Emelkedett októberben a kiskereskedelem forgalmának volumene, a nyers adat szerint 4, naptárhatástól megtisztítva 3,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. A változás azért fontos, mert szeptemberben csökkent a boltok forgalma, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium az árvízhelyzettel magyaráztak.

Igen, de: a kiskereskedelem volumenindexe az októberi növekedés révén éppen visszatért arra a szintre, ami 2021-ben volt jellemző, vagyis két hónapja nagyjából akkora forgalmat bonyolíthattak le a magyarországi boltok, mint amit három évvel ezelőtt tapasztaltak. Az idei év erősebb hónapjaiban jellemzően a 2021-es volumenig nőtt a kiskereskedők forgalma.

• 2022 kezdetén, a választási kampány időszakában ennél jóval magasabb szintre futott fel a kiskereskedelmi forgalom. A kormány ekkor jórészt személyi jövedelemadó-visszatérítés formájában nagyjából 1250 milliárd forintot osztott szét a lakosság körében, aminek egyszeri hatását követően 2023 végéig csökkenést mutatott a boltok forgalma. 

Tágabb kontextus: az unió egészében októberben nagyjából 1,4 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom volumenindexe a 2021-es átlagos szintnél. 

• Magyarországhoz képest számos nyugati és főleg északi tagállamban alakult kedvezőtlenebbül ez az adat, ám a keleti régióban a magyar boltok számítanak alulteljesítőnek. Az Eurostat-adatok szerint 11 uniós tagállamban nem érte még utól októberben a 2021-es átlagot a fogyasztás.
• A német, az osztrák és a cseh fogyasztási szint is alacsonyabb a magyarnál 2021-hez viszonyítva, viszont Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában és Horvátországban is többet fogyasztanak már a 2021-es szinthez képest.

Reakciók: a fogyasztás bővüléséből a kiskereskedelem nem tud profitálni Virovácz Péter, az ING elemzőjének lapunkhoz eljuttatott kommentárja szerint. A háztartások továbbra is inkább élményekre költhetenek árucikkek helyett, és élénk maradhatott a bevásárlóturizmus is. Jövőre viszont már lendíthet az üzletek forgalmán a reálbér-növekedés és a lakossági állampapírok utáni kifizetések.

• „Vége az erős óvatossági motívumnak” – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. Az NGM szakmai hibának tartja a 2021-es adatokkal való összehasonlítást, az ugyanis speciális év volt, amikor a fogyasztók a járvány után bepótolták elhalasztott költéseiket.
• 2019-hez kellene hasonlítani az adatokat a minisztérium szerint, akkor ugyanis nem volt sem járvány, sem háború, sem pedig energiaválság. A 2021-es bázist ugyanakkor nem a KSH vagy a sajtó választotta ki, ez ugyanis egy európai uniós szabvány, mondta Virovácz Péter a Telexnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSaját farkába harap a magyar modell, ennek tünete, hogy nem fogyasztunkA rövid távú okok mellett a kormány hosszú ideje követett gazdaságpolitikai irányvonala is erősen közrejátszik abban, hogy nem költünk többet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz fogyasztás kiskereskedelem kiskereskedelmi forgalom KSH Olvasson tovább a kategóriában