Maximálisan tolerálható adósságszintet fognak meghatározni minden magyar kórháznak, és ha a menedzsment ezt túllépi, akkor „a következményei lecsapódnak a vezetőség fizetésében” – mondta Takács Péter egészségügyi államtitkár a Portfoliónak adott interjújában.

• Megemelik havi 12,5 milliárd forinttal a kórházak finanszírozását jövőre, és közben az államtitkár szerint dolgoznak „a valós költségekre épülő finanszírozás” kidolgozásán is.

Miért fontos ez? Ahogy indirekt módon a fenti mondatból is kiderül, az állam nem a valós értéken finanszírozza a kórházi ellátást, az intézmények jelentős része döntően ezért halmoz fel állandóan és folyamatosan adósságot. Ennek fényében kérdéses, hogy a menedzsmentek a potenciális anyagi retorziót ösztönzőnek vagy inkább büntetésnek értékelik majd.

Számokban: a kórházi adósságokat idén már kétszer konszolidálni kellett, összesen több mint 100 milliárd forinttal. A Magyar Államkincstár adatai szerint azonban szeptemberre az összesített tartozás megint 100 milliárd forint fölé ugrott, ami megerősíti, hogy a szektor jelenleg körülbelül évi 200 milliárd forinttal alul- (vagy inkább utó-) finanszírozott.

• Adatot 554 intézménynek kell jelenleg szolgáltatnia, ebből 225-nek van adóssága. Várakozások szerint a havi 12,5 milliárd forintos többlet azután áramlik majd a rendszerbe, hogy a költségvetésből az év végéig még egyszer rendezik az adósságokat.
• Ha nem alakítják át a rendszert, akkor az évi 150 milliárd forinttal megnövelt büdzsé is újra legalább évi 50 milliárdos adósságot fog termelni.

Tágabb kontextus: az egészségügyi intézmények jellemzően azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert anyagi forrásaikat elsősorban a bérek kifizetésére kell koncentrálniuk, a maradék pedig, ha egyáltalán van, nem elég az eszköz- és szolgáltatásbeszállítók kifizetésére.

• A piaci alapon működő beszállítók már hozzászoktak, hogy hónapokig ők finanszírozzák a kórház működését, és csak akkor jutnak a pénzükhöz, amikor az állam pluszforrást ad. Ezt azonban egyre kevesebb cég tudja (vagy hajlandó) megtenni anélkül, hogy a működése veszélybe kerülne, ha pedig elhagyja ezt a piacot, akkor még súlyosabbá válik az eszközhiány.

Alulnézet: a jelek szerint az évi 200 milliárd forint hiányból csak 150-et tart jogosnak a kormány, ezt adja oda jövőre, a többit azonban nem. Annak kigazdálkodását intézményekre szabott keretekkel és retorziók lehetőségével próbálja kikényszeríteni a kórházi menedzsmentekből.

• Tavaly év végén két országos intézet vezetőjét, 7 megyei és 15 városi kórház igazgatóját menesztette Pintér Sándor belügyminiszter, több esetben gazdálkodási hiányosságokra hivatkozva.
• E retorziók ellenére nőtt a tavaly év végi 123 milliárdról idén 200 milliárd fölé az éves összesített görgetett adósság.
• A kórházvezetők büntetését a beszállítói lánc csak kívülről szemléli, ők attól még nem jutnak hozzá a pénzükhöz, hogy a menedzsmentből menesztenek valakit, vagy levonnak a fizetéséből. Korábban ők is kormányzati célkeresztbe kerültek, de ez sem hozott (nem is hozhatott) eredményt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKeresztapa-stílusra váltott a kormány, de ezzel a magyar cégeket vérezteti kiPolitikai erődemonstráció a kórházi adósságok központosított tárgyalása, amely az esetleges megtakarításnál több kárt okoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósságA magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmikor az orvos nyúl az eszközért, de az nincs ott, az megnehezíti a gyógyítástRekordot döntenek a kórházi tartozások, eközben tömegével mentik fel kórházigazgatókat - a beszállítók pedig a fejüket fogják.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet adósság adósságrendezés beszállítók egészségügy fizetés kórház levonás menedzsment Olvasson tovább a kategóriában