Kétségek merültek fel az egészségügy következő évi költségvetésével kapcsolatban, az Egészségbiztosítási Alap jövőre ugyanis 1710 milliárd forint költségvetési hozzájárulást kap, ami 9,4 százalékkal kevesebb az idei előirányzatnál, amivel kapcsolatban a Költségvetési Tanács és sajtócikkek is aggályokat fogalmaztak meg.
Igen, de: mindezek téves híresztelések és félreértelmezések a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint, mivel a költségvetési tervezet több pontja vonatkozik az egészségügyre, és összességében az idei évhez képest 281 milliárd forinttal több, 3919 milliárd forint jut majd az ellátórendszer finanszírozására.
Előzmények: az egészségügyi ráfordítások és az ellátás iránti igény között évtizedek óta egyre szélesedő szakadék tapasztalható Magyarországon, ami egyrészt a finanszírozás átfogó reformjának elmaradása, másrészt a demográfiai folyamatok és az életmóddal összefüggő kockázati tényezők miatt egyre fokozódó terheknek tudható be a GKI elemzése szerint.
Tágabb kontextus: uniós összehasonlításban Magyarországon jutott a legkevesebb pénz az egészségügyre a GDP-hez viszonyítva 2023-ban. Az ágazaton belül a kórházi ellátások GDP-arányos finanszírozása kifejezetten szerény a többi tagállamhoz képest, amelyekben általában véve növekszik az ellátórendszerre jutó források aránya a GDP-hez képest.
Reakciók: a finanszírozási struktúra problémáira figyelmeztetett januárban a Magyar Orvosi Kamara. A szakmai szervezet szerint a költségvetésben biztosított források elmaradnak a valós költségektől, és a kórházak adósságállományának rendezésére sem alkalmas a mostani modell. Mindez az ellátásra is kihat, morális, szakmai és mentális terheket róva az orvosokra.
Adat
Fontos