Óriási vagyonokat helyeztek magántőkealapokba kormányközeli üzletemberek a Direkt36 elemzése szerint. Ez a befektetési forma a rejtőzködés lehetőségével kecsegtet a befektetők számára Magyarországon.

Miért fontos ez? Magántőkealapot Magyarországon 2014 óta lehet alapítani. Az anonimitást biztosító megoldás népszerű a kormányközeli milliárdosok körében, akiket egy állami nyilvántartásban azonosított a Direkt36.

Számokban: 119 magántőkealapból 26 esetében derült fény a tulajdonosokra. Ezek közül 17 alap egyértelműen kormányközeli, és még további öt is köthető a NER-hez kapcsolódó körökhöz. Az eddigi ismeretekhez képest talán a legmeglepőbb Száraz István 11 százalékos Magyar Bankholding-részesedése, illetve egy Tiborcz Istvánnal kapcsolatba hozható – tavaly egy cégéből 13,5 milliárdos osztalékhoz jutó – pécsi ingatlanos két magántőkealapja. (A cikk állításait az ingatlankereskedő és a két magántőkealap kezelője is vitatta.) 

Alulnézet: Magántőkealapokba került például a 35 éves magyar autópálya-koncesszió, értékes állami ingatlanok és cégek, éttermek, bankok iparvállalatok, ismeretlen magánszemélyek vagyonát gyarapítva.

Felülnézet: Az alapok a magyar gazdaság tekintélyes szeletét birtokolják, az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5, a többségi magyar tulajdonban lévő cégek profitjának 6,5 százaléka került hozzájuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.

Igen, de: befektetési célú magántőkealapok más országokban is léteznek, a vagyoneltitkolás is gyakori offshore cégek révén – az alapok magyarországi, e két gyakorlatot ötvöző szerepe ugyanakkor némileg rendhagyó.

Mit mondanak ők? Az érintett alapkezelők közül a fentin túl kettő válaszolt a Direkt36 megkeresésére, igaz, mindössze annyit, hogy a tulajdonosokról és a befektetésekről nem adhatnak ki információt.

Reakciók: az unió 2015 óta igyekszik a jogi entitások tulajdonosainak nyilvántartására rábírni a tagállamokat. A lépéstől húzódoztak a kormányok, ám végül létrejöttek az adatbázisok, 2021-ben Magyarországon is^*A magyarországi magántőkealapok esete némiképp különleges: a tulajdonosok valójában a számlavezető bank jelentési kötelezettsége miatt váltak megismerhetővé, amit a pénzmosás elleni szabályozás ír elő..

Mi következik? A fentebb említett adatok nyilvánossága ellen Európa-szerte perek indultak. Az Európai Bíróság döntése ellehetetlenítheti a tulajdonosok felfedhetőségét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamitA hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnézheted, melyik autópályákon keresnek majd akár ezer milliárdot is MészárosékNem került be a teljes gyorsforgalmi hálózat a koncessziós csomagba, de az még tovább bővülhet, és nagyobb profitot termelhet a sokat kritizált ppp-s sztrádáknál is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Mintha vegyszeres hordók között ülnék” – indulatos csatározás alakult ki egy dunántúli hulladékkezelő telep körülPozitív kezdetek után romlott el egy cég és a lakosság kapcsolata egy olyan ágazatban, amelynek szerepe jelentősen felértékelődik a következő években.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat kormányközeli vállalkozások magántőkealap milliárdosok vagyonkezelés Olvasson tovább a kategóriában