Óriási vagyonokat helyeztek magántőkealapokba kormányközeli üzletemberek a Direkt36 elemzése szerint. Ez a befektetési forma a rejtőzködés lehetőségével kecsegtet a befektetők számára Magyarországon.
Miért fontos ez? Magántőkealapot Magyarországon 2014 óta lehet alapítani. Az anonimitást biztosító megoldás népszerű a kormányközeli milliárdosok körében, akiket egy állami nyilvántartásban azonosított a Direkt36.
Számokban: 119 magántőkealapból 26 esetében derült fény a tulajdonosokra. Ezek közül 17 alap egyértelműen kormányközeli, és még további öt is köthető a NER-hez kapcsolódó körökhöz. Az eddigi ismeretekhez képest talán a legmeglepőbb Száraz István 11 százalékos Magyar Bankholding-részesedése, illetve egy Tiborcz Istvánnal kapcsolatba hozható – tavaly egy cégéből 13,5 milliárdos osztalékhoz jutó – pécsi ingatlanos két magántőkealapja. (A cikk állításait az ingatlankereskedő és a két magántőkealap kezelője is vitatta.)
Alulnézet: Magántőkealapokba került például a 35 éves magyar autópálya-koncesszió, értékes állami ingatlanok és cégek, éttermek, bankok iparvállalatok, ismeretlen magánszemélyek vagyonát gyarapítva.
Felülnézet: Az alapok a magyar gazdaság tekintélyes szeletét birtokolják, az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5, a többségi magyar tulajdonban lévő cégek profitjának 6,5 százaléka került hozzájuk.
Igen, de: befektetési célú magántőkealapok más országokban is léteznek, a vagyoneltitkolás is gyakori offshore cégek révén – az alapok magyarországi, e két gyakorlatot ötvöző szerepe ugyanakkor némileg rendhagyó.
Mit mondanak ők? Az érintett alapkezelők közül a fentin túl kettő válaszolt a Direkt36 megkeresésére, igaz, mindössze annyit, hogy a tulajdonosokról és a befektetésekről nem adhatnak ki információt.
Reakciók: az unió 2015 óta igyekszik a jogi entitások tulajdonosainak nyilvántartására rábírni a tagállamokat. A lépéstől húzódoztak a kormányok, ám végül létrejöttek az adatbázisok, 2021-ben Magyarországon is*A magyarországi magántőkealapok esete némiképp különleges: a tulajdonosok valójában a számlavezető bank jelentési kötelezettsége miatt váltak megismerhetővé, amit a pénzmosás elleni szabályozás ír elő..
Mi következik? A fentebb említett adatok nyilvánossága ellen Európa-szerte perek indultak. Az Európai Bíróság döntése ellehetetlenítheti a tulajdonosok felfedhetőségét.
