Már tíz évvel ezelőtt szakított a kormány a békementalitással
A kormány „szakít az eddigi béketevékenységeivel” és a „békementalitással”, átáll „a háború felé vezető út nulladik fázisára”, és egy valóban ütőképes, harcképes magyar haderőt épít fel – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf azon a hangfelvételen, amit Magyar Péter csütörtök reggel hozott nyilvánosságra.
A Tisza Párt elnöke szerint a felvétel, amelyen a honvédelmi miniszter beszél, 2023 áprilisában, bő egy évvel az ukrajnai háború kitörése után készült.
Magyar szerint a felvétel arra bizonyíték, hogy „Orbánék a békéről hazudtak a magyaroknak, de kiderült, hogy háborúba sodornák a csodálatos országunkat”. Egy Facebookon közzétett videóban arról beszélt, hogy a fegyver és a háború a világ legnagyobb üzlete, és „most épp ezeket akarják meglovagolni.”
Mit mondanak ők? „Én egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget építek! Mert a békéhez erő kell!” – írta Szalay-Bobrovniczky a felvételre reagálva Facebookon.
„Ez egy lepkefing” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Szerinte nincs miről beszélni, a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a katonáknak a haza védelmére kell felkészülni. Azt is mondta, hogy nem konkrét háborúról beszélt a miniszter, hanem általában a védelemről.
Felülnézet: Magyarország védelmi kiadásai GDP-arányosan az elmúlt 10 évben szinte folyamatosan nőttek, és ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2023 óta meghaladják a NATO-tagállamoktól elvárt 2 százalékos szintet.
Az európai NATO-tagok és Kanada kiadásai is elérték már ezt a szintet 2024-ben. A 29 NATO-tagállamból tavaly 9 tagállam kiadásai nem érték el a 2 százalékos szintet, a régiónkból Horvátország és Szlovénia tartozott ezek közé.
Előzmények: a megnövelt forrásokból főleg fegyverbeszerzéseket valósított meg a kormány, jelentős részben német és amerikai forrásból. Ezzel párhuzamosan beindult a hazai hadiipar fejlesztése is, melynek keretén belül több új hadiüzem jön létre az országban, amelyek exportra is termelnének.
Igen, de: a hadiipari fejlesztéseknek a gazdaság más részeibe is tovagyűrűző hatásai lehetnek, de Magyarország még nem találta meg annak módját, hogyan lehet ebből érdemi innovációt, hozzáadott értéket létrehozni – mondta Lázár Zsolt hadiipari elemző nemrég a G7 Podcastban.
Az új európai együttműködésekben pedig azért sem kaphat hazánk fontos szerepet Lázár szerint, mert az orosz elköteleződés miatt egyre kevésbé lehet megbízni Magyarországban.
Mi várható? A 2025-ös költségvetés zárszámadása még nem elérhető, de a költségvetési törvény szerint a kiadások ebben az évben is elérik a GDP 2 százalékát.
A 2026-os költségvetési törvényjavaslat, amelyet a kormány kedden nyújtott be a parlamentnek, szintén 2 százalék feletti honvédelmi kiadásokat tartalmaz GDP-arányosan.
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.