A debreceni beruházás bővítését jelentette be a BMW pénteken, a gyárépítés költségvetése így kétmilliárd euró fölé emelkedik, az üzem tervezett létszáma továbbá az eddigiekben rebesgetett ezer fős nagyságrendhez képest meghaladja majd az 1500 főt – a létesítmény így várhatóan az öt magyar autógyár között a negyedik legnagyobb lesz, az esztergomi Suzuki és a szentgotthárdi Stellantis (igaz, itt csak motorok készülnek) közé ékelődve az alkalmazotti számon alapuló rangsorban.
A bővülés egy nagyfeszültségű akkumulátor-összeszerelő üzem felépítésének köszönhető, ahol a Debrecenben gyártott elektromos gépkocsik akkupakkjait állíthatja össze mintegy 500 dolgozó. A változást a logisztikai távolságok minimalizálására irányuló igyekezettel indokolta a BMW, aminek megvalósításában a magyarországi lehet az egyik úttörő a vállalat telephelyi között.
A beruházással kapcsolatban kiemelte továbbá az autógyár, hogy a következő generációs, hengeres akkumulátorait szereli majd össze. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni a BMW és a szintén Debrecenbe települő CATL között szeptemberben megköttetett keretmegállapodást, aminek értelmében a kínai vállalat láthatja el 2025-től – a debreceni gyár tervezett átadásának évétől – az autógyártót a majd Magyarországon is gyártandó, legújabb modelljeibe szerelhető akkumulátorcellákkal.
Noha a debreceni kooperációra utaló konkrét részletek BMW és a CATL közleményeiből nem derülnek ki, a beruházásaik időbeli és térbeli egybeesése aligha lehet véletlen. A két vállalat már 2012-ben stratégiai együttműködésre lépett, majd a CATL 2014-ben Németországban megalapította az első külföldi leányvállalatát, ami kutatást és fejlesztést Münchenben, valamint gyártást az idei év végétől Erfurtban folytat. Két hónappal a debreceni BMW-üzem alapkő-letétele után a kínai vállalat bejelentette továbbá a debreceni akkumulátorgyár létesítését, ami Magyarország történetének eddigi legnagyobb magánberuházása.
A CATL szeptemberi közléséből az is kiderül, hogy két, még építés alatt álló üzemében állítja majd a hengeres cellákat, amelyek közül az egyik Kínában, míg a másik Európában található. Ezek az egységek 20-20 gigawattóra akkumulátorgyártó-kapacitást tartanak majd fenn a BMW-nek, ami a debreceni gyár teljesítményének ötödét teszi ki – a fennmaradó kapacitásra például a Kecskeméten gyártó Mercedes jelentkezett már be.
Noha a BMW és a CATL debreceni üzemei csak évek múlva kezdhetnek termelni, a két cég közötti magyarországi együttműködést sejtetik Oliver Zipse kínai lezárásokkal kapcsolatos várakozásai is: a BMW vezérigazgatója szerint a járványt fékező óvintézkedések jelenleg szigorodnak az ázsiai országban, és egyelőre nem látni, mikor érhetnek véget a korlátozások. Eközben a jövő évben az elektromos modellek iránti stabil keresletre számít a BMW, aminek kiszolgálásához kulcsfontosságú az ellátási láncok megbízható működése.
Az elektromos autók akkumulátorainak összeszerelését végző egység létesítése nem egyedi eset a BMW közelmúltbeli történetében: hasonló üzemegység nyílt októberben a német gyártó regensburgi telephelyén, ahol az év végéig 400 fő állhat munkába, továbbá Dingolfingban és Lipcsében is az elektromos alkatrészek elkészítését lehetővé tevő fejlesztésekbe kezdett a BMW. A szóban forgó gyártósorokon is alapvetően az akkumulátorcellákat szerelik csomagokba a dolgozók, amelyeket aztán az autók padlólemezébe építenek be.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
