Hírlevél feliratkozás
Vámosi Ágoston
2025. május 30. 16:06 Közélet

Mínusz 117 milliárd forint lehet a főváros egyenlege augusztusra

Inkasszót hajtott végre a Magyar Államkincstár a Fővárosi Önkormányzat számláján, 10 milliárd 170 millió forintot vont le csütörtökön. A levonás után Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette: leállítja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a Budapesti Közművek (BKM) és a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) kifizetéseit, vagyis az önkormányzat egyelőre nem finanszírozza tovább ezek működését.

Az inkasszó előtt idén a főváros 38 milliárd forint szolidaritási hozzájárulási adót fizetett be az államnak, ezt kellene az év végéig 89 milliárdra kiegészíteni. A két összeg közötti 51 milliárd forint ötödét hajtották tehát be csütörtökön, hiába kért az önkormányzat a bíróságtól azonnali jogvédelmet.

A Fővárosi Önkormányzat maximális folyószámla-hitelkerete 60 milliárd forint, péntek reggel mínusz 51 milliárd forint volt az egyenleg. A Magyar Államkincstár nem az önkormányzat főszámlájáról vonta le az összeget, ezért a folyószámla-hitelkeretet egyelőre nem érték el. Abból a normatívából emeltek le, amelyet az önkormányzat a kötelező feladatok ellátására kap. 

A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus a G7 kérdésére reális forgatókönyvnek nevezte, hogy összeomlanak a közszolgáltatások Budapesten.

Egy ekkora város esetében modellezhetetlen, mi történik, ha kifogy a pénz. Még nem volt olyan, hogy elapad az a forrás, amit a közszolgáltatásokra adunk

– mondta Kiss. A BKK-t, a BKM-et és a BDK-t arra kérte az önkormányzat, hogy a nettó bérek kifizetésén túl spóroljanak minden jogilag szabályos eszközzel, például kérjenek halasztást a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól a bérjárulékok és adók esetében.

A magyar GDP 36-37 százalékát Budapesten termelik meg, emiatt Kiss Ambrus recesszióra számít, ha összecsuklanak a közszolgáltatások a fővárosban. (A fenti három cég közül a BKM a hulladékgazdálkodási, köztisztasági, távhőszolgáltatási, kéményseprési, kertészeti és temetkezési szolgáltatásokért felel.)

Ha a magyar gazdaság nem engedheti meg magának, hogy segítsen Budapestnek, akkor Kiss Ambrus szerint a hitelminősítők is jó eséllyel ronthatnak Magyarország besorolásán, így a forint árfolyamára és a kamatlábra is hatással lehet a tömegközlekedés, a közterület-fenntartás vagy a közvilágítás leállása.

„A közszolgáltatás nem üzleti vállalkozás. A Fővárosi Önkormányzat nem tudja átalakítani a termelését, új terméket fejleszteni, csökkenteni a volument vagy bezárni. Nem jó megoldás, ha kevesebb hajléktalanszálló lesz, hiszen akkor többen lesznek az aluljárókban, közterületeken. Nem tudunk nyolc buszsofőr vagy három közterület-felügyelő leépítésével 51 milliárd forintot előteremteni” – mondta.

Három hónapot kellene túlélni

Kiss Ambrus csütörtök délelőtt, még az inkasszó előtt arról beszélt a G7-nek, hogy ha az államkincstár leemeli a pénzt, akkor kezelhetetlen lesz a július-augusztus. Augusztusra mínusz 117 milliárd forintos egyenleggel számolt ebben az esetben. „Ha megkapjuk az azonnali jogvédelmet, akkor a bank hajlandó 20 milliárd forinttal megemelni a hitelkeretet, és ha nyáron átütemezünk mindent, akkor el tudunk lenni szeptember 15-éig” – mondta még a levonás előtt a főigazgató.

Az inkasszó miatt tehát a főváros ezzel sem számolhat az iparűzési adó megérkezéséig, addig pedig más érdemi bevétele nem lesz. Az önkormányzat felállított egy likviditási munkacsoportot a kifizetendő számlák sürgősségének megítélésére, ez szeptember 15-ig minden nap ülésezik. Az nyitott kérdés, hogy technikailag egyáltalán lehetséges-e 117 milliárdos tartozást felhalmozni.

A budapesti iparűzési adóbevételek 54 százaléka jár a Fővárosi Önkormányzatnak, a többi a kerületeké. Tavaly ebből a forrásból 302,5 milliárd forint jutott a fővároshoz, ami jóval magasabb, mint az azt megelőző években. Eközben viszont a szolidaritási hozzájárulási adó mértéke is nőtt, arányában a tízszeresére. 2018-ban még csak az iparűzési adóbevételek 3 százalékát tette ki, idén pedig a 29 százalékát hajtaná be a kormány.

Kiss Ambrus a kormány által követelt 51 milliárd forinthoz képest elhanyagolhatónak nevezte a Flórián téri felüljáró 2 milliárdos felújítását, és a G7-nek azt mondta, nem fog csúszni a projekt. „Az egész fejlesztési költségvetésünk 10 milliárd forint körül van ebben az évben. Egyelőre nem kaptuk meg az uniós forrást az új trolibuszokért sem, amelyek 11 milliárd forintba kerültek. Mi kifizettük, de a kormány nem köti meg az erre vonatkozó szerződést” – tette hozzá.

Karácsony Gergely csütörtökön arra emlékeztetett: az Alkotmánybíróság két pontban is alaptörvény-ellenesnek mondta ki a szolidaritási hozzájárulás behajtási módját és mértékét. Az ítéletben az szerepel, hogy az önkormányzat nem lehet hosszútávon nettó befizetője az államnak, de azt nem tisztázták, hogy mit értenek hosszú táv alatt.

Ahogy korábban írtuk, a főváros azért vitatja és támadja jogilag a szolidaritási adót, mert az összeg megemelésével számításaik szerint a főváros már kevesebb állami hozzájárulást kap a központi költségvetésből a törvényben előírt közfeladatai ellátására, mint amennyit különböző jogcímeken, például a szolidaritási adón keresztül be kell fizetnie az államnak. Ha ez így van, akkor nem teljesül az önkormányzati törvénynek az a kitétele, hogy az állam finanszírozza a közfeladatok ellátását.

Ilyen közfeladatból elég sok van, a közösségi közlekedés működtetésétől gyerekek étkeztetésén át kulturális támogatásokig hosszú a feladatlista. Ezeknek jó részét az állam normatív alapon finanszírozza, tehát a központi költségvetésben az önkormányzat méretétől függően egy főre jutó támogatási normatívákat határoz meg. Ezek a támogatások azonban nem vagy alig növekedtek az elmúlt években, a feladatok elvégzése viszont egyre többe került, az adott jogcímen a központi költségvetési forrásból utalt normatív összegek egyre kisebb százalékát tették ki a főváros által az adott feladatra elköltött összegeknek.

Nem a rákosrendezői projekten múlik a csőd

Budapest anyagi problémái nem egyedülállók. Érd önkormányzata is nehéz anyagi helyzetben van, az egri városvezetés masszív hiánnyal tudta csak megtervezni a költségvetését, Debrecennek pedig 80 milliárd forintos bevétel mellett van 93 milliárd működési kiadása. Kiss Ambrus szerint ezek az önkormányzatok a korábbi évek megtakarításaiból még tudnak működni, de idő kérdése, és hasonló helyzetbe kerülhetnek, mint a főváros. A főigazgató pénteken azt mondta: úgy tudja, a többi önkormányzat számlájáról már szerdán leemelték a szolidaritási hozzájárulási adót, csak a fővároséval vártak csütörtök délelőttig, ez alapján pedig utasításra várhattak az államkincstárnál.

A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti képviselői részéről visszatérő érv, hogy a budapesti városvezetés azért áll a csőd közelében, mert megvették a rákosrendezői, korábban a mini-Dubajnak szánt telket. Ezt a területet egyelőre még birtokba sem vették, mert a MÁV nem adta át. A vételár első részletét, 12 milliárd 734 millió forintot a Budapesti Közművek (BKM) fizette ki – nem igaz tehát az az állítás, hogy 50 milliárd forintot már elköltöttek a projektre.

Az elmúlt több mint öt évben a Fővárosi Önkormányzat többször került szorult helyzetbe. Kiss Ambrus – akkor még főpolgármester-helyettesként – a 2022-es parlamenti választás után azt mondta, a következő hónapig működtethetők a budapesti közszolgáltatások. Sőt, már 2021-ben is arról beszélt, hogy tíz napon belül elfogy az önkormányzat készpénze és az állampapírjai is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bkk fkf fővárosi önkormányzat helyi iparűzési adó karácsony gergely közvilágítás Magyar Államkincstár önkormányzat rákosrendező szolidarítási hozzájárulás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Elek Péter
2025. június 14. 06:50 Közélet

A magyar gazdaság rémisztő adatáról, amelyik zuhan, mint a kő

Még ha látna is fantáziát valaki nálunk egy beruházásban, érdemes megkockáztatnia, hogy egy reggel arra ébred, éppen az ő pénzét teszi fel az állam a kaszinóban?

Mészáros R. Tamás
2025. június 13. 05:50 Közélet, Világ

Trump, Putyin vagy Orbán, a független intézmények elleni hadjárat mögött ugyanaz van

A kulturális hegemónia vágya és a hatalomtól független civil szerveződések tagadása is felsejlik a kormány ellehetetlenítési törvénytervezete mögött.

Bucsky Péter
2025. június 12. 11:59 Közélet

Felszívódtak az uniós támogatások, de 2023-ig mégis jól álltunk

Tavaly előtt még mindig a GDP 2,2 százalékát tették ki az uniós pénzek.

Fontos

Jandó Zoltán
2025. június 16. 10:48 Adat

Ötödével kevesebb gyereknek kezdődik a nyári szünet, mint az ezredfordulón

Több mint 1,2 millió általános és középiskolás kezdi meg a vakációt ezen a héten. A 2000-es évek elején még az 1,6 milliót közelítette ez a szám.

Gergely Péter
2025. június 15. 06:50 Pénz

Szinte senki sem igényel 20 éves kor alatt munkáshitelt

Az alsó korhatár egy banknál 17, a többinél 18 év, de a hitelfelvétel inkább csak 23-25 éves korban válik életszerű lehetőséggé.

Jandó Zoltán
2025. június 12. 05:50 Pénz, Vállalat

Több pénzt kap külföldről a kormánymédia, mint a nem kormányközeli kiadók

A Szuverenitásvédelmi Hivatal büdzséje is többszöröse annak, mint amennyi külföldi támogatást a független média kap.