Több vonalon is lényegében összeomlott a hazai vasúti közlekedés az elmúlt napokban. Első ránézésére úgy tűnhet, hogy a MÁV vesszőfutását egy balszerencse-sorozat okozza, valójában azonban csak idő kérdése volt, hogy mikor alakul ki ilyen helyzet. Az elmúlt napok balesetei ugyanis épp a strukturális problémákra világítanak rá.

Mi történt? Szombat délben síntörés miatt leállt a vasútközlekedés a nyáron különösen forgalmas dél-balatoni vonalon. A MÁV pótlóbuszokkal próbálta kezelni a helyzetet, de ezek kapacitása nem volt elég az utasok elszállításához. A forgalom délután ötkor ugyan újraindulhatott, de csak 20 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett.

• Vasárnap este kisiklott egy InterCity öt kocsija a Keleti pályaudvar előtti bevezető vágányszakaszon. A baleset miatt a naponta százezer utast fogadó pályaudvart lezárták, és jelen állás szerint legkorábban kedd reggel állhat helyre a forgalom.
• Hétfő reggel két gázolás is történt a MÁV vonalain az ország két különböző pontján, Mezőkövesdnél és Felsőgödnél. A balesetek további fennakadásokat okoztak a közlekedésben, ami a hét első napján már ezt megelőzően sem volt problémamentes.
• A Keleti után a Nyugati pályaudvarnál is komoly fennakadások voltak, mivel hétfő délelőtt eltört a sín a ceglédi vonalon. Kőbánya alsó, illetve a Nyugati között egy szakaszon csak az egyik vágányon közlekedhettek a vonatok, amelyek emiatt jellemzően 20-40 percet késtek.
• A harmadik budapesti fejpályaudvar, a Déli késő délelőtt esett el, miután a Szombathelyről ide tartó Kék Hullám InterCity teherautóval ütközött. Ma délután így a Balaton északi partjáról Budapest felé valamennyi vonat a pályaudvar helyett csak Csajágig közlekedik.

Felülnézet: a késéseket, járatkimaradásokat, lezárásokat ugyan egymástól független balesetek és hibák okozták, a napokban kialakult helyzet elég jól rávilágít a hazai vasúti közlekedés strukturális problémáira.

• A kormányzat évek óta nem biztosít elegendő forrást a pályahálózat karbantartására, ami miatt a fő vonalak nagy részén elmaradtak a szükséges munkák. Különösen igaz ez a budapesti pályaudvarok környékére, illetve a főváros körüli vonalakra.
• Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter alig két hete jelentett be egy elvileg jövőre induló közel 900 milliárd forintos vasúti pályafelújítási programot, jelen állás szerint azonban ez sem érinti a fővárosi részeket, és a fővonalakon is csak a legproblémásabb pályaszakaszokhoz nyúlnának hozzá.
• Ráadásul valódi fejlesztésről szó sincs: a jelek szerint csak a 70-es, 80-as évek állapotát állítják vissza az érintett szakaszokon. Ez mások mellett azt jelenti, hogy a vonatok továbbra is legfeljebb 120 kilométer/órás sebességgel tudnak majd közlekedni.

Mit mondanak ők? A budapesti karbantartások és fejlesztések elmaradására hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid közlekedési szakértő, korábbi államtitkár is.

• Mint fogalmazott: a fővárosban sok évtizedes a lemaradás, a fejpályaudvarok és az oda vezető szakaszok tarthatatlan állapotban vannak a legtöbb vidéki fővonalhoz képest is. A fejlesztésekre volt terv, ám ezeket Lázár János leállíttatta.

Mi várható? Bár szakértők szerint azonnali beavatkozásra lenne szükség, erre kevés az esély, a vasúti fejlesztések ugyanis nem egyik napról a másikra valósulnak meg.

• A vasúti infrastruktúra tervezése és kivitelezése hat-hét évet vesz igénybe. Mivel azonban jelenleg még tervek sincsenek, azokat a strukturális problémákat, amelyek a mostani fennakadásokat okozták, legkorábban a 2030-as évek elejére lehet valahogyan kezelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legtöbbet késő vasútja lett a MÁVAz utóbbi hónapokban látványosan romlott a menetrendszerűség, és az elhibázott kormányzati döntések miatt a következő években még többet késnek majd a vonatok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat Keleti pályaudvar Lázár János MÁV vasút vitézy dávid Olvasson tovább a kategóriában