Ezermilliárdos korrupciógyanús ügyek miatt szankcionálhatták Rogán Antalt
A rendszerszintű magyarországi korrupciójában betöltött vezető szerepe miatt került fel Rogán Antal miniszter az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listájára – mondta David Pressman amerikai nagykövet.
Miért fontos ez? Bár az amerikai lépés mögött konkrét és hiteles információkra alapozott Rogán-ügyeknek kell állniuk (nem ismerjük, hogy melyek ezek), a személy kiválasztása annyiban mégis szimbolikus, hogy a teljes rendszer korruptságára kívánja felhívni a figyelmet.
Ebben a rövid cikkben azt mutatjuk be, hogy a Rogán Antal felelősségi köréhez tartozó legfajsúlyosabb ügyekben milyen rendszerszintű elemek vethették fel a korrupció gyanúját.
Koncessziók
2022 végéncsoportosították át a kabinetirodát vezető miniszterhez az állami koncessziók odaítélésének előkészítési és döntési mechanizmusát, a minisztériumhoz besorolt Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) létrehozásával. A koncessziókat végső soron egy bizottság bírálja el, amelynek alapesetben négy tagja van, ezek egyike az NKI elnöke, szavazategyenlőség esetén (2:2) pedig az ő voksa dönt, a konstrukciót a HVG akkoriban részletesen bemutatta.
A kaszinók és dohányboltok működtetésének koncesszióba adása jóval korábban indult, Rogán tárcájához csak az új vagy megújított szerződések tartoznak.
Az autópálya-koncesszió azonban például már az NKI-korszak döntése, a tenderen csak két induló volt, a nyertes mögött pedig Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei, illetve (hozzájuk köthető) magántőkealapok állnak. A magyar állam 35 év alatt 15-17 ezer milliárd forintot fizethet a nyertesnek, de ez és a részletek titkosak voltak, perelni kellett értük. A magántőkealapok működése és tulajdonosi szerkezete, annak változása nem nyilvános, így az sem átlátható, hogy az oda befolyó pénzekkel mi történik. Az ügy miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.
A hulladékszállítás és kezelés majdnem teljes, illetve országos koncesszióba adása is az NKI-korszak eredménye. Ez egyben a verseny megszüntetése egy korábban szabad piacon. A tendert a Mol nyerte el, Hadházy Ákos parlamenti képviselő korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Palkovics László egykori miniszter arról beszélt, a Mol ötlete és ambíciója volt az üzlet, Rogán Antal viszont azt mondta, mindig a kormánytól kell jönnie az első szándéknak.
Kommunikáció
Rogán Antal minisztériumafelel azért a Nemzeti Kommunikációs Hivatalért is, amelyen keresztül a kormányzat végső soron egyetlen piaci szereplőhöz csatornázta a teljes állami kommunikációs költést.
Hatalmas összegről van szó: az NKOH létrehozása óta ezermilliárdos nagyságrendről beszélhetünk, csak a Rogán-féle kormányzati plakátkampányokra több mint 250 milliárd forint ment el.
Az állami kommunikációs költés így 2018 óta egyetlen piaci szereplőnél, a vállaltan kormányközeli Balásy Gyula cégcsoportjánál landol. Első médiaszereplése során a Partizánnak erről a csoportról mondta azt Magyar Péter, hogy 3-6-szorosan túlárazott ajánlatot adtak a Diákhitel Központnak.
Korábban a G7-nektöbb piaci szereplő is azt mondta, hogy a hatszoros árak túlzóak, de valóban két-háromszoros túlárazással dolgozhatnak ezek a cégek.
Ez a járadékvadászat a Balásy-cégek nyereségén is látszik. A csoport vállalatai konkurenseiknél rendre jóval magasabb profitrátával dolgoznak, aminek köszönhetően a közbeszerzéseken taroló négy vállalat 2018 és 2022 között együttesen durván 25 milliárd forintnyi többletnyereségre tehetett szert.
Nemzetbiztonsági (és amerikai) szempontból vélhetően a letelepedési kötvények ügye lehet a legfontosabb. Ennek elindítását 2012-ben Rogán Antal (akkor a parlament gazdasági bizottságának vezetője) indítványozta.
Mintegy 20 ezer EU-n kívüli állampolgár juthatott fejenként 250-300 ezer euróért magyar letelepedési engedélyhez 2013-17 között, a programot döntően offshore hátterű, azaz átláthatatlanul működő vállalkozások bonyolították le.
A Direkt36 tárta fel, hogy Habony Árpád köre is hasznot húzhatott a programból, és többek között ezer (nyilvánosan nem ismert hátterű) orosz állampolgár is legálisan bejutott az uniós tagállam Magyarországra, utóbbi kifejezetten zavarhatja akár az Egyesült Államokat is.
Rogán Antal belvárosi polgármesteri időszaka (2006-2010) alatt számos ingatlant adtak el feltételezések szerint a piaci árnál jóval alacsonyabban olyan bérlőknek, akik a polgármester baráti vagy családi köréhez tartoztak.
Rogánnak és Csík Balázsnak van egy közösen jegyzett találmánya, ennek következtében a miniszter eddig már több mint egymilliárd forint juttatást kapott a találmányt használó Csík-cégtől, miközben a jogszabályok rendre egy másik Csík cégnek kedvező módon változnak évről-évre.
A Schadl-Völner korrupciós perben Rogán Antal neve többször szerepel a nyomozati anyagokban, de egyelőre nincs felderítve például az, hogy az emlegetett és elhíresült „Tóni, Barbara és Ádám” hármas kiket takar. Rogán Antal harmadik feleségét mindenesetre Rogán Barbarának, kabinetfőnökét pedig Nagy Ádámnak hívják.
Egyre kevesebb a milliárdos tao-projekt, ráadásul ezeknél sem tudnak belekezdeni a pénz összegyűjtésébe, mivel rendre kimerül a kormány által biztosított keret.
Kevesebb államilag finanszírozott egyetemi hely, nehezített gimnáziumi bejutás lehet a technikumok népszerűsítésének útja az utóbbi napok hírei alapján.
Csak a lakosság harmada számít arra, hogy javulni fog a helyzete, ami nem is meglepő, hiszen itthon okozott leginkább megélhetési gondokat az áremelkedés.