37 százalékkal maradt el a mediánbértől azoknak a fizetése, akik pszichiátriai okból fekvőbeteg-ellátásban részesültek – derül ki a legfrissebb Munkaerőpiaci Tükörből. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének (KRTK) tanulmánykötetében megjelent tanulmány szerint őket éri a legnagyobb foglalkoztatási hátrány is.

Számokban: a foglalkoztatási arány szintén a mentális és viselkedési zavarokkal élők körében maradt el a legnagyobb mértékben az átlagtól, 36 százalékkal.

• A rosszindulatú daganatos betegségekkel küzdők bére ugyan alacsony, de ők sok időt töltenek táppénzen. A ledolgozott munkaórákra vetítve az ő bérük még meg is haladta a mediánt.
• Ebből a csoportból azoknak a mediánbére, akik a betegség után is dolgoznak, a korosztályos mediánbér 105-110 százalékáról a 80 százalékára csökken közvetlenül a diagnózist követően. Egy év után viszont ismét megközelíti a korábbi, magasabb szintet.
• Jelentős a bérelmaradás a keringési, táplálkozási betegségek miatt kórházban kezeltek, a mentális betegség miatt gyógyszert szedők és a cukorbetegek körében is (6–15 százalék).

Felülnézet: a betegségek kialakulása részben genetikai tényezőktől függ, de az életmódbeli tényezők is sokat számítanak. Egy kifejezetten ezzel a témával foglalkozó másik tanulmány szerint a dohányosok gyakrabban betegek és rosszabb a szubjektív egészségük és életminőségük, míg a rendszeresen sportolók esetében ennek az ellenkezője igaz. A túlzott alkoholfogyasztásnál nem látszott egyértelmű statisztikai összefüggés.

• A rendszeresen fizikai tevékenységet végzők aránya 56 százalék Magyarországon, ezzel utolsó a vizsgált államok (EU-tagállamok, Izrael, Svájc) között. A magyarországi dohányzók és az alkoholt jelentős mennyiségben fogyasztók aránya viszont nem tért el jelentősen az átlagtól az 50 évnél idősebb lakosság körében 2021-ben és 2022-ben, amikorra az elemzett adatok vonatkoznak.

Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2023 – 2024, SHARE 9. hullám adatai

Alulnézet: a tanulmány a 15 és 64 év közöttiek és a 65 évesnél idősebbek jellemzőit az Eurostat 2019-re vonatkozó adatai alapján vetette össze.

• A dohányzók aránya Magyarországon ez alapján is az európai átlaghoz közeli, és az is látszik, hogy az idősek körében a dohányosok aránya mintegy fele-harmada a 16–64 éves korosztályban dohányzókénak. Minél magasabb a végzettség szintje, annál kisebb a dohányzási arány.
• Az alkoholfogyasztók aránya az Eurostat adatai szerint Magyarországon valamivel kisebb, mint az EU-átlag, de az alkalomhoz kötött nagymértékű alkoholfogyasztás a fiatalok körében gyakoribb, különösen a felsőfokú végzettségűek esetében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzörnyű a magyarok egészségügyi állapota, ezért rosszak a kilátásaink a hosszú életreRengetegen küzdenek itthon valamilyen krónikus betegséggel, és ez sokkal több ember halálához vezet, mint más országokban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet alkoholfogyasztás alultápláltság dohányzás egészségügy Eurostat idősek mentális egészség munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában