Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2022. október 1. 08:05 Közélet, Tech

Vízpartokat takarító robotok, zúgolódó tanárok és nukleáris reneszánsz

A múlt héten indult el G7 Reggel néven az új hírlevelünk, amely heti háromszor (kedd, csütörtök és szombat) reggel jelenik meg. 

A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni. A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni, az egyszerűsített pedig az alábbiak szerint néz ki:

G7 Reggel

2022. október 1. | Gazdasági sztorik öt percben

A mai részben szó lesz a súlyosbodó háborús helyzetről, Nagy Márton borús jövőképéről, vízpartokat takarító robotokról, egy háborútól tartó köztisztviselőről és zúgolódó tanárokról.

1. Eszkalálódó háború

Tegnap nagyszabású ünnepélyt tartottak Moszkvában, amelyen aláírták négy ukrajnai megye csatlakozását Oroszországhoz egy elcsalt népszavazásnak is alig nevezhető színjáték után.

Ellentmondás: az elcsatolni kívánt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék Ukrajna teljes területének hatodát teszik ki, ugyanakkor jelenleg egyik megyét sem ellenőrzik teljes mértékben az oroszok.

Miért fontos ez? Bár a „népszavazást” Oroszországon kívül lényegében senki nem ismeri el, az orosz narratíva szerint a frontvonal Oroszországon belülre került. Így a harci cselekményeket az ország elleni támadásnak fogják minősíteni.

  • Az átminősítéssel Moszkva új eszközöket ad magának: az orosz katonai doktrína alapján szélsőséges esetben akár atomfegyver is bevethető, ha súlyos veszélyben érzik szuverenitásukat.
  • A legtöbb NATO-tagország mellett Kína is a konfliktus súlyos eszkalációjaként értelmezi a négy megye elszakítását.

Mi következik ebből? A széles körű mozgósítás, a lebegtetett nukleáris fenyegetés, a „népszavazás” és a „csatlakozási kérelmek” gyors elfogadása mind a konfliktus mélyülését jelzi.

  • Az orosz hadsereg komoly létszámfölénybe kerülhet, bár ennek kérdéses a jelentősége a kényszersorozottak alacsonyabb harcképessége és morálja miatt.
  • Az oroszok többsége továbbra is háborúpárti (44 százalék határozottan, 28 százalék inkább), ez az arány mégis mélypont az eddigiekhez képest.

A G7 teljes cikkét ide kattintva lehet elolvasni.

2. Elbocsátásokat tervező cégek

A kormány kidolgozott egy munkahelyvédelmi akciótervet, amelyet még finomítanak – jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy tegnapi konferencián.

Kilátások: egy kormánynak készített felmérés alapján a cégek többsége a közeljövőben elbocsátásokat tervez, a harmaduk pedig már ma sem tudja fenntartani a normális működését.

  • Tavaly az árbevétel 1,5 százaléka volt az energiaköltség egy átlagos cégnél. Jövőre ez 11 százalékra nő, egyes vállalatoknál 50 százalék fölé is mehet.
  • A mikrovállalatok 70 százaléka, a kkv-k 50 százaléka nem rendelkezik gázszerződéssel októbertől. A vállalati átlag 5 százalék volt korábban.
  • Nagy hétfőn több mint száz gyár képviselőjével beszélt, és „alig bírtak kimenekülni a kétségbeesett kérdések elől”.

Felülnézet: Nagy szerint az energiaválság miatt felgyorsult Európa térvesztése az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

  • „Európában hol vannak a QR kódos és arcfelismerős fizetések?” – kérdezte Nagy, Kínát hozva fel pozitív példaként.
  • Az európai vállalatok piacokat fognak veszíteni szerinte, vállalatok és teljes iparágak tűnhetnek el.

Jövőkép: Nagy szerint Európában az energetikailag önellátóbb (mint Franciaország és Lengyelország), a tehetősebb (mint a gazdaságba pénzt öntő Németország) és az erős szolgáltatószektorral rendelkező országok (mint a baltiak) vannak kedvezőbb helyzetben.

3. Takarító robotok és a szolnoki focistadion

  • Miért drágult az euró 420 forint fölé? (G7)
  • Utolsó ciklusát tölti a Veresegyházat 57 éve vezető rekorder polgármester, Pásztor Béla. Fia a szomszédos Erdőkertest vezeti 20 éve (Válasz Online)
  • Riport a szolnoki focistadionról, ahol az előrelátó energetikai beruházások miatt viszonylagos nyugalommal szemlélik az energiadrágulást (24.hu)
  • Több elektromos autót adnak el idén Kínában, mint a világ többi részén összesen. Az újonnan eladott autók 20 százaléka elektromos Kínában (New York Times)
  • Az USA-ban elkezdtek terjedni a vízpartokat és a nyílt vizeket takarító, zöld energiával működő robotjárművek (Axios)

4. Nem lassít a drágulás

Augusztusban tovább gyorsult az ipari árak emelkedése Magyarországon. A cégek belföldre értékesített termékeinek és szolgáltatásainak ára 67 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

  • Részben vagy egészben idővel az üzletekbe is begyűrűzik ez az áremelkedés. Az élelmiszeripari infláció már 40 százalék felett van.
  • Szeptemberben akár fordulhat az eddigi trend, mivel jelen állás szerint az energiaárak augusztusban tetőztek.

5. Félelem a háborútól

Szilvia egy kormányzati szervnél dolgozik Budapesten, és mivel elzárkózott a fotózástól, csak a beszélgetés újbudai helyszínéről készítettünk képet.

Legnagyobb aggodalma: az infláció miatt spórol, félkész vagy késztermékek helyett több alapanyagot vesz, de az ukrajnai háború sokkal inkább nyomasztja. Attól tart, hogy Magyarországra is begyűrűznek a harcok, különösen három gyerekét félti.

  • Oroszországot diktatúrának tartja, ugyanakkor a NATO-t és az USA-t hibáztatja a háborúért. „Az oroszok helyébe én is ezt tenném” – mondta.
  • „Ami nézhető, azt mindent” – foglalta össze médiafogyasztási szokásait. A CNN-t vagy a Euronews-t elfogultnak tartja, az orosz csatornákat hiányolja.

Legutóbbi jó élménye: Imád utazni a családjával, és nyáron összesen öt hetet töltöttek el közösen Horvátországban és Szardínián.

  • Legnagyobb vágya Brazília, oda viszont csak a gyerekek kirepülése után, 5-10 év múlva menne el, mert öt embernek túl drága lenne.

6. Jön a nukleáris reneszánsz?

Gaál Gellért a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője, akinek blogbejegyzéseit ide kattintva lehet olvasni.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A Macro Voices nevű pénzügyi podcast atomenergiáról szóló angol nyelvű adása.

Miért? „Öt év alatt nagyot változott a világ: 2022 előtt Anglia, Franciaország és Japán is elköteleződött, hogy bezárja atomerőműveit. Most mindhárom ország esetében 180 fokos fordulatot látunk. A nukleáris atomerőmű az egyik legbiztonságosabb erőműtípus – a megtermelt árammennyiségre vetített halálesetek számában az egyik legalacsonyabb az összes erőmű közül –, mégis tartunk tőle. Elzárkózunk attól, amit nem értünk? Ebben a podcastadásban három befektetési szakember beszélget, amelyből kettőnek dedikált alapja van, amely a nukleáris reneszánszra fogad.”

7. Zúgolódó tanárok

Mikor jelent meg? Az Új Idők szépirodalmi, művészeti és társadalmi hetilap 1910. július 17-i számában.

Mi történt? „A tanárok hangosan zúgolódnak. Az utolsó tanárgyűlés hangjai szokatlanul élesek, merészek, sőt fenyegetőek voltak. Egy kulturális sztrájk árnya kísért, amely kétségtelenül szomorú nevezetességet biztosítana nemcsak részeseinek, hanem az államnak és társadalomnak is, amely ellen szervezték.

Hazánkban úgyszólván minden kulturális munka azoknak a rosszul fizetett, eléggé meg nem becsült, sem anyagilag, sem erkölcsileg nem honorált férfiaknak vállán nyugszik, akiket rossz sorsuk a tanári pályára küldött.

A tanárok rossz anyagi helyzete nem izolált jelenség, bár az ő sorsuk különösen mostoha. Ám anyagi kívánságaik teljesíthetősége azon tényezőkhöz tartozik, amelyek nem érzelmek, hanem az államháztartás rideg számainak alapján intézkednek. Beleszólásunk ebbe a munkába alig van, csak egy indokolt közhangulat nyomását alkalmazhatjuk. Erre a közhangulatra azonban a tanároknak föltétlenül joguk van, ezt a közhangulatot a tanárok föltétlenül elvárhatják és megkövetelhetik attól a magyar társadalomtól, amelynek annyit adnak és amely oly keveset ad nekik cserébe.” (Arcanum Adatbázis)

Közélet Tech hírlevél Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Dr. Rékassy Balázs
2022. december 5. 15:07 Élet, Közélet

Kevés embernek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

A rohamosan fejlődő magánegészségügy sem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. Sok beteg számára pedig nem is alternatíva a magánellátás.

Pálos Máté
2022. december 1. 04:34 Közélet

Halk szavú és békés volt az egyházi iskolák tanárainak demonstrációja, mégis új helyzetet teremtett

Az egyházi iskolákkal kivételezik a kormány, de ez nem látszik a tanárok bérén

Pálos Máté
2022. november 26. 19:03 Közélet

A mai tanártüntetés előtt adott pluszpénzt a kormány az egyházi iskoláknak

Magyarázhatja a rendeletek időzítését, hogy az egyházi iskolákban dolgozó tanárok első tömeges és nyílt különdemonstrációja óta ez az első jelentős pedagógusmegmozdulás.

Fontos

Avatar
2022. december 5. 04:34 Világ

„Nem láttam még embereket ennyire örülni egy csomag virslinek vagy fogkrémnek” – ukrajnai magyar katona Herszon felszabadításáról

Az ungvári egyetem matematikus docense kilenc hónapja harcol Ukrajna felszabadításáért, Herszon visszafoglalása mellett a katonák mindennapjairól is beszélt.

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Pénz

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.