Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. október 17. 06:57 Élet, Pénz

A lapostévé-halmozók országa lettünk

Végre vannak hivatalos adataink arról, hogyan és mire költötték a pénzt a magyarok idén. A KSH tegnap közzétett adataiban az a fő megállapítás, hogy lényegesen a 2,3 százalékos infláción felül, 7 százalékkal emelkedtek a háztartások fogyasztásra költött kiadásai 2016 és 2017 első féléve között.

Már 2016-ban is egészséges növekedés volt a megelőző évhez képest, és ez kedvező változás a megelőző évek hosszú stagnálása után. Igaz, az összeg továbbra sem mondható magasnak: egy főre átlagosan havi 79,6 ezer forint költés jut, és ezen a mintavételes statisztikán még mindig nem látható a kiskereskedelmi forgalomban évek óta látható, sokkal meredekebb bővülés.

(A KSH a háztartások költéseit követi naplós és mintavételes megoldással. A háztartás költéseit aztán leosztják a háztartások létszámával, ebből jön ki az egy főre jutó átlag. A statisztikában néhány beruházásnak értékelt dolog, például a lakbér vagy a lakáshitel-fizetés nem jelenik meg.)

Mint látható, a magyarok az elköltött pénz felét élelmiszerre és rezsire fordítják, tehát a Maslow-piramis legalján lévő dolgokra (létfenntartás, biztonsági szükségletek), de ha a szintén nehezen megúszható közlekedést is hozzávesszük, akkor közel 60 százalékról van szó.

 

Az év első felében legnagyobb mértékben, 13 százalékkal az éttermekben, kocsmákban és szállodákban emelkedett a pénzköltés üteme, havi 3293 forintra. Egészségromboló dolgokra (cigi, alkohol) továbbra is majdnem annyi pénzt költöttünk, mint egészségügyre.

Miközben száz magyarra már nem 62, hanem 73 darab LCD- vagy plazmatévé jut, addig a plazmatévével rendelkező háztartások aránya 48,5 százalékról nőtt 54,3 százalékra. Azaz, miközben 11 százalékponttal nőtt a lapostévék száma, addig csak 5,8 százalékponttal javult a háztartások lapostévé-ellátottsága. Tehát a többlet-lapostévék fele olyan háztartásokba került, ahol már van plazmatévé, és a modern tévék negyede olyan háztartásban van, ahol egynél több van belőlük.

Az okostelefonokkal és az autókkal hasonló a helyzet. Most már 72 okostelefon jut száz magyarra (egy év alatt több mint húsz százalékos, két év alatt 35 százalékos emelkedés), viszont az okostelefonnal rendelkező háztartások aránya még mindig csak 38,5 százalék. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az asztali számítógépek, digitális fényképezőgépek és a vezetékes telefonok lassú, de biztos visszaszorulása. Száz lakosra 63 autó jut (saját tulajdonúból 60), de az autókkal rendelkező háztartások aránya csak 52-53 százalék.

A KSH felméréséből még egy döbbenetes dolog derül ki:

húsz százalékkal több pénzt fordított az átlag magyar fogyasztó halra és tenger gyümölcseire, mint egy évvel korábban,

bár tény, hogy a húsz százalékos emelkedés után is havi 238 forintról beszélünk, ami eltörpül a húsra fordított 5812 forint mellett (ez is közel tíz százalékkal emelkedett egyébként). De legalább egyértelmű az irány halban, 2015-ben még 207 forint volt havi halköltés.

Igaz, a tényleg figyelemreméltó dolgok most nem derülnek ki, a KSH ugyanis ahogy tavaly, úgy most sem adott ki az előzetes számokkal együtt olyan adatsort, amiből kiolvasható lenne a fogyasztásra fordított kiadások alakulása a jövedelem szerint sorba rendezett tizedek vagy ötödök, vagy régiók, településtípusok alapján. Pedig ezekből az utóbbi években ki lehetett olvasni, milyen mértékben nő az egyenlőtlenség.

(Fotó: AFP/Europress)

Élet Pénz fogyasztás háztartások fogyasztása KSH statisztika Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2018. november 13. 18:17 Élet

Nagyon nem szívesen segítenek idegeneken a magyarok

Nemzetközi összevetésben kifejezetten alacsony a magyarok jótékonykodási hajlandósága. Az idegeneknek szinte mindenhol szívesebben segítenek.

Torontáli Zoltán
2018. november 12. 17:28 Élet, Világ

Soha nem fizettek még annyit kortárs műtárgyért, mint a Medence két alakkal címűért fognak

David Hockney festménye 80 millió dollárért mehet el, és ezzel a legértékesebb műalkotás lehet, amelyet még élő művész jegyez.

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.