Kétszer annyi devizakötvényt bocsát ki Magyarország idén, mint ami a korábbi tervben szerepelt, a cél így nettó 1685 milliárd forintnak megfelelő összeg bevonása – jelentette be kedden az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Miért fontos ez? Hónapok óta erős kétségek övezik az idei költségvetés tarthatóságát, részben a vártnál rosszabbul alakuló gazdasági helyzet, részben az osztogatás jellegű kormányzati intézkedések miatt.

• A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanazon a tájékoztatón jelentette be, hogy 651 milliárddal 4774 milliárd forintra emelte az idei költségvetés pénzforgalmi szemléletű hiányát, így az állam hitelfelvételét ehhez kell igazítani.

Előzmények: Kapitány Balázs statisztikus, demográfus az év elején arról írt a Telexen, hogy ha a magyar középosztály tudatosan visszafogná az áfabevételeket biztosító fogyasztását, és elfordulna az állampapíroktól, azzal lehetetlenné tenné a kormány számára az osztogatást, jelentősen csökkentve a Fidesz választási győzelmének esélyét.

• Bár az eddigi adatok szerint ezek egyike sem történt meg, így is érdekes kérdés, hogy ki tudja-e alakítani a kormány az olyan intézkedések költségvetési mozgásterét, mint a többgyermekes anyák szja-mentessége vagy a fegyveres testületek tagjainak félévi pluszfizetése (fegyverpénz).

Idézet: A Fidesznek a 2026-os választási győzelemhez nagyon nagy osztogatást kellene csinálnia, lehetőleg a szavazáshoz közel, hogy még emlékezzenek rá az emberek – mondta Zsiday Viktor befektetési szakember a Telexnek.

• Ez szerinte azt jelenti, hogy ősszel „iszonyatosan rá kellene lépniük a gázpedálra”, majd hozzátette: ezt mindenképpen meg fogják próbálni, a kérdés, hogy mennyire engedik meg a nemzetközi piacok.

Számokban: ha számolunk a lejáratokkal és a visszavásárlásokkal is, akkor a korábbi bruttó 1558 milliárd helyett 2833 milliárd forintnak megfelelő devizaforrást tervez bevonni idén az ÁKK.

• Ezzel a következő bő fél évben a devizaadósság aránya némileg túllépi a korábban meghatározott 30 százalékos limitet a teljes államadósságon belül, ami azt mutatja, hogy maximálisan igyekszik kihasználni az állam a külföldi hitelfelvételt.

Igen, de: közben a forintos hitelfelvételi terveket csökkentette az ÁKK (pdf), így lett a teljes többlet finanszírozási igény az új terv szerint 651 milliárd forint.

Mit mondanak ők? A sajtótájékoztatón Kisgergely Kornél, az NGM államháztartásért felelős államtitkára a Portfolio kérdésére azt mondta, a hiány emelkedésének három oka van: az uniós helyreállítási alap forrásainak elmaradása, a vártnál rosszabb makropálya (gazdasági helyzet) és az olyan kormányzati intézkedések, mint az anyák szja-mentességének kiterjesztése.

• A helyreállítási alappal (RRF) kapcsolatban azt mondta, a kormány arra számít, hogy az eredetileg (idénre) tervezett mintegy 630 milliárd forintnyi forrás fele be fog folyni.

Felülnézet: az utóbbival kapcsolatban óriásiak a kockázatok, mivel a kormány érdemben nem jutott közelebb az RRF feltételeinek teljesítéséhez. Így napról napra nő annak az esélye, hogy Magyarország teljesen elbukja ezeket az eurómilliárdokat.

Mi következik? Az ÁKK egyelőre nem döntötte el, hogy mikor és pontosan milyen formában vonja be a tervezettnél jóval többbb devizát.

• A mostani piaci körülmények között meglepő lenne, ha ez problémába ütközne, legfeljebb az árazás (a kamat nagysága) kérdéses. Azaz a kormány várhatóan elő tudja majd teremteni az osztogatás fedezetét.
• Nem lebecsülendőek azonban a kockázatok sem: egyrészt kiszámíthatatlan, nem rengeti-e meg Donald Trump a nemzetközi pénzpiacokat például egy újabb vámháborús húzással.
• Másrészt a fentiek miatt meglepő lenne, ha befolyna idén az RRF-ből várt 315 milliárd forint, és a kormányzati 2,5 százalékos várakozásnál valószínűleg jóval kisebb gazdasági növekedésnek is lehetnek még kellemetlen költségvetési hatásai. Azaz könnyen lehet, hogy nem most kellett idén utoljára megemelni az adósságkibocsátásai tervet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan sokba kerül az államadósság-törlesztés, hogy kódolva van Magyarország lemaradásaAz EU-n belül hazánk költötte GDP-jéhez viszonyítva a legtöbbet kamatfizetésre az utóbbi években, ami aggasztó a növekedési kilátások szempontjából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValójában szerencséje van a kormánynak a gazdasággalLegalábbis ahhoz képest, mintha a mostani helyzet fordítottja alakulna ki, száguldó exporttal és beszakadó fogyasztással.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormányPéldátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsendben búcsúzni kezdett a kormány az uniós ezermilliárdoktólAz idei költségvetés tervezeténél még számolt vele, de úgy tűnik, elengedi az uniós RRF-támogatásokat a kormány. Budapest dolgát is tovább nehezítik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLegalább az újabb recessziót elkerülheti idén a magyar gazdaságAz iparból is jöttek jó hírek, de egyelőre leginkább a háztartások fogyasztására támaszkodhat a gazdaság. A látványos fordulathoz ez azonban kevés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet államadósság Államadósság Kezelő Központ költségvetés NGM osztogatás rrf szja-mentesség uniós pénzek Olvasson tovább a kategóriában