Részletes tervet mutatott be az Európai Bizottság az orosz energiahordozók teljes kiszorításáról. A Bizottság legkésőbb év végétől megtiltaná új gázszállítási szerződések megkötését Oroszországgal, a hosszabb távú szerződések – például az évi 4,5 milliárd köbméteres orosz-magyar szerződés – pedig 2027 végével veszítenék érvényüket.

Miért fontos ez? A 2027-es céldátum eddig is ismert volt, ennek ellenére a magyar kormánynak esze ágában sem volt leépíteni az orosz energiaimportot, hazánk még növelte is olaj- és gázvásárlásait Oroszországból. Ez részben Szlovákiára is igaz, így ez a két tagállam függ leginkább az orosz energiahordozóktól.

Számokban: Magyarország a földgáz 78,1 százalékát importálta Oroszországból 2023-ban, amivel a legmagasabb arányt képviseli az EU-ban. Szlovákiában 63,9 százalék volt ez az arány.

• A kőolaj 75-80 százaléka szintén Oroszországból érkezik Magyarországra. A Mol szerint a százhalombattai olajfinomítónak 500 millió dollárba kerülne leválnia az orosz olajról.
• Az uniós tagállamok összesen 23 milliárd eurót fizettek Oroszországnak olajért, gázért és nukleáris fűtőanyagért tavaly. Ez magasabb összeg, mint az Ukrajnának biztosított támogatás.
• 2024-ben az uniós gázfogyasztás 19 százaléka származott Oroszországból, 2025-ben pedig 6 millió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolt az EU, aminek az értéke 2,5 milliárd euró.

Mit mondanak ők? Dan Jörgensen, a Bizottság energiaügyi biztosa elmondta: a tervezethez nem szükséges minden tagállam jóváhagyása, tehát Magyarország nélkül is hatályba tudják léptetni.

• A tagállamok vezetői csütörtökön tárgyalnak először a javaslatról, a tagállami tervezeteiket pedig legkésőbb év végéig kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. Egy uniós biztos a Politiconak elmondta: akár a június után kötött szerződések felbontásához is megvan a jogi háttere a Bizottságnak.
• Orbán Viktor súlyos veszélynek nevezte a Bizottság javaslatát, és azt mondta, ha nem Oroszországból kell beszerezni az energiahordozókat, akkor nem fogják tudni fenntartani a rezsicsökkentést. Azt ő is elismerte, hogy a Bizottság jogilag végig tudja vinni az orosz energiaimport leállítását.
• A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön azt mondta, 1,5-2 milliárd euróval (durván 600-800 milliárd forinttal) nőne a magyar gázbeszerzés költsége orosz forrás nélkül, ezért a kormány unión belüli szövetségeseket keres az „energetikai szuverenitás védelmében”.
• Szijjártó Péter külügyminiszter szerint évente 600 milliárd forinttal nőhet az energiaimport költsége. Az Európai Bizottság szerint azonban a leválás az orosz energiahordozókról nem jár áremelkedéssel a tagállamok számára.
• Robert Fico is elutasította az uniós tervezetet, és arra kérte a Bizottságot, hogy inkább tízszer mérjen és egyszer vágjon. A szlovák kormányfő pénteken Moszkvába látogat, ahol Vlagyimir Putyinnal tárgyal.

Reakció: a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) jelenleg is modellezi az EU teljes leválását az orosz energiahordozókról. Takácsné Tóth Borbála, a REKK alapító tagja előzetesen annyit mondott a G7-nek, hogy a folyamatnak nem lesz nagy hatása az árakra, hiszen már annyira alacsony az orosz gáz aránya az uniós energiamixben.

Előzmények: a korábban Oroszországból származó vezetékes gáz kétharmadát már más forrásból pótolják az uniós tagállamok, a tengeri szén- és olajszállítást pedig teljesen leállították. Urániumból és cseppfolyós gázból azonban továbbra is jelentős mennyiség érkezik Oroszországból.

• Az Európai Unió az Egyesült Államoktól is vásárol LNG-t, ennek növelése a Trump-kormánnyal folytatott kereskedelmi tárgyalások fontos kérdésköre.

Mi következik? Az uránium importját körülményesebb lesz a gázhoz hasonló hirtelenséggel leállítani, így itt egyelőre nincs céldátum. Magyarország és Szlovákia mellett Csehország, Bulgária és Finnország is Oroszország által épített reaktorokra támaszkodik.

• Gazdasági korlátozásokkal és vámokkal azonban ezeknek a tagállamoknak is jobban megérheti más forrást keresni. Az Európai Bizottság szerint már Magyarország is kötött szerződést alternatív beszállítókkal – tudósította a Portfolio a Bizottság szerdai sajtótájékoztatóját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk700 milliárd oka van annak, hogy a kormány és a Mol ragaszkodik az orosz olajhozLassan a Mol-csoport által kiszolgált Magyarország és Szlovákia lesz az orosz olaj utolsó uniós vásárlója, és ez hatalmas hasznot hajt nekik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszbőlA magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáborús nyerészkedés: valakik nagyon sok pénzt keresnek az orosz gázzal MagyarországonSzerbia felől folyamatosan ömlik Magyarországra az – esetenként átcímkézett - orosz gáz, amin tízmilliárdokat lehet keresni. Az egyik nagy nyertes az állami MVM lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokatAz orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvtizedes gázálmot valósít meg Magyarország a háborúnak köszönhetőenA háború miatt olcsó orosz gázra építve Magyarország egyre inkább elkezdte átvenni Ausztria régiós elosztóközpont-szerepét az elmúlt hónapokban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ energia európai bizottság földgáz import kőolaj LNG orosz gáz orosz gázszállítás Oroszország rekk Szlovákia Olvasson tovább a kategóriában