulajdonosok (amelyek jórészt állami tulajdonban lévő intézmények, illetve a kantonok) azonban így is jól járnak, hiszen részvényenként 15 frankra számíthatnak.

Pénz nyereség svájci frank Svájci Nemzeti Bank Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Torontáli Zoltán
2019. július 18. 11:09 Pénz

Érthetetlen, hogy a Tesla miért ér annyit, mint a Mercedes

Teljesen mást gondolnak a befektetők az autógyárakról, mint amit tankönyv szerint gondolniuk kellene.

Avatar
2019. július 12. 10:27 Pénz

Egyre többet faragnak Magyarország olcsóságából az emelkedő árak

Évek óta nem nőtt olyan gyorsan az infláció Magyarországon, mint tavaly, és mivel az EU-ban szerényebb volt a drágulás, már kevésbé számít olcsónak hazánk.

Avatar
2019. július 11. 10:14 Pénz

A fizetéseket a magyar állam adóztatja legerősebben a régióban

Egyelőre nincs látványos eredménye annak, hogy a hatéves bérmegállapodást alapján folyamatosan csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. július 19. 16:07 Közélet

Júliusra elfogyott a kormányplakátokra szánt 20 milliárd, de jut még rá pénz

Hetvenmilliárd ment el a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó kampányokra.

Bucsky Péter
2019. július 19. 06:45 Közélet

2 milliárdos autópályalehajtót kap Mészáros Lőrinc ásványvizének palackozóüzeme

Mészáros Lőrinc barátja építi, az engedélyeket rohamtempóban adták meg.

Jandó Zoltán Kasnyik Márton
2019. július 17. 06:51 Közélet

Andy Vajna örököse Vajna Tímea a hivatalos iratok szerint

Egy dokumentumból kiderül, hogy Vajnáné a januárban meghalt filmproducer és kaszinómogul egyszemélyes örököse, vagyonának haszonélvezője. Már csak az a kérdés, hogy kiürítették-e a vagyonkezelőt alóla.