Csendben búcsúzni kezdett a kormány az uniós ezermilliárdoktól
Változtatna a kormány a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (RRF) végrehajtását szabályozó rendeleten. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) terve szerint a jövőben nem köthető támogatási szerződés uniós finanszírozású projektre, ha a projekt kifizetési kérelme nem küldhető meg az Európai Bizottsághoz.
Miért fontos ez? A G7 idén már írt arról, hogy a kormánynak 27 szupermérföldkövet kellene teljesítenie ahhoz, hogy hozzáférjen az uniós RRF-pénzekhez. A teljesítést követő fizetési kérelmet 2026. augusztus 31-ig kellene beadni az Európai Bizottságnak.
Mivel a kormány nem teljesítette azokat a feltételeket, amikben az Európai Bizottsággal megállapodott, ezért egyáltalán nem küldhet kifizetési kérelmet. A Bizottság működését jól ismerő forrásunk januárban arról beszélt: nem hosszabbítják meg az RRF-et, és ezt a Politico friss cikke is alátámasztja.
Előzmények: a 648 milliárd eurós RRF-et a koronavírus-járványt követő gazdasági kilábalás elősegítésére hozta létre az Európai Bizottság. A tagállami kormányok eddig 315 milliárd eurót hívtak le.
Számokban: az RRF Magyarországnak járó része 6,512 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,918 milliárd euró hitel. Ez összesen 10,43 milliárd euró, jelenlegi árfolyamon mintegy 4210 milliárd forint.
A magyar kormány már hozzáfért 919,7 millió euró előleghez, de ha a szupermérföldköveket nem teljesíti jövő nyár végéig, akkor ezt vissza kell fizetni. Az előleg 779,5 millió euró hitelből és 140,1 millió euró támogatásból áll össze.
Az RRF-ből 2,63 milliárd eurót függesztett fel külön az Európai Bizottság, ebből 600 millió eurót a „gyermekvédelmi” törvény miatt.
Felülnézet: a KTM módosítaná az uniós támogatások felhasználásáról szóló rendeletet is. Eszerint a kormány „ellehetetlenültnek” nyilváníthat blokkolt forrásokból finanszírozni tervezett állami, önkormányzati beruházásokat, ha olyan statisztikai régióban valósulnának meg, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot.
Az Eurostat legfrissebb, 2023-as adatai szerint ez kizárólag Budapestet érinti. A főváros az EU fejlettebb régiói közé tartozik, ezért másképp bírálják el az ott megvalósuló projektek kohéziós jellegű támogatásait. A kormány szerint a projekteket azért nem lehet elindítani, mert az Európai Unió befagyasztotta a fejlesztésre szánt pénzeket.
A kohéziós forrásokból januárig 1,8 milliárd eurót hívott le a magyar kormány, ez azóta 1,97 milliárd euróra emelkedett.
Ebből lehet fedezni például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program költségeit. A felfüggesztett 6,3 milliárd euró éppen ehhez a három programhoz tartozik, és összesen a programok 55 százalékát teszi ki.
Mi következik? A kormány egyelőre nem változtatott az Európai Unió vezetését támadó retorikáján. A korábbi menekültellenes intézkedései miatt pedig lassan egy éve gyűlik a napi egymillió eurós büntetés, amit a Magyarországnak járó támogatásokból von le az Európai Bizottság.
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.