Nehéz olyan gazdasági mutatót találni az elmúlt hónapokból, amely a kormány által előre jelzett repülőrajtnak megfelelően alakult volna, hiszen a GDP az első negyedévben újra csökkent, a kiskereskedelmi forgalom döcög. Igaz, a kormányzati nyilatkozatok szerint az előbbi a beinduló új gyárak nyomán hamarosan meglódul, az utóbbi pedig az idén áprilisra csúszó húsvét miatt kap hatalmas lendületet.

Látszólag a költségvetés sincs jó helyzetben, az idei évre – már megnövelve – tervezett hiány 71 százaléka négy hónap alatt összejött, és mivel a 3,4-ről 2,5 százalékra visszavett gazdasági növekedési terv is túlságosan optimistának tűnik, kérdéses a tarthatósága. Ám a kormány nem aggódik, ami bár lehet kincstári optimizmus, mégis érdekes, mert az emögötti ok nagyon sokat elmond a magyar gazdaság szerkezetéről, és arról, hogy valójában lehetne sokkal, de sokkal rosszabb is a gazdasági helyzet a kormány szempontjából.

Duális gazdaság

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és államháztartásért felelős új államtitkára, Kisgergely Kornél is beszélt arról, hogy a kisebb GDP-növekedés ellenére rendben van a költségvetés bevételi oldala, mert ebből a szempontból „nem a GDP-növekedés a meghatározó önmagában, hanem annak összetétele”.

Azok a makrogazdasági aggregátumok, amelyek fontos adóalaptételt jelentenek a magyar büdzsében, nem feltétlenül mozognak együtt a GDP-vel. Ezek közül a legfontosabb a fogyasztás. (…) A munkaerőpiac, a foglalkoztatottság és a bérek szintén nagyon fontos adóalapot jelentenek

– nyilatkozta az államtitkár nemrég a Portfoliónak.

A kacifántos megfogalmazás mögött az a jól ismert tény van, hogy a magyar állam mindenekelőtt a fogyasztást adóztatja, az áfa szerepe a költségvetési bevételeken belül kiemelkedően magas, a szűkebb térségben egyedül Romániában nagyobb. A személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó és a járulékok szintén nagyon jelentős bevételi források.

A nyilatkozat mögött tehát az van, hogy a fogyasztás alakulásával – ami az áfabevételt főként generálja – elégedett a kormány, és a gazdasági nehézségek ellenére a munkaerőpiac is stabil, nem nőtt jelentősen a munkanélküliség, és a bérek is nagyjából a várakozásoknak megfelelően nőnek.

Mi hiányzik akkor a GDP-ből? Főként a beruházások – jelentős részben a kényszerű kormányzati spórolás miatt – és a már meglévő gyárak exportja. Ezekből azonban messze nem jön annyi állami bevétel. A beruházásoknak ugyan erős az importigénye, de ha ez unión kívülről jön is, a vámok főként nem a magyar államot, hanem 80 százalékban az EU-t illetik. A gyárak alacsonyabb szintű termelésének pedig csak akkor lenne negatív adólenyomata, ha ez jelentős elbocsátásokkal párosulna, ez viszont nincs így, egyelőre az iparban és az építőiparban is csak kisebb mértékű lemorzsolódás figyelhető meg, az úgynevezett munkaerő-felhalmozásnak köszönhetően.

Ez a kifejezés azt takarja, amikor a vállalatok a megrendelések visszaesése ellenére sem bocsátják el alkalmazottaikat, mert bíznak a közelgő fellendülésben, és nagyobb költségnek tartják a leépítés utáni újratoborzást, mint a dolgozók megtartását. Mint az alábbi ábrán látható, a jelenséget mérő mutató erős kilengéseket produkál, mindenesetre áprilisban is viszonylag magas szinten volt.

A fenti adóbevételi különbséget a magyar gazdaság kettes számú dualitásaként is le lehet írni. Ezt a fogalmat hagyományosan arra használják, hogy a hazánkban működő multik szigetként léteznek a magyar gazdaságban, kevés kapcsolatuk van a magyar tulajdonú vállalkozásokkal.

A fentiek alapján azonban látszik egy másik dualitás is: vannak olyan részei a magyar gazdaságnak, amelyek jelentős adót fizetnek, és olyanok, amelyek minimálisat. Az előbbire példa a szétadóztatott kiskereskedelem, az utóbbira a nemzetközi gyártó cégek. Például ha az SK itteni akkugyárai csak félgőzzel termelnek, az erősen meglátszik a GDP-n, de az adóbevételeket alig érinti.

Lehetne sokkal rosszabb is

A fentiek alapján az is látszik, hogy lehetne sokkal rosszabb is a gazdasági helyzet a költségvetés és a kormány számára, és ez a forgatókönyv sem lenne irreális a magyar gazdaságszerkezet alapján. Képzeljük el, hogy az elektromos autók iránti kereslet kilő Európában, teljes kapacitáson termelnek a régebbi és új magyar akkugyárak, akárcsak az autó-összeszerelő üzemek és járműipari beszállítók. Közben azonban egy újabb inflációs sokk miatt megint felerősödik a megtakarítási késztetés („óvatossági motívum”), ismét visszavetve a fogyasztást.

Ebben a helyzetben a mostaninak pont az ellenkezőjét látnánk: az exportnak köszönhetően szárnyalna a magyar GDP, ebből azonban alig látna pluszbevételt a költségvetés, hiszen nem sokkal több ember állítaná elő a többlet akkukat és autókat.^*Mivel a munkaerő-felhalmozás miatt a mostani létszám új emberek felvétele nélkül is jelentős többlettermelést tenne lehetővé.
Közben bár valószínűleg nőne ezeknek a cégeknek a nyeresége, de az ez után fizetendő társasági adóból nem szed be túl sok pénzt a költségvetés, ez is látható az első grafikonon. Közben viszont – a visszaeső fogyasztás miatt – elmaradnak az áfabevételek, és jókora lyuk keletkezik a költségvetésben, amit adóemeléssel és hitelfelvétellel kell befoltozni, mint a 2022-es választás után többször is.

Ez megmagyarázza a kormány utóbbi hónapokban hozott gazdasági intézkedéseit is. Az árrésstopokkal és a bankok, biztosítók, távközlési szolgáltatók áremeléseinek visszavonatásával igyekszik megfékezni az inflációt még azelőtt, hogy az elkezdené visszavetni a fogyasztást, veszélybe sodorva a gazdasági növekedés jelenlegi egyetlen támaszát. A fogyasztás mumusa az infláció, az élelmiszer-inflációt le kell törni 5 százalék alá, ezért van szükség árréscsökkentésre – mondta Nagy Márton egy szerdai rendezvényen a Portfolio tudósítása szerint.

A miniszter nyíltan beszélt a fogyasztás ösztönzésének másik, közvetlen csatornájáról is, arról, hogy a választásig hátralévő szűk egy évben rengeteg pénz érkezik az emberekhez. Ennek eszköze a családi adókedvezmény megduplázása, a többgyermekes nők szja-mentességének fokozatos bevezetése, a gyed és a gyes adómentessé tétele, a fegyverpénz, a nyugdíj-kompenzáció és a 13. havi nyugdíj, továbbá a jövőre erőteljes minimálbér-emelés. Mindez a Fidesz újraválasztási esélyeit közvetlenül is hivatott növelni, de a fogyasztói hangulat javításán és a gazdaság felpörgetésén keresztül is segíthet pozitívan ráfordulni a választási évre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormányPéldátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGazdaságilag messze ez a Fidesz leggyengébb kormányzati ciklusa 2010 ótaA pénzügyi válság és a koronavírus-járvány hatásait is gyorsabban sikerült lerázni, mint a most egymásra halmozódó problémákat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúl korán lőtte fel a kormány a sikerrakétát, de már valami megmozdultA repülőrajt erős túlzás volt a gazdasági adatok és a fogyasztói hangulat alapján, de a bizalmi index áprilisi javulása reményt adhat a Fidesznek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet adóbevételek akkugyárak akkumulátoripar árrésstop autóipar fogyasztás infláció ipar kiskereskedelmi forgalom költségvetés Olvasson tovább a kategóriában