Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2025. június 19. 16:19 Közélet, Világ

Brüsszelben most már feltűnően gyorsan ugranak, ha problémás magyar ügyekről van szó

Mindössze három, illetve egy hónap telt el az élelmiszer- és drogériai árrésstopok bevezetése óta, és máris megérkezett a lépésre magyarázatot kérő felszólító levél az Európai Bizottságtól, a korábbi példákhoz képest ez nagyon gyors reakciónak számít.

Előzmények: a 30 alapvető élelmiszer árrésstopja március 17-től, a több mint ezer drogériai terméké május 18-tól hatályos.

  • A Bizottság június 18-án jelentette be, hogy ezek miatt két külön felszólító levelet is kiküldött Magyarországnak, ez mindig a kötelezettségszegési eljárás első formális lépése.
  • Ettől függetlenül fut a 2020-tól életben lévő kiskereskedelmi adótörvény kapcsán indult korábbi ügy, amelyet most a következő szakaszba léptettek (azaz indoklással ellátott véleményt adtak ki róla).
  • Utóbbi azután indult, hogy 2022-ben megemelték az adó kulcsát, és emiatt 2024 januárjában az osztrák állam, majd márciusban a Spar üzletlánc is hivatalos kifogással élt.
  • Akkor azonban még tíz hónapba telt, mire a Bizottság elküldte a felszólító levelet (és további nyolc hónapba, mire a véleményt).

Mit mondanak ők? A 2020-as kisker adót azért tartják diszkriminatívnak, mert a franchise rendszerben működő, jellemzően magyar boltláncokra (például Coop, CBA vagy Reál) érdemben nem vonatkozik, a jellemzően külföldi tulajdonú többieknek viszont nem engedik meg, hogy franchise rendszerűvé alakítsák át a működésüket. Ezzel a külföldieket diszkriminálják.

  • Az árrésstopot viszont azért kifogásolják, mert az veszteséges értékesítésre kényszeríti a jellemzően külföldi boltokat.

Tágabb kontextus: a kiskereskedelem 2010 után már végigjárt egy jogi folyamatot az úgynevezett válságadó törvény miatt (ami a nagy kiskereskedelmi láncok mellett a távközlési és energetikai cégeket kötelezte pluszterhek fizetésére 2013-ig).

  • Bár a jogszabály miatt 2012-ben a Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, az ügy nem ezen az úton folytatódott, mert a Tesco és a Vodafone a magyar bíróságon támadta meg a törvényt.
  • A jogi folyamat során a magyar bíróságok kérték ki az Európai Bíróság állásfoglalását, amely csak 2020 márciusában született meg (pdf), és nem találta diszkriminatívnak a válságadót.

Mi következik? Az árrésstop miatti felszólításra két hónapon belül válaszolnia kell Magyarországnak, és ha az nem lesz kielégítő, akkor jöhet az indoklással ellátott vélemény, azaz a második uniós lépés.

  • A kisker adónál egy lépéssel előrébb járnak, ott szintén két hónap van a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára, és ha ez nem történik meg, akkor a Bizottság már az Európai Bíróságra (EB) viheti az ügyet.
  • Amennyiben az EB ítéletét egy tagállam nem tartja be, akkor a Bizottság másodszor is az EB-hez fordul, és pénzügyi szankciókkal élhet, ami lehet átalányösszeg vagy napi kényszerítő bírság, utóbbit a jogsértés megszüntetéséig minden nap után fizetni kell.
  • Az ilyen bírságok beszedését az unió úgy biztosíthatja be, hogy az összeget a tagállamnak járó kifizetésekből levonja. Ebben a formában veszít napi egymillió eurót Magyarország az EB migrációs ítéletének be nem tartása miatt.
  • A kötelezettségszegési eljárások közel 90 százalékában a tagállamok korrigálják a jogszabályokat még a bírósági szakasz előtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem fekszik az árrésstop a CBA-nak sem, amelynek általában próbál kedvezni a kormányA kormány is látja, hogy megint főleg a kisboltokat hozta nehéz helyzetbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA politikai haszon mellett a multik kiszorításában is segíthet az árrésstopAz intézkedés valós gondokon enyhít, a veszteségbe taszított külföldi kiskereskedelmi láncok pedig magyar tőkések felvásárlási célpontjává válhatnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ árrésstop Európai Bíróság európai bizottság Európai Unió felszólító levél kiskereskedelem kiskereskedelmi adó kötelezettségszegési eljárás válságadó Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2025. július 11. 09:06 Közélet

270 milliárdot osztogat el idén a kormány, és ez még csak a bemelegítés

Egyre gyűlnek a választás előtti hangulatjavítás céljából bedobott tételek, jövőre az ezer milliárdot is bőven meghaladja majd a számla.

Bucsky Péter
2025. július 10. 06:00 Közélet, Vállalat

Külföldi hitelek miatt akadt el az állam és Tiborcz István nagy vasúti üzlete

A jelek szerint túl nagy lendülettel adták el Lázárék a GYSEV Cargót Tiborcznak, miután kicsavarták az irányítást az osztrák tulajdonostárs kezéből.

Stubnya Bence
2025. július 9. 06:04 Adat, Közélet

Kilenc hónapja az élre várták a magyar gazdaságot, miért néz ki most mégis az utolsó hely?

Tavaly még nemcsak a kormány, hanem az elemzők többsége is 3 százalék körüli növekedést várt idénre. Aztán jött a Trump-tornádó, és beindult a negatív spirál.

Fontos

Stubnya Bence
2025. július 10. 12:55 Vállalat

Lezajlott az idei harmadik hazai sztrájk, és lehet még folytatása

Idén eddig alig voltak itthon sztrájkok, a győri autóipari beszállító Nemaknál szervezett lehetett a harmadik. Az Audi-sztrájk évében 12 volt.

Vámosi Ágoston
2025. július 10. 10:38 Világ

Hiába a Trump-barátság, 35 százalékos amerikai vámot kap a nyakába Szerbia

Ezt írta levelében Donald Trump, pedig a fia háromszor is járt Szerbiában az elmúlt évben, Belgrádban pedig a tervek szerint Trump-torony épül.

Vámosi Ágoston
2025. július 9. 14:48 Adat

Ötször gyorsabbnak érzékeljük az inflációt a valósnál, és ez elég sok problémát okoz

Nehéz dolga van a gazdaságpolitikának, ha ekkora a különbség, de a tartósan stabil forintárfolyam például segíthet csökkenteni az eltérést.