Az Állami Számvevőszéknek a Magyar Nemzeti Bank működéséről szóló jelentései nem is elsősorban újdonságtartalmuk miatt érdekesek, hanem mert egy állami szervezet mutat be nagyon részletesen olyan visszásságokat, amelyek a NER-gazdaság alapját adják. A Matolcsy-féle üzleti kör ugyanis sok szempontból azt csinálta kicsiben a jegybank környékén, amit a Fidesz nagyban az ország teljes gazdaságával. Három héttel ezelőtti cikkünkben már bemutattuk, hogy az alapítványi vagyon égetése mennyire sok elemében hasonlít arra, ahogyan az állam Orbán Viktor vejének környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért. Nem csak itt fedezhető azonban fel analógia: az MNB építési megbízásai is elég jól leképezik a NER-es építőipar működését.
Kiválasztották magukat
A szerződéskötések előkészítő eljárásaival kapcsolatban, valamint … az átláthatósággal, kontrollok hiányával összefüggésben feltárt problémák felvetették a szerződések esetleges túlárazásának lehetőségét.
Ez az egyik végső megállapítása annak az ÁSZ-jelentésnek, amely a Magyar Nemzeti Bank működését, és azon belül is kiemelten a jegybanki ingatlanberuházásokat ellenőrizte (pdf). A megfogalmazás meglehetősen visszafogott ahhoz képest, hogy a számvevőszék tényleg nagyon durva szabálytalanságokat tárt fel a munkák odaítélésénél és ellenőrzésénél is.
Az nem volt újdonság, hogy az MNB körüli ingatlanfejlesztéseket egy jól körülhatárolható, Matolcsy György jegybankelnök Ádám nevű fiához köthető üzleti kör végzi, erről már évek óta cikkezett a sajtó. Az ÁSZ jelentése azonban azt is részletesen bemutatta, hogy ez
az üzleti kör szó szerint magát választotta ki a munkák elvégzésére.
A beszerzéseknél ugyanis az volt az általánosan bevett módszer, hogy a MNB*pontosabban egy jegybanki tulajdonban lévő cég megbízott egy Matolcsyékhoz köthető vállalatot az adott beruházás előkészítésének lebonyolításával. Az ÁSZ összefoglalója szerint ennek a cégnek a feladata volt „az ajánlati felhívások elkészítése, az ajánlatok bekérése, kiértékelése, a vállalkozók kiválasztása vagy abban való közreműködés”. Tehát tulajdonképpen erre a vállalatra bízták rá, hogy találja meg a megfelelő kivitelezőt.
A cég pedig valahogy mindig a saját leányvállalatát találta a legalkalmasabbnak a munka elvégzésére. A folyamat során még a látszatra sem adtak: a tulajdonosi kapcsolat lényegében az első pillanattól kétség nélkül beazonosítható volt.
Hatalmas profit egy helyről
A megbízások legnagyobb haszonélvezője a Matolcsy Ádámmal jó barátságot ápoló Somlai Bálint cégcsoportja, és azon belül is elsősorban a Raw Developement Kft. nevű építőipari vállalat volt*Az ÁSZ jelentése a Raw Developement Kft.-n kívül név szerint említi az építőcég anyavállalatát, a kiválasztást végző Somlai Invest Zrt.-t, illetve a szintén ehhez az üzleti körhöz tartozó Raw Facility, Somlai Property és Somlai Design Kft.-ket is.. Lényegében az összes fontosabb MNB-s ingatlanfejlesztésnél ez a cég végezte a kivitelezési munkákat. Rengeteg pénzről van szó: a jegybank befolyása alatt álló szervezetek 2019 és 2023 között összesen több mint 150 milliárd forintot fordítottak ilyen beruházásokra. Ez a teljes hazai építőipar szempontjából sem jelentéktelen összeg:
hivatali épületeket ebben az időszakban 865 milliárd forint értékben fejlesztettek, vagyis az ilyen célra szánt pénz hatodát az MNB költötte el, nagyrészt egy üzleti körnél.
A Raw Development ennek megfelelően elég szép pályát futott be ezekben az években. Az alig több mint tíz éve alapított cég árbevétele négy év alatt több mint százszorosára nőtt, profitja pedig ennél is gyorsabb ütemben növekedett.
Mindezt szinte kizárólag a jegybanki megbízásoknak köszönhetően. A számvevőszék külön felhívta a figyelmet, hogy a kedvezményezett üzleti körhöz köthető cégek „árbevételének meghatározó hányada 2018–2022. években az MNB-től, a közvetlen és közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaságoktól és az MNB alapítványoktól, valamint azok gazdasági társaságaitól származott”. A Raw Development esetében ez az érintett évek többségében 92-93 százalékos arányt jelentett*A számvevőszéki jelentés szerint ez alól kizárólag a 2019-es év kivétel, amikor az arány „csak” 73 százalék volt, ám abban az évben a későbbiekhez viszonyítva még kifejezetten alacsony volt a vállalat forgalma (1,8 milliárd forint, szemben a 2020 utáni időszak 35-60 milliárdjával)..
Nem véletlenül emlegeti a lehetséges túlárazást sem az ÁSZ. A Raw Development ugyanis – annak ellenére, hogy kifejezetten fiatal cég, és nem igazán volt tapasztalata korábban hasonló munkákkal – kimagaslóan nagy hasznot ért el az MNB-s megbízásokon. A cég árbevétel-arányos nyeresége ezekben az években messze meghaladta az iparági átlagot, sőt nem egyszer annak dupláját is.
Csak a közbeszerzés
Ez a működési modell azonban egyáltalán nem ritka a NER-es építőipari cégeknél. Tucatjával lehet találni olyan vállalatokat, amelyek teljesen vagy szinte teljesen állami megbízásból élnek, és – nem függetlenül ettől – messze az ágazati átlagot meghaladó profitrátával működnek. Erről korábban a G7-en is többször írtunk már.
Most korábbi gyűjtésünk és a Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnokok adatbázisa alapján hat, ismerten kormányközeli építőipari vállalatnál néztük meg, hogyan alakult az általuk elnyert közbeszerések értéke 2018 és 2023 között, illetve árbevételük ugyanebben a hat évben. Az eredmény elég látványos lett: a hat vállalat együttesen több mint négyezer milliárd forint állami megbízást kapott ebben az időszakban – önállóan vagy konzorciumban –, miközben árbevételük ennél közel 500 milliárd forinttal kevesebb volt.
Az elnyert közbeszerzések értéke tehát még meg is haladta a vállalatok bevételét. Az első ránézésre talán furcsa jelenség nem hiba, és ahogy a fenti ábrán látszik, nem egy cég kiugró értékei okozták: az összes vizsgált társaságnál külön-külön is ez volt a helyzet.
A különbségnek alapvetően két oka lehet. Az egyik, hogy a bevétel jellemzően nem ugyanabban az évben folyik be, amikor egy adott vállalat elnyeri a megbízást, hanem egy-két évvel később. Így fordulhatott elő, hogy a
Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. például önállóan is több állami megrendelést kapott 2018 és 2023 között, mint amennyi árbevételt kimutatott.
Ez a cég nyerte el például a Déli Körvasút megépítésére kiírt tendert, 338 milliárd forintos ajánlattal. Így ez az összeg már szerepel a vállalat által behúzott közbeszerzések értékében, az árbevételben azonban még nem teljesen, hiszen a körvasút egyelőre nem készült el, átadása 2027-ben várható.
A másik, talán még fontosabb ok az eltérések mögött a konzorciumban elnyert közbeszerzések értéke. Ezek ugyanis nem teljes egészében az adott vállalathoz kerülnek, hiszen a konzorcium azt jelenti, hogy más cégekkel együttműködve vállalták az adott projektet. Nem ritkán épp valamely másik NER-es vállalattal.
Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy nincs itt túl sok látnivaló, hiszen olyan nagy a konzorciumi pénzek aránya, hogy ettől nyugodtan lehetne piaci bevétele is a cégeknek. Azonban épp a legtöbb ilyen megbízást elnyerő vállalat példája mutatja meg, hogy ez nem így van. A Magyar Építő Zrt. önállóan mindössze 36 milliárd forint állami megbízást kapott 2018 és 2023 között, míg konzorciumban közel 240 milliárdot. Utóbbi nagy részét a társaságnak a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Záév-vel közös projektjei adták. Ez a két vállalat építette a 40 milliárdból felhúzott Néprajzi Múzeumot, a 190 milliárd forintba kerülő új Puskást és a még drágább atlétikai stadiont is.
Ha ezen fejlesztések értékének csak a felét vesszük – ami a kétszereplős konzorciumok esetében bevett becslési gyakorlat az egyes cégek bevételeire – akkor úgy tűnhet, hogy a Magyar Építő Zrt.-nek durván 40 százaléknyi piaci bevétele volt. A cég azonban maga ismerte el a beszámolójában, hogy erről szó sincs. A társaság ugyanis éves jelentéseiben szerepeltetett egy olyan táblázatot, amely a megrendelések jellege szerint mutatja be az árbevétel megoszlását. Ebből pedig kiderült, hogy
a vizsgált hat évből négyben kizárólag állami megbízásokból élt, és a maradék kettőben is 90 százalék körüli volt a közbeszerzésekből befolyó pénz aránya.
Piaci bevételként pedig kizárólag egy olyan balatoni lakóparkprojektet tudott felmutatni, amelynek beruházói a társaság tulajdonosai. Azaz maguknak építettek.
Ha nem is ennyire látványosan, de elég egyértelműen elismeri a már emlegetett V-Híd is, hogy kizárólag állami megbízásokból él. A cég saját megfogalmazása szerint
a magyarországi építőipar egyik legfiatalabb, dinamikusan fejlődő vállalata, amely az ország számos pontján valósít meg európai uniós és hazai finanszírozású vasútépítési projekteket.
Egyébként épp a vasúti fejlesztésekre szakosodott V-Híd, illetve az olyan autópálya-építők, mint a fenti grafikonon szintén szereplő Duna Aszfalt Zrt. vagy Soltút Kft. esetében valahol érhető a közbeszerzések magas aránya, hiszen ilyen infrastruktúrát jellemzően az állam építtet. A magasépítőknél – mint a Záév vagy a Magyar Építő – azonban egyáltalán nem tűnik ez indokoltnak.
Sokkal többet keresnek, mint más építőipari cégek
Az pedig egyik cégnél sem tűnik indokoltnak, hogy a nyereségességük messze meghaladja a piaci átlagot. Márpedig a NER-es építőcégeknél teljesen egyértelműen ezt láthatjuk nem is csak az elmúlt években, hanem 2010 (vagy az adott vállalat alapítása óta) folyamatosan. Az érintett cégek szinte kivétel nélkül sokkal magasabb árbevétel-arányos nyereséggel működnek, mint ami az építőiparban megszokott. Előfordul, hogy ez a mutató esetükben háromszor-négyszer is felülmúlja az szektorátlagot.
Az ilyen magas profitrátákból jönnek össze az olyan tízmilliárdos nagyságrendű osztalékok, mint amilyen tavaly a V-Hídnál adódott. A vállalat 2023-ban a hazai építőiparban korábban soha nem látott, 51 milliárd forintos adózott eredményt ért el, amit azzal a lendülettel ki is fizetett Mészáros Lőrincnek. De a többi vizsgált cég sem panaszkodhat. A hat vállalat együttesen 470 milliárd forint nyereséget hozott össze 2018 és 2023 között, ez pedig közel 200 milliárd forinttal több annál, mintha az iparági átlagos profitrátával működött volna.
Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk már, kormányzati szóhasználatban – más szektorokban – ez extraprofit, valójában azonban pontosabb szakkifejezés a járadék. Utóbbit ugyanis – az extraprofittal ellentétben – nem piaci előnyből, hanem politikai kapcsolatokból származó többletjövedelemre használják a közgazdászok. Itt egyértelműen erről van szó, hiszen ahogy láthattuk, az érintett vállalatok szinte teljes egészében állami megbízásokból élnek. Így a magasabb nyereséget (az adófizetők kárára) azzal az állammal szemben érik el, amelynek politikai vezetőivel jó kapcsolatot ápolnak.
Az tehát nem újszerű jelenség, hogy az MNB szinte minden építőipari megrendelését egy, a jegybanki vezetéshez kötődő üzleti körnek adta, és az ezeket a beruházásokat megvalósító cég hatalmasat kaszált a jegybanki megbízásokon.
A most már a számvevőszék által is bemutatott módszer valójában a NER-es építőipar műkődésének az alapja.
Sőt, valójában a teljes NER működésének, hiszen egyrészt ugyanezt más ágazatokban is le lehet vezetni, másrészt sok milliárdosnál az építőipar alapozta meg azt a vagyont, amiből aztán bankok, ingatlanok, hotelek, étteremláncok lettek.
Ráadásul a NER-es építők a hatalmas haszonért az esetek elég jelentős részében sokat nem is építenek. Akadnak olyan vállalatok, amelyeknek fizikai alkalmazottja sincs, egyszerűen továbbpasszolják az elnyert állami megbízásokat, miután lehúzták a sápot. Vagyis ezek a cégek – akárcsak a Raw Development – járadékvadászként elnyerik az állami megbízásokat, és így hatalmas haszonhoz juttatják jó politikai kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosaikat.
Ezen az sem változtat, hogy – az MNB-vel és Matolcsyék üzleti körével szemben – a NER-es cégek és állami megbízóik többsége nem annyira balek, hogy a közbeszerzés későbbi nyertesének anyacégére bízza a közbeszerzés lebonyolítását. Hiszen vannak erre más megoldások is.
Közélet
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
Budapest, Szeged és Debrecen környékét érintheti leginkább az önvédelmi törvény
Nem tilthatnák az ingatlanvásárlást az önkormányzatok, de több helyen gondolkodhatnak el a korlátozások bevezetésén.
Fontos
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
Zakatol a háború, dübörög a diplomácia, az orosz gazdaság köhög
Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.
