Több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos, a lakáshiteleknél gyakran kikerülhetetlen díjait az elmúlt hetekben – írja a Biztosdöntés.hu, összefüggésbe hozva ezt a bankszámladíjak befagyasztásával.

• Eközben épp megjelent a májusi inflációs adat, amely szintén azt erősíti, hogy az árrésstop és egyes szektorok „önkéntesen kötelező” önkorlátozása nem tudja (eléggé) lenyomni a drágulás ütemének növekedését.

Előzmények: a bankszektor azon ágazatok egyike, amelyet (a biztosítókkal, távközléssel és legújabban a gyógyszergyártókkal együtt) árai csökkentésére, korábbi szinten történő befagyasztására kényszerített a kormányzati nyomásgyakorlás.

• A pénzintézetek esetében az utóbbi azt jelenti, hogy visszavonják vagy visszatérítik az idei díjemeléseiket, és 2026. június 30-ig nem érvényesítik az inflációs és egyéb, belső működési költségeik növekedését.

Tágabb kontextus: jelenleg a fogyasztás a magyar gazdaság – idén a legtöbb elemző által már csak egy százalék környékére várt – növekedésének egyetlen támasza, de ezt is veszélybe sodorta az év elején újra növekedésnek indult infláció.

• A kormány ezért inflációellenes hadjáratba kezdett, korlátozta a kiskereskedelmi árrések nagyságát előbb az élelmiszerüzletekben, majd a drogériákban, az említett szektorok pedig önkéntes vállalásokkal mentek elébe a kormányzati beavatkozásnak.
• Ennek ellenére a májusi infláció éves alapon 4,4 százalékra nőtt, egy hónap alatt pedig 0,2 százalékpontos volt a növelmény.
• Az árrésstop melett is évi 5,9 százalékos lett az éves élelmiszer-infláció, és 0,6 százalékos az egy hónapos gyorsulás.

Felülnézet: ráadásuk az említett szektorokban elfojtott infláció is előbb-utóbb utat tör majd magának, ami hozhat áruhiányt, rosszabb szolgáltatási minőséget vagy egyszerűen a nem szabályozott áruk, termékek árának emelkedését.

• A kiskereskedők például arra figyelmeztetnek, hogy ha sokáig fennmarad az árrésstop, akkor teljesen eltűnhetnek a bolti akciók. Erről beszélt például a Tesco vezérigazgatója a Pénzcentrumnak.
• Most ezt a bankoknál figyelhetjük meg, és ez abból a szempontból nem csoda, hogy a lakáshiteleket a Bankmonitor körképe szerint negatív kamatfelárral folyósítják, részben a piaci verseny, részben ugyancsak kormányzati elvárások miatt.
• Ha a lakáshitelekkel megszerzett ügyfeleken a számlavezetéssel sem lehet keresni (vagy csak kevesebbet), akkor kisebb a késztetés, hogy akciókkal húzzák be őket az ügyfélkörbe.

Számokban: a Biztosdöntés.hu gyűjtése szerint az Erste Bank a lakások és telkek értékbecslésének díját 46-ról 55 ezer forintra emelte, a komplexebb értékbecslés+műszaki szakértés díja 62-ről 90 ezerre nőtt június 1-től.

• A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.
• A Magnet Bank már május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1292 forintról 1398-ra nőtt.

Idézet: a lakáshitelekhez kapcsolódó külső költségek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy legalább részben visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek – mondja Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője.

Alulnézet: az összetett csomagajánlatok miatt nehezen nyomon követhető, de a telekommunikációs szolgáltatásoknál is ritkulhatnak az akciók. A kormányzati nyomás előtt még arra is volt példa, hogy a Magyar Telekom egyik akciója a teljes inflációs rátát visszafogja.

Igen, de: mivel a KSH figyelembe veszi az akciókat az árak rögzítésekor, ezek ritkulása, eltűnése az inflációs statisztikában is megmutatkozik, ami gyengíti a kormány intézkedéseinek hatását.

Mi várható? A kiskereskedelmi árrésstopot időről időre felülvizsgálja a kormány, de nagyon meglepő lenne, ha a választások előtt kivezetné az intézkedést.

• Az önkéntes vállalások jellemzően 2026. június 30-ig szólnak, és ha valóban egyszerre futnak ki, akkor az jól láthatóan megdobhatja majd a jövő évi inflációt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElindult az árrésstop veszteségének szétterítése a boltok alatti szintenA magyar élelmiszeriparnak kellene állnia a veszteség egy részét, miközben hatékonysága gyenge, hazai értékesítése pedig a 2021-es szint alatt van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegörökli a következő kormány a bankok és telekom cégek áremelési szándékaitTeljes piacok kényszerültek „önkéntesen kötelező” lépésre a hatósági beavatkozás réme miatt. Az inflációs nyomásból így jut a következő kormánynak is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKozmetikázni akarja az inflációt a kormány, vagy a választók árérzékelésére játszik?A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációtAkkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz akció akciós árak bankok infláció kiskereskedelem lakáshitel lakáshitelek pénzintézet Olvasson tovább a kategóriában