Még 2023-ban is nagyon jelentős volt az uniós források szerepe a magyar gazdaságban, a különböző uniós források felfüggesztésének ellenére is.

Számokban: A Magyar Nemzeti Bank fizetési mérleg statisztikáiból lehet követni, hogy a tényleges uniós ki- és befizetéseknek hogyan alakult a mérlege. 

• A csatlakozást követő években a GDP egy százaléka körül alakult hazánk többlete, majd 2008 végén indult meg a pénzek gyors lehívása.
• 2015-ig 3-5 százalék között volt az az uniós pénzek egyenlege a hazai GDP-hez mérten.
• 2017-2022 között 2-3 százalék körüli szinten volt az uniós pénzek beáramlása.
• 2023-tól viszont már csak olyan kis többlete van Magyarországnak, mint a csatlakozást követő, tanuló időszaknak tekinthető években.

Felülnézet: a jogállamisági problémák miatti felfüggesztéseken túl szerepe van a változásokban, hogy 2024 nyarától napi egymillió eurós büntetést is kell fizetni azért, mert a magyar kormány nem tartotta tiszteletben a menekültekre vonatkozó uniós jogot.

• A számos uniós forrásból tulajdonképpen jelenleg már csak az agrártámogatásokat lehet teljeskörűen elérni.

Tágabb kontextus: az Európai Bizottság kimutatása szerint az utolsó elérhető időszakban, 2023-ban Magyarország egyenlege még mindig nagyon jó volt: a hazai GDP 2,2 százalékát tették ki a támogatások, és ennél csak négy másik ország egyenlege volt euróban kifejezve magasabb.

• Az uniós statisztika és az MNB kimutatása között eltérés van, ez jórészt a források kifizetése és jóváhagyása közötti időbeli eltérések miatt adódik.
• Sőt, számos esetben közvetlen brüsszeli forrásokat is el tudnak nyerni az egyes országok vállalatai, civil szervezetei, ami nem feltétlenül jelenik meg az országokra vonatkozó statisztikákban.

• Magyarországnál jobban csak Csehország, Bulgária, Románia és Lengyelország járt 2023-ban. Fontos azonban azt is figyelembe venni, hogy az egyes országok eltérő sebességgel veszik igénybe a nekik járó uniós forrásokat.
• Hiába van a magyarországi uniós pénzek java része zárolva, 2025 júniusáig már a 2021-2027 közötti Kohéziós Alap forrásainak 5,3 százalékát elköltötte Magyarország, ami a hetedik legmagasabb érték, az uniós 3,1 százaléknak 1,7-szerese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsendben búcsúzni kezdett a kormány az uniós ezermilliárdoktólAz idei költségvetés tervezeténél még számolt vele, de úgy tűnik, elengedi az uniós RRF-támogatásokat a kormány. Budapest dolgát is tovább nehezítik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBetonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részétAmi papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet európai bizottság európai uniós támogatás helyreállítási alap rrf uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában