G7 Reggel

2022. október 4. | Gazdasági sztorik öt percben

A mai részben írunk az üzlet miatt együttműködő drogkartellekről, sürgősként jellemzett egészségügyi reformról, a Gazpromtól kapott segítségről, Z generációs alkalmazottakról és egy Fejér megyei vasazóról.

1. Napi G7: Önkormányzó kartellek

Az elmúlt három évtizedben jóval békésebbé vált Pablo Escobar drogkartelljének egykori székhelye, a kolumbiai Medellín, amely máig a kokaincsempészet egyik globális központja.

Mi történt? A medellíni szervezett bűnözői csoportok között kialakult egyfajta hatalmi egyensúlyozás és közös érdekeken alapuló területmegosztás, amelyet a helyi hatóságok is támogatnak – derül ki egy amerikai-brit kutatásból.

• A drogbandák rájöttek, hogy a gyilkosságok ártanak az üzletnek, a hatóságok pedig politikailag profitálnak a békésebb viszonyokból.
• Mielőtt eszkalálódna egy kisebb konfliktus, a bandavezérek összeülnek, közvetítenek, esetenként szankciókat vetnek ki a békétlen féllel szemben.

Ellentmondás: a kedvezőbb üzleti klíma miatt növekszik a szervezett bűnözői csoportok vagyona, ereje és társadalmi beágyazottsága, így egyes helyeken átveszik a hatóságok szerepét.

• Ahol erősebbek a bandák, az emberek hajlamosak az állami szervek helyett hozzájuk fordulni a közbiztonsággal kapcsolatban.

Tágabb kontextus: Medellín esete nem egyedi, más latin-amerikai országokban is bandák közötti közvetítéssel próbálkoznak békét teremteni hatóságok.

• Brazíliában az állam lényegében átengedte a bandáknak a börtönök irányítását, így többet érintkeznek a bandák és könnyebbé vált a békekötés.
• Az USA egyes városaira is jellemző, hogy a hatóságok a bandavezérekkel találkoznak és alkudoznak.

A G7 teljes cikkét ide kattintva lehet elolvasni.

Átszervezné az egészségügyi alapellátást a Belügyminisztérium – derül ki a Medical Online és a Népszava által megszerzett előterjesztésből.

Miért fontos ez? A több száz milliárd forintot érintő tervezet alapján alapvetően alakítanák át az új kormány felállása óta Pintér Sándor által irányított egészségügyi rendszert:

• Megszűnne a szabad orvosválasztás az állami intézményekben, tehát minden beteget az éppen beosztott orvos látná el a szakellátásban.
• Bővülne a háziorvosok kompetencia-listája és bezárnák a gazdaságtalan üzemméretű praxisokat.
• Újraosztanák a kapacitásokat: egy megyében egy irányító kórház működne, az alá tartozó városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lennének.
• Korlátoznák a látogatásokat, ugyanakkor telefont biztosítanának a betegeknek, és egy beteg által választott “ápolási segítő” – például egy rokon – gondozhatná őt a kórteremben.
• Államosítanák az önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelőket és létrehoznának egy nemzeti laborhálózatot.

Kórházi dolgozók: emelnék a szakdolgozók – asszisztensek, ápolók vagy mentősök – fizetését. Jövőre 130 milliárd forinttal többet költenének a bérükre, amely 102 ezer szakdolgozóval számolva havi kb. 100 ezer forintos plusz bérköltség egy főre vetítve.

• Ugyanakkor megszűnne a közreműködő jogviszony, így csak állományban lévők dolgozhatnának, külső munkaerő – például bérnővérek – nem.
• Az orvosok alapbérét pedig nemcsak emelni lehetne 20 százalékkal, hanem csökkenteni is.

Reakció: A Magyar Orvosi Kamara annyit közölt, hogy a javaslatot nem kapták meg, előkészítésében a korábbi ígéretek ellenére nem vettek részt, és a tervezet egyes részei szembe mennek a miniszterelnök korábbi ígéreteivel.

• A Belügyminisztérium viszont nem szeretne társadalmi egyeztetést a tervezetről, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.

Mi következhet? A tervezetről október közepén dönthet a kormány. Emellett a kórházak adósságának rendezésére külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.

• Magyarországon fizetik a legtöbb adót a minimálbért keresők. Emellett rajtunk kívül nincs még egy fejlett ország, ahol az adózás mértéke mindig ugyanakkora a jövedelemtől függetlenül (G7)

• A távhőt használó intézmények fűtése 10-20-szorosára nő a péntek este megjelent tarifa alapján. Elsősorban állami és önkormányzati iskolák, óvodák, szociális intézmények, könyvtárak és uszodák érintettek (Telex)

• Jelentős segítségben részesítette a magyar államot a Gazprom: az MVM halasztott fizetésre kapott lehetőséget hat hónapig. A könnyítés értéke közel egymilliárd euró lehet, de az nem derült ki, hogy mi a halasztás ára (Portfolio)

• A Föld lakosságának egy százaléka felelős az összes üvegházhatású gáz negyedének kibocsátásáért 1990 és 2019 között. (Carbon Brief)

• A legnagyobb brit erőművet üzemeltető cég több milliárd font állami támogatást kapott zöldítésre, mégis kanadai őserdőkben kivágott fák égetéséből állít elő megújulónak címkézett energiát (BBC)

Ugyan mintegy húsz százalékot nőtt a gáz ára az Északi-tengeri vezetékek fölrobbantása után az Európában irányadó amszterdami gáztőzsdén, hétvégén már olcsóbb volt a gáz, mint előtte, sőt, július óta nem volt alacsonyabb.

• Ez újabb jele annak, hogy megszűnőben van Putyin zsarolási potenciálja, a piac tartósan beárazta az orosz gáz hiányát.

Rudi egy Fejér megyei településen él, és éppen egy újbudai lomtalanításon gyűjtögetett székeket, edényeket, fűtőtestet. Beszélgetésünk során éppen szóbeli megállapodást kötött két szék értékesítésére kétezer forintért.

Ha van munka, építkezéseken bont vagy segédmunkásként dolgozik, ha nincs munka, vasazgat lomtalanításokon. Mostanában nincs munka.

• A koronavírus-járvány előtt jobban ment neki, a vasazásból viszont csak rezsire és bevásárlásra elég.
• Családtagjaival, négyen-öten szoktak járni lomtalanításokra és korábban építkezésekre.

Amire vágyik: eltartani a családot és feladni a számlákat. Emellett egy kisteherautóra. Saját autóval könnyebben tudnának munkát szerezni és nem kellene barátjától bérelni napi 2500 forintért + utánfutót 1500 forintért.

A lomtalanítók életéről érdemes elolvasni a Telex két héttel ezelőtti riportját. 

6. Külső szemlélő: Z generációs alkalmazottak

Maczelka Márk a Spar Magyarország kommunikációs vezetője és az Országos Kereskedelmi Szövetség egyik társelnöke.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? A Forbes augusztusi interjúja Tari Annamária klinikai pszichológussal a Z-generációs munkavállók alkalmazásának kihívásairól.

Miért? „Az Y generáció tagjaként nem volt könnyű megértenem a Z generációs munkavállalóim igényeit, de nem adtam fel. Transzparens párbeszédet kezdeményeztem és kiderült, ők sem feltétlenül értik az én generációm elvárásait. A nyílt kommunikáció azóta folyamatosan része a mindennapoknak, melynek legfontosabb eredménye a feszültségektől mentes és egymást elfogadó munkakörnyezet lett, amely a munka minőségére is jótékony hatással van természetesen.”

Mikor jelent meg? A Pesti Hírlap 1915. március 10-i számában.

Mi történt? “Az összes orosz konzulátusok mindazokat a 17—48 éves orosz alattvalókat, kiket a rendes sorozás idején fegyveres szolgálatra alkalmatlanoknak találtak, újabb sorozásra hívják fel.” (Arcanum Adatbázis)