Ma, azaz május 20. éjfélig kell beadni a személyi jövedelemadó bevallását, és szintén ez az szja egy százalékokról rendelkezés határideje. Az egyházi egy százalék esetében annyi az eltérés, hogy ha valaki egy korábbi évben már nyilatkozott, és nem vonja vissza, az továbbra is érvényben marad.

Szintén jelentős különbség, hogy míg a civil szervezetekkel (és a sajtóval) szemben éppen újabb vegzálási lehetőségeket teremt a Fidesz az átláthatóságra és az ország szuverenitására hivatkozva, az egyházak gazdálkodására szinte egyáltalán nem kíváncsi. Magyarországon bármely vállalat, egyéni vállalkozó, civil szervezet, egyesület éves gazdálkodásáról nemcsak az állami szervezetek felé kell beszámolni, hanem nyilvánosan hozzáférhetővé teszik ezeket, vagy legalábbis a fő adatokat. Ez alól egyetlen kivétel van: az egyházak.

Nemcsak hogy nem kell nyilvánosságra hozni az egyházaknak pénzügyi beszámolóikat, belső szabályzataik alapján jórészt szabadon döntenek arról, hogy milyen számviteli és gazdálkodási elvek alapján működnek, ezt külső szereplő nem ellenőrizheti. A könyvelési és beszámolási törvényi szabályozás igen laza szabályrendszert fogalmaz meg más szervezetekhez képest.

Összesen több mint négyezer olyan aktív szervezet van Magyarországon, amelynek az egyházi tevékenység a főtevékenysége – alapítványok, egyházak, vállalatok, egyesületek és egyletek. Ezekről azonban a nevükön túl gyakorlatilag semmit nem tudhatunk meg.

A fentieket árnyalja, hogy az egyházaknak az államtól kapott támogatásokról be kell tudni számolni, és a támogatásokkal kapcsolatos gazdálkodásukat három állami szereplő ellenőrizheti is:

• a Magyar Államkincstár a normatív (például iskolák fenntartása után járó) támogatásokat ellenőrzi,
• az Állami Számvevőszék a nem normatív,
• az szja egy százalék felhasználását pedig a NAV vizsgálhatja.

Más kérdés, hogy az ellenőrzést a jelek szerint nem viszik túlzásba, az Állami Számvevőszék honlapján fellelhető jelentésekben csak a kormány számára nem kedves egyházak, így az Iványi Gábor-féle metodisták, a pünkösdisták és a Mazsihisz szerepelnek. A katolikus szóra egyetlen találat lelhető fel az ÁSZ honlapján.

Elkülönítési anomáliák

Az egyházak gazdálkodásának legnagyobb problémája, hogy az állami támogatásokkal működő tevékenységüket elkülönítetten kell vezetniük, és az ellenőrzések csak erre vonatkozhatnak. Az szja egy százalékot vizsgáló ellenőr az ebből fizetett számlákat és kimutatásokat kérheti be, míg egy uniós vagy állami céltámogatást átnéző ellenőr csak az ebbe a körbe sorolt számlákat.

Mi ezzel a gond? Egy utazást elszámolhatnak például az egyház saját könyveiben, az szja egy százalék költségére, de akár egy uniós projektre vagy egy, az adott egyház által fenntartott iskola állami támogatásának terhére is. Mivel különböző ellenőrök végzik a munkát, és átfogó rálátása senkinek sincs, a lebukás esélye minimális. Vagyis könnyen el lehet számolni egy költséget többször az állami támogatások terhére, akár véletlenül, adminisztratív hiba miatt, akár szándékosan.

Ennek lehetősége azért nyugtalanító, mert az utóbbi években számos egyházi visszaélés vagy annak gyanúja került napvilágra. Például a KDNP és a katolikus ciszterci rend összefonódását a Válasz Online mutatta be több cikkben, ennek során a belügyminiszter-helyettes Rétvári Bencéhez köthető kör 8,7 milliárd forintos állami vagyonhoz juthatott az elmúlt években.

A Békés Vármegyei Főügyészség pedig majdnem pontosan egy éve számolt be arról, hogy 16,5 milliárd forint állami támogatást sikkasztottak el egy egyháznál 2014 és 2022 között, amiből 11 milliárd forintot mostak tisztára. A közleményben az érintett egyházat nem nevezték meg, de feltehetően a Magyar Pünkösdi Egyház Közösségről lehet szó, amelynek esetéről a Magyar Narancs számolt be. Közben már zajlik a per, amelyben a vádlottak azzal védekeznek, hogy világi hatóság nem ítélheti meg az egyházak gazdálkodását.

Emiatt nagyon érdekes lesz a kimenetele ennek a pernek, de az biztos, hogy az egyházak szabadon dönthetnek arról, milyen szervezeti formában működnek. Egyesek országos szervezetet hoznak létre, amely minden tevékenységet kezel, így egy költségvetés van. Más egyházaknál viszont külön-külön szervezeti egységekbe szervezik a hitéleti tevékenységet, az oktatást, egyéb szociális tevékenységeket. Előfordul, hogy ezeknek jogilag nincs is közük egymáshoz, csak a nevük hasonló, vagy például az egyház alapítja a szervezeteket – ilyenkor nem konszolidálják az adatokat, így még könnyebb a többszörös elszámolást megoldani.

A magyar katolikus egyház szervezete talán a legösszetettebb: a katolikus.hu honlapot üzemeltető, a közbeszédben katolikus egyházként hivatkozott szervezet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága. Ennek a szervezetnek alig 34 alkalmazottja van. A katolikus egyház tradicionálisan egyházmegyékre tagozódik (ráadásul van római katolikus és görög katolikus), és ezeknek is lehetnek külön intézményei.

Iskolák és szociális intézmények

Az egyházi gazdálkodással további problémák adódnak például az oktatásban, aminek egyre nagyobb a jelentősége, mivel másfél évvel ezelőtti adatok alapján az óvodások 11, az általános iskolások 17 százalék járt már egyházi fenntartású oktatási intézménybe. Elméletileg nem lehetne közfinanszírozású iskolában tandíjat szedni, mert ilyen esetben^*néhány kivétellel nem járna állami támogatás. Ezt ki lehet kerülni önkéntes adománnyal – igaz, nemcsak egyházi, hanem magán és alapítványi intézmények esetében is előfordul hasonló megoldás. Az előbbinél azonban lebukási veszély sincs, mivel nincs ellenőr, aki belenézhetne az egyház saját bevételeibe.

A hitéleti oktatás több lehetőséget is rejt, ennek elszámolása az egyházi iskolákban az ezek gazdálkodására rálátó forrásaink szerint igen problémás: mivel az állami tantervben is szerepel a hit- és erkölcstan, erre megkapja az összes – állami és egyházi – iskola a normatívát. Az elkülönített gazdálkodás miatt azonban meg lehet azt is tenni, hogy egyházként – azaz immár nem oktatási intézményként – is elszámolják ugyanazt a hittanórát az állam felé hitoktatásként. Ugyanis ezt is támogatja az állam. Mivel az oktatási intézményt ellenőrző auditor csak azokat a számlákat látja, amiket ott adnak neki, soha nem fog kiderülni a kétszeres elszámolás.

Míg a köznevelési intézmények alapvetően önállóak, vagy például egyházi felsőoktatási intézmények tartják fenn őket, a szociális intézményeknél sokkal nagyobb a kockázat. Ezek van, hogy nem is különálló intézmények, hanem az egyházszervezet részei, így még nehezebben követhető az állami források útja, az esetleges visszaéléseket nagyon nehéz kiszűrni.

Az egyházak hitéleti tevékenysége teljesen adómentes. Annak megítélése azonban, hogy mi számít annak, megint csak nem egyszerű. Egy ingatlan kiadása például melyik kategória? Ha esküvőre adják ki a templomot, akkor hitéleti, de ha egy saját ingatlan nagy termét mondjuk a lakodalomra, akkor az micsoda? Ez azért sem mindegy, mert az egyházak egyre jelentősebb ingatlanvagyonnal rendelkeznek, csak 2022-ben 17,6 milliárd forint értékben adott át az állam ingatlanokat az egyházaknak az RTL.hu információi szerint.

Csak néhány egyház átlátható a nagyobbak közül

A közpénzből gazdálkodó, közfeladatot ellátó szervezeteknek az információs önrendelkezésről szóló törvény alapján nyilvánosan be kell számolniuk, hogy mire költötték forrásaikat. Ezt azonban a legtöbb egyház nem tekinti kötelezőnek magára.

Megkerestük a 2022-ben legtöbb szja-felajánlásban részesült húsz egyházat, hogy a KSH-nak kötelezően megküldendő, az állami támogatásaikat tartalmazó adatlapjukat küldjék el, vagy adják meg, hol érhetjük el – hiszen törvényi kötelezettségük lenne ezt nyilvánosan elérhetővé tenni.

A talán legérdekesebb választ a magyar katolikus egyháztól kaptuk: véleményük szerint sem az egyház, sem a nevében eljáró Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem fenntartója közfeladatot ténylegesen ellátó intézményeknek, e feladatokat az egyház belső egyházi jogi személyei látják el, ezért nem tudnak információt adni.

Magyarán ha valakit érdekel, hogy mire kap és költ állami támogatást a legnagyobb magyar egyház, össze kellene gyűjtenie akár több száz jogi személyt. Külön kihívás, hogy az sem érhető el sehol, hogy mely szervezetek tartoznak a katolikus egyházhoz. Ezeket aztán egyesével kellene megkeresni, hiszen jellemzően a katolikus iskolák – amelyek alapvetően állami forrásokból működnek – sem tesznek közzé ilyen információkat. A katolikus egyház holnapján sem oszt meg gazdálkodásával kapcsolatban semmiféle információt.

A református egyház nem válaszolt kérdésünkre, van azonban jó példa is: a harmadik legtöbb hívet számláló evangélikusok kiemelkedően átláthatóan működnek, bárki könnyen megtalálhatja költségvetésüket, a KSH-nak leadott beszámolóikat a honlapjukon, a részletes közérdekű adatok pedig két kattintással elérhetők a kezdőlapjukról.

Hasonlóan részletes adatokat lehet még a Hit Gyülekezeténél megtalálni. A Magyarországi Baptista Egyház is közzétesz gazdálkodási adatokat, feltölti a közfeladatot ellátó intézmények beszámolóit. A kisebb egyházak közül még a pünkösdistáknál érhető el gazdálkodási információ.

Az említett húszas körben tehát négy átláthatóan gazdálkodó egyházat sikerült találni több tucat egyházi honlap átböngézése, e-mailes megkeresések után. A többieknél semmilyen érdemi információ nem lelhető fel a gazdálkodásról, pedig többségük jelentős állami-adófizetői forrásokat használ fel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több lett a protest egy százalék, de Iványi Gáborék iskoláit ez sem mentette megTavaly a MET kapta a negyedik legtöbb felajánlást, és nem ők az egyetlenek, ahol sokkal nagyobb a rendelkezők száma, mint a híveké.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmadAz egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egyház egyházak egyházi gazdálkodás evangélikus egyház katolikus egyház református egyház szja szja 1 százalék Olvasson tovább a kategóriában