Az elmúlt hónapokban a kormányzat legfontosabb politikai üzenete az volt, hogy Magyarország érdekében mindenképpen meg kell akadályozni Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.

• Bár a hivatalos narratíva szerint az üzenetek nem az ukránok ellen irányulnak, egyre gyakoribbak az általánosító kiszólások, és a kampány általánosságban is ukránellenes hangulatot teremt az országban.
• Utóbbi azért is problémás, mert jelenleg az ukrán az egyik legnépesebb nemzeti kisebbség Magyarországon, számuk ráadásul az elmúlt években nagyon gyorsan emelkedett – nem függetlenül a háborútól.
• A 2022-es népszámláláson állampolgárság alapján a magyarok után az ukránok voltak a legtöbben az országban. A 36 ezres létszám több mint háromszorosa a 2011-ben mértnek. Ebben a bő tíz évben az ukránok megelőzték a németeket és a románokat is.

• A statisztikai hivatal ugyanakkor más kérdésekkel is méri a nemzetiséghez tartozást. Ez alapján három éve közel 25 ezren vallották magukat ukrán nemzetiséghez tartozónak, ami a cigány, a német, a szlovák és a román után az ötödik legtöbb volt. Ez ugyanakkor egy nehezebben lehatárolható definíció, amely ráadásul hungarikum^*A KSH népességtudományi kutatóintézete erről korábban ezt írta: A nemzetiséghez tartozó meghatározás hungarikum, a magyar népszámlálási gyakorlat fogalma. A 2011. évi népszámláláskor összesen négy nemzetiségi kérdésre kellett (önkéntesen) válaszolnia a lakosságnak. A KSH a négy, nemzeti hovatartozásra vonatkozó kérdés válaszainak együttes vizsgálatából állapította meg a válaszadó nemzetiséghez tartozását. A magyar népszámlálási gyakorlat adott nemzetiséghez tartozónak tekinti azt a személyt, aki a 2011-es népszámlálásnál feltett négy nemzetiségi kérdésből legalább egyre az adott nemzetiséget jelölte meg. Ez a módszer biztosítja, hogy egy személyt egy nemzetiséghez csak egyszer számoljanak el. Mivel azonban mindenkinek lehetősége volt több nemzetiséget is megjelölni, egy személy annyiszor szerepel a nemzetiséghez tartozók között, ahány nemzetiséget bármelyik kérdésnél megjelölt..

• A népszámlálás óta ráadásul az itt tartózkodó ukránok száma egész biztosan nőtt. Az Unicef szerint 2024 őszén több mint 61 ezer menekült ukrán állampolgár tartózkodott az országban, közülük több mint 47 ezren igényeltek ideiglenes védelmet. Nagyjából ugyanekkor egy 70 ezres becslés is érkezett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDuplázódott a kínaiak száma Magyarországon, az indiaiak száma ennél is nagyobb arányban nőttAz ukrán polgárok száma a friss adatok alapján nem a háború miatt ugrott meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra sem a magyar államtól várnak menedéket az Ukrajnából menekülőkCsehországban több mint tízszer annyian, Szlovákiában pedig több mint háromszor annyian vannak mint nálunk, pedig első látásra ezek is csak tranzitállamok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Négy menekültért autóztunk ki, de tizennyolcan akartak velünk jönni"Az állami szerepvállalás hűlt helyén spontán kiépült civil hálózatok, nemzetközi és hazai adományokból igyekeznek méltó körülményeket biztosítani a háború elől menekülőknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInkább nem a magyar államtól várnak menedéket a háború elől menekülő ukránokA humanitárius segítség mellett a munkaerőpiaci szempontok is vezérlik a menekülteket fogadó országokat, a magyar foglalkoztatók toborzási nehézségeit azonban aligha enyhíthetik az ukránok jelenléte.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUkrajna népességének egytizede lett menekült az EU-ban, Magyarországon inkább csak átutaznakAz elmúlt hónapban a menedékstátusz haszonélvezőinek száma összeségében nőtt az EU-ban. Népességarányos számuk Magyarországon kifejezetten alacsony.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet orosz-ukrán háború Ukrajna ukrán ukrán menekültek ukrán munkavállalók ukránok Olvasson tovább a kategóriában