(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között a Mol vállalati kapcsolatok igazgatója és az MVM felügyelő bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt. Az utóbbi havi alapon már 1,3 százalékkal csökkent, nem kis részben a kormány által március közepétől 30 élelmiszer esetén bevezetett 10 százalékos árrésstopnak köszönhetően.
Felmerül a kérdés, hogy ez hogyan lehetséges, ha korábban nyolc termék ársapkája – amint azt vezető közgazdászok és médiaszemélyiségek kitartóan állították – növelte az inflációt 2022-2023-ban, és hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország Európa-bajnok legyen az élelmiszerek inflációjában.
Ahogy azonban korábban több cikkben bemutattam, az élelmiszerárstopnak semmilyen módon nem volt inflációs hatása, és nem járult hozzá a hazai és a régiós élelmiszer-infláció különbségéhez, valamint az inflációs ciklus elnyújtásához. Nem úgy, mint a termékdíj és különösen a kiskereskedelmi adó növelése, illetve a kiskereskedelmi pótadó 2022 nyarán történt kivetése.
2022-ben 2,7 százalék volt a kiskeradó, és a júliusban megjelent kormányrendelet értelmében a 2021-es adó 80 százalékának megfelelő összeget is be kellett fizetni pótadóként 2022. november végén. Mindezt kevesebb mint fél év alatt kellett beszedni. A kiskereskedelmi adó árbevétel-arányos adó, és ugyanolyan hatású, mint az áfa, ugyanúgy az eladott termékek nettó értéke alapján kell számolni.
Ha az érintett kereskedelmi vállalkozások meg akarták őrizni a korábbi években kialakult jövedelmezőségüket és hatékonysági mutatóikat, az év közben kivetett adókat be kellett építeni az áraikba. Méghozzá nem azonos mértékben, hanem azoknak a termékeknek az árába, amelyből a legnagyobb forgalmat bonyolítják le, és így a legnagyobb eséllyel tudják a megnövekedett adóköltségeiket rövid idő alatt a vásárlókra áthárítani. Ezek a termékek pedig az élelmiszerek. 2022 végére egy év alatt 31 élelmiszer ára növekedett több mint 50 százalékkal.
Valójában tehát az adóemelések okozták az Európa-bajnok magyar élelmiszer-inflációt.
Miért csökkent, majd nőtt ismét az élelmiszer-infláció?
Az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom volumene a KSH kimutatása szerint 2022 júliusától 2023 decemberéig folyamatosan csökkent, ezért nem tudták áremelések révén a veszteségeiket csökkenteni. De az áremelésnek az is korlátot szabott, hogy az árstop kivezetése után a kormány előírta a kötelező akciózást először 2023. június 1. és szeptember 30. közötti időre, amit meghosszabbított 2024. június végéig. A rendelkezés értelmében a kötelező árcsökkentés mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – előbb 10 százalék, majd 2023 augusztusától legalább 15 százalék lett.
A kötelező akciózás vonatkozott a korábbi nyolc árstopos termékfajtára is, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább két termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálni. Az intézkedés hatékony és eredményes volt, és az online árfigyelővel együttesen érdemben járult hozzá, hogy egy számjegyűre csökkent az infláció, ezért 2024. július 1-jétől megszűnt a kötelező akciózás.
A kötelező akciózás megszüntetése után a reálbérek emelkedése és a 2024 eleje óta növekvő kiskereskedelmi forgalom következtében az élelmiszerek drágulása 2024 őszétől egyre nagyobb mértékben meghaladta az átlagos inflációét. A KSH hivatalos adatai mellett ezt mutatták G7 év eleji árösszeírásának alapján végzett számítások is, amely szerint az éves élelmiszer infláció januárban 9,12 százalék volt.
A drágulás oka és hajtóereje, hogy az élelmiszeráruház-láncok az adminisztratív korlátok 2024 közepén történt megszűnése után elkezdték az árak növelése révén veszteségeiket csökkenteni. A cégvezetők szerint a veszteség nagyrészt a különadóknak tudható be. Ez az álláspont azonban azzal egyenértékű, mintha azt mondanák, hogy a veszteség oka a magas áfa. Az áfa és kiskereskedelmi adó egyaránt a nettó árbevételre számítandó, és csak annyi a különbség, hogy az áfa többfázisú, a kiskeradó pedig egyfázisú forgalmi adó.
A 2010 óta kivetett árbevétel-arányos adókat rendre szektoriális különadóknak, sőt a kormány nevezéktana alapján extraprofit adóknak nevezik, holott ezek az adók nem profit, hanem forgalmi adók. Hosszú idő óta az adórendszer szerves részét képezik, és a kormány fogyasztást terhelő adópolitikájából következnek. 2023-ban a kiskereskedelmi adó, a tranzakciós illeték, a biztosítási díj utáni adó és a távközlési adó összesen 856 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés bevételi oldalához.
Közös jellemzőjük, hogy árbevétel-arányos forgalmi adók. Olyanok, mint az áfa, ahol az adó alanya a vállalkozás, de ő csak a beszedője az adónak, az adót a fogyasztók fizetik meg. Nem a cégeket terhelő szektoriális különadókról és nem is azok fogyasztókra áthárításáról van szó. Ez a megközelítés olyan, mintha például az üzemanyagokat, szeszesitalokat és a dohányárukat terhelő jövedéki adót az érintett cégeket terhelő ágazati különadónak minősítenénk és azok fogyasztói árakban történő érvényesítését különösnek tartanánk.
A kormány évek óta ígérgeti a fenti forgalmi adók kivezetését, ám ez nagyrészt minden évben tolódik. Nagy Márton a készülő 2026-os költségvetés fő számaival együtt a kormányinfón jelentette be, hogy a távközlési adó kivételével ezeket az adókat jövőre sem vezetik ki.
Cél a magyar tulajdon
Az árrésstoprendelet március 17-én lépett hatályba, és elvileg május 31-ig tart. A kormány május 21-i ülésén dönt az árrésstop kivezetéséről, de nagy az esélye annak, hogy legalább a nyár végéig, de valószínű, hogy a jövő évi választásokig megtartják. Sőt az árrésstop kiterjesztése is napirenden van a háztartási és piperecikkekre, valamint a gyermekgondozási termékekre.
Azt nyilván a kormány is tudja, hogy az árrésstop csak az infláció tüneti kezelésére alkalmas, mert megszűnésekor helyreállnak a piaci árak.
De az árrésstopot nem is a gazdasági, hanem a politikai haszon maximalizálása érdekében vezette be a kormány.
A vezetékes energiahordozók hatósági árazása sok költségvetési forrást igényel, de az alapvető élelmiszerek árszabályozása a kormánynak nem kerül semmibe, viszont alkalmas arra, hogy még ha kis mértékben is, de valós gondokon enyhítsen. Minél szegényebb egy háztartás, annál nagyobb súlyt képviselnek fogyasztói kosarában az élelmiszerek. Az alacsony jövedelmű háztartások fogyasztói kosarában tavaly 37,6 százalékos súllyal szerepeltek az élelmiszerek, míg a magas jövedelmű háztartásokéban csak 26,4 százalék volt súlya. Mivel az alapvető szükségletekre fordított kiadás a legkevésbé rugalmas kiadástípus, ezért az ezen termékkört érő ársokkok az alacsony jövedelműeket érintik súlyosabban.
Ezért aztán a kormány már az intézkedés bevezetésének első napján rendkívüli sikerről számolt be, mert 30 terméknél is több mint 50 százalékos árcsökkenést regisztráltak, bár a 24.hu elemzése ennél árnyaltabb képet mutat.
Az árrések – amint azt a G7 számításai mutatják – ránézésre magasak, az élelmiszerláncok esetében 30-35 százalék. Azonban ez nemcsak a nyereséget tartalmazza, hanem a költségek fedezetének, valamint a kiskeradónak is a forrása. Amint arra Jandó Zoltán írásában rámutatott,
a kijelölt élelmiszerek esetén érvényesítendő 10 százalékos árréskorlát bizonyosan súlyos veszteséget eredményez.
A Spar vezetői szerint havi szinten (további?) 1,5 milliárd forintot bukik a cég az intézkedéssel. A költségek csökkentése érdekében első lépésben a beszállítókkal kezdtek el tárgyalni, de mint kiderült, elég korlátozott a mozgásterük. A G7 arról írt, hogy öt százalékos árengedményt kért egy kivétellel minden nagy boltlánc minden olyan termékre, amelyre nem vonatkozik az árrésstop. További költségcsökkentési lehetőség az árrésstop bevezetése után a selejt és az áruhiány csökkentése, de ez is csak mérsékelt hatású, és lehet a fogyasztókra nézve kedvezőtlen következménye is.
Az árrésstop kétségtelenül piacszerűbb, mint a hatósági ár, mert lehetővé teszi az árversenyt. De a termékek széles körére alkalmazva csak nagyon szűk mozgásteret hagy a 10 százalékos árréskorlát miatti veszteség más termékeken történő pótlására, mérséklésére.
Ez pedig megnyitja a lehetőséget a tartósan veszteséges vállalatok felvásárlására.
Különösen, ha további termékek kerülnek az árrésstop hatálya alá. Sőt, Nagy Márton az örökké tartó árrésstoppot sem tartotta elképzelhetetlennek.
Orbán Viktor miniszterelnök 2016 őszén arról beszélt, hogy négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni, mondta a miniszterelnök.
Lázár János 2020 végén kormánybiztosként egy konferencián arról beszélt, a kormány kiszorítaná a külföldi kiskereskedelmi láncokat. Ehhez erőteljesen protekcionista gazdaságpolitikai lépéseket harangozott be, szerinte cél a magyar nemzeti kiskereskedelem. De Lázár azt is felvetette a Spar panaszkodása nyomán, hogy „vegyük meg őket szőröstül-bőröstül.”
Nagy Márton már a 2022-es miniszterjelölti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy növelni kell az élelmiszer-kiskereskedelemben a magyar tulajdonú cégek arányát. Úgy, ahogy korábban ez sikerült a bankszektorban, az energetikában és a médiában. Az első lépés már megtörtént, amikor a 2022-ben veszteséges évet zárt francia Auchan hazai hipermarket üzletében Jellinek Dániel Indotek-csoportja 47 százalékot vásárolt és 100 százalékot az úgynevezett korzó üzletben. A jövő évi választások miatt a kormány bizonyosan kitart az árrésstop mellett, és így valószínűleg lesz következő felvásárlás is.
Közélet
Súlyos önámítás, mégis terjed Orbán szuverenitásmániája
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
Terjed a Mészáros-Felcsút kór az európai futballban, magyar áldozata is lehet
Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.
Nem járnának rosszul a magyar autósok az orosz olajimport megszűnésével
Meg vannak számlálva Magyarország orosz olajimportjának napjai, ha nem tudja megfúrni a kormány az Európai Bizottság tegnap bemutatott javaslatát.
Fontos
Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.
A benzint, a gázolajat és a gázfűtést is drágítaná 2027-től az EU klímavédelmi lépése
Sokan ellenzik a lépést, az Európai Bizottság szociális klímaalappal enyhítené a fűtés és az üzemanyagok árának várható emelkedését.
Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát
A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.
