Annyira tágan határozták meg a „közélet átláthatóságáról” nevet viselő nagytakarítási törvény tervezetében (pdf) a külföldi támogatás fogalmát, hogy elvétve lehet csak olyan szervezet Magyarországon, amelyre ez alapján – elvileg – ne vonatkozhatna a jogszabály.

• Bár a jogalkotói szándék egész biztosan nem ez, de emiatt a törvénytervezet nem csak a sajtó és a civil szervezetek vegzálásának, illetve ellehetetlenítésének nyit utat. Ennél sokkal szélesebb körre használható fegyver kerül a Lánczi Tamás vezette hivatal kezébe.

Felülnézet: az előzmények, és különösen a miniszterelnök március 15-i beszéde alapján elég egyértelmű, hogy a kormánnyal kritikus hangok elhallgattatása a nagytakarítási törvény célja.

• Ennek fő eszköze, hogy a kiszemelt szervezeteket elzárják a külföldi forrásaiktól. Sőt, a jogilag egyébként ezer sebből vérző törvény betarthatatlansága miatt valójában a belföldi bevételeik jelentős részétől is.
• Csak a tényleges támogatások tiltásával azonban ezt nem lehetett volna megtenni. Ezért a törvény nem kizárólag ezeket tekinti külföldi támogatásnak, hanem „bármilyen jogviszonyból származó bevétel” annak minősül.
• Ahhoz, hogy megértsük, miért kell ennyire tágan értelmezni a külföldi támogatást, elég csak a kormányközeli médiabirodalom üzleti tevékenységét megnézni. Az újságok és internetes lapok tucatjait, illetve rádiókat és tévét is birtokló Mediaworks Zrt.-nek ugyanis milliárdos bevétele van külföldről, még Panamából is kapnak pénzt.

Igen, de az állami támogatás ilyen tág értelmezése egyben azt is eredményezi, hogy ez alapján a magyar szervezetek nagy többsége egész biztosan vizsgálat alapját képezheti.

• A törvény jelenlegi értelmezésében ugyanis minden exportőr vállalat kap állami támogatást. Sőt jó eséllyel már egy külföldi vásárlás is annak tekinthető. Olyan szervezet pedig kevés lehet Magyarországon, amely egyetlen ügyletet sem folytatott le külföldi szervezetekkel vagy magánszemélyekkel.
• Persze a jogszabályban rögzített szankciók csak azokra a szervezetekre vonatkoznak, amelyek felkerülnek a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal listájára. Erről Láncziék homályos és szubjektív szempontok alapján dönthetnek.

Következmények: a törvény a fentiek következtében nem csak arra alkalmas, hogy ellehetetlenítse a kormánykritikus szervezetek, adott esetben ellenzéki pártok működését, hanem akár cégekre is rá lehet sütni a bélyeget, amely később pénzügyi terhet ró rájuk, és amely alapján a tevékenységüktől is eltilthatják őket.

• Egy olyan országban pedig, ahol fideszes közszereplők beszélnek zsarolással megszerezett cégekről, és ahol milliárdosok példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NER, nem kell nagy fantázia ahhoz, milyen egyéb célokra is ki lehet még használni a nagytakarítási törvényt.

Reakció: a G7-nek nyilatkozó jogi szakértők egybehangzóan állították, hogy ezek mind beleférnek a jogszabály jelenlegi kereteibe. „A kormány, ahogy az autoriter rendszerek általában, azt használja ki, hogy minél tágabb kategóriát fogalmaz meg egy törvényben, az annál nagyobb lehetőséget ad a visszaélésre” – fogalmazott egy forrásunk.

• Hallottunk ugyanakkor olyan véleményt is, hogy a kormány, ha magát a jogszabályt át is nyomja, a szövegezésén még finomíthat. A jogalkotásnak ez a dinamikája bevett gyakorlat a Fidesznél.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat cégek export közélet átláthatóságáról külföld nagytakarítási törvény Szuverenitásvédelmi Hivatal Olvasson tovább a kategóriában