Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. augusztus 17. 04:34 Közélet

A fesztivál, ami ingyenes, de még Erdogan fia is eljött rá – mit jelent a keleti nyitásban a Kurultáj?

Gyerekek, egy szakrális királyságot nem lehet csak úgy megszüntetni, az apostoli magyar királyság továbbra is létezik, van egy honlap, ahonnan ti is igényelhettek rovásírásos királyi személyi igazolványt, nem tudtátok? – fordul hozzánk a Kárpátia együttes pólójában kölessört kortyolgató homeopata, és már nézzük is a zsebből előkerülő, elsőre teljesen hivatalosnak tűnő kis zöld plasztikkártyát. Bugacpusztán vagyunk a Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlésen, a háttérben az etnofolkot játszó kazah Arkayim sámáni hangokat elővarázsoló torokéneke szól.

A spirituális-ezoterikus vonal, a nemzeti rock iránti szimpátiák és a keleti kultúrák iránti érdeklődés itt jól megfér egymással, ahogy a hagyományőrzés is megtalálja a közös nevezőt a nomád fantasyvel és a fesztiválfogyasztással. A pusztai butiksoron betyárviselet, honfoglaláskori prémes süveg és kezdő íjkészlet ugyanúgy kapható, mint a szériában készülő táltosdobok vagy az alternatív történelmi irodalom művei, de lehet hazavinni nemezből készült játék csodaszarvast és kóstolni kumiszt, vagyis erjesztett lótejet is.

Amennyire heterogén és belsőleg is tagolt a szkíta szimpátiájú, a korai magyar történelemhez érzelmileg erősen kötődő nemzeti színtér, annyira sokszínű az idén az augusztus 12-14-i hétvégén megtartott nagy bugaci seregszemle. Az idei volt a hetedik Kurultáj (az első, Bösztörpusztán tartott elődrendezvény még 2007-ben volt, azóta kétévente tartják meg az eseményt), és a hagyományőrzők, történelmi újrajátszók, alternatív spirituális utakon járók, zenészek és népi kézművesek kavalkádjában és főleg a közönségben ugyanannyira sokféle érdeklődés és hiedelemszelet találkozik, mint egy mainstream fesztiválon is – ha nincs tipikus szigetező, tipikus kurultájosról sem nagyon lehet beszélni.

Az idén 15 éves Kurultáj úgy lett a sztyeppei lovasnomád hagyományok legnagyobb bemutatója és nemzetközi seregszemléje, hogy a rendezvény három napja alatt egyszerre nyújt élményeket, ismeretterjesztést, találkozási alkalmakat és szórakozást a résztvevőknek, miközben a keleti nyitás külpolitikai programjához is kapcsolódik.

A Kurultájt a Bíró András Zsolt antropológus által vezetett Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány szervezi, szerintük az idei három nap alatt összesen 250 ezren látogattak ki Bugac mellé. Ezt ellenőrizni független forrásból lehetetlen, a belépés ingyenes, az autók és a sátrak számából becsülik a létszámot. Az biztos, hogy az esemény olyanoknak is elérhető, akik nem tudnák, és nem is biztos, hogy ki akarnák fizetni a nagy zenei fesztiválokkal járó költségeket. Nagyon sokan jönnek az Alföldről, de a Kárpát-medencén a határon túlról is, igazán színes forgataggá azonban a sok külföldi résztvevő teszi az eseményt.

Emlékezeti fronton a Kurultáj alapvetően a hun-magyar kontinuitás tézisét, valamint a keleti rokonságeszmét képviseli. Ennek jelentős hagyományai vannak: a turanizmus gondolatvilága a két világháború között vált igazán népszerűvé, a kétezres évektől pedig ennek egyfajta újjászületését lehet látni. Ez sok extrém elképzelést is hozott a sumér-magyar rokonságtól a Jézus, a párthus hercegig bezárólag, és bár hasonló könyveket néhol a Kurultájon is látni, a szervezők hangsúlyozottan próbálnak figyelni arra, hogy a dilettáns őstörténeti irányokat vagy az asztrológiai beütésű ezoterikusabb nemzeti ideológiákat távol tartsák a rendezvénytől. „Az alapítványunk egyik nagy célja, hogy eloszlassuk a magyarság őstörténetével kapcsolatos tévhiteket” – mondta a főszervező Bíró András Zsolt, és a Kurultájon valóban sokkal inkább tudományos ismeretterjesztő előadásokat lehet hallani – miközben táltosdobolások ugyanúgy vannak, mint néprajzi, fizikai antropológiai vagy régészeti okosítók.

Az eseményt a világ legnagyobb lovasnomád hagyományőrző fesztiváljaként hirdetik, hivatalosan a rokonnépnek gondolt hun-türk nemzetek találkozója. A szervezők és a szimpatizánsok ezek közé sorolják a magyarokat is, hasonlóan a törökökhöz, tatárokhoz, kazahokhoz és más közép-ázsiai népekhez, egészen a mongolokig. Ebben az évben 27 türk vagy hun eredetűnek gondolt népcsoport képviselői voltak jelen a rendezvényen, amin most először a Türk Államok Szervezete (korábbi nevén a Türk Tanács) is kiemelten képviselte magát. Ez az a szervezet, amiben a rendes tagok mellett 2018 óta Magyarország is megfigyelő státusszal rendelkezik, és a Türk Tanácsnak Budapesten is állandó képviselete van.

A résztvevő csoportok zászlói a Kurultájon. Fotó: Kolozsi Ádám

Törökországban, Azerbajdzsánban és Közép-Ázsiában a magyar diplomácia előszeretettel hivatkozik a közös múltra és rokonságra, sőt időnként magára a Kurultájra is.

„Magyarország tiszteli és ápolja türk gyökereit, hazánk ad otthont minden évben Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényének, a Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlésnek”

– hangsúlyozta néhány éve Kirgizisztánban Orbán Viktor a Türk Tanács ülésén, miután arról beszélt, hogy a magyar a türk nyelvekkel áll rokonságban, a magyar nép a hun-türk eredet alapján áll, „a magyarok magukat Attila késői leszármazottjaként tartják számon”. Ez az állítás itthon úgy is sokakat meglepett, hogy régóta népszerű, igaz, a maga leegyszerűsítésében tudományosan erősen vitatható nézetről van szó. Ha azonban valaki csak egy-két napot járt már Törökországban, megtapasztalhatta, hogy az átlag magyarénál mennyivel erősebb ott a testvérnép-tudat – a magyarokról az utca embere (Puskás vagy mostanában az isztambuli Fenerbahséban játszó Szalai Attila mellett) kapásból Attila hun fejedelemre asszociál, és az ott az oszmán kori hódítások ellenére többé-kevésbé konfliktusmentesnek gondolt közös multat.

A Türk Tanács fő kezdeményezője Törökország: a Szovjetunió szétesése után Közép-Ázsia a törökök számára ismét kiemelt célterületté válhatott, és ebben a folyamatban ők is szívesen hivatkoznak a türk népek összetartozására. Kicsiben hasonlóval próbálkozik a magyar diplomácia is. Miután a törökök támogatásával kapcsolódtak a szervezethez, a keleti nyitás részeként szívesen hangsúlyozzák a kétoldalú tárgyalásokon is az etnokulturális rokonságot, miközben Magyarországot a türk népek legnyugatabbra szakadt képviselőjének és a türk érdekek Európai Unión belüli védelmezőjének állítja be magát.

Ebben megvan a szerepe a Kurultájnak is.

„Nálunk mindenki tudja, hogy a magyarokkal közös az eredetünk, és hogy a magyar nyelv is a mi altáji nyelvcsaládunkból származik, ahogy a magyar emberek jelentős része is tudja, hogy a magyar nép közép-ázsiai türk eredettel rendelkezik. Mi büszkék vagyunk erre, és itt én úgy érzem magam, mintha otthon lennék, Közép-Ázsiában”

– mondta a G7-nek a Kurultájon Bagdad Amrejev, a a Türk Államok Szervezetének kazah elnöke, az esemény egyik díszvendége, aki szerint ezekre az „örök közös értékekre” kell alapozni a kapcsolatokat a kultúrától (Magyarország ezer közép-ázsiai egyetemistának ad állami ösztöndíjat) a politikán át a gazdasági együttműködésekig.

„A Kurultáj a legerősebb magyar soft power a türk világ felé. Nagy visszhangja van kint, idén is nagy küldöttségek jöttek, és egy sor csatorna tudósít róla Törökországtól Közép-Ázsiáig. Magyarország izgalmas nekik, a legnyugatabbra szakadt török törzsként tekintenek rá, ami ráadásul EU-s tagként hídszerepet tölthet be az ő szempontjukból is” – mondta a G7-nek Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem SVKI kutatóintézetének munkatársa.

Balról ülnek: Bilal Erdogan (Erdogan török elnök fia), Bagdad Amrejev, a a Türk Államok Szervezetének elnöke, a mikrofonnál Bíró András Zsolt, a Kurultáj főszervezője. Fotó: Kolozsi Ádám

Az idei bugaci rendezvényen a Türk Államok Szervezetén túl jelen volt a Budapesten szintén állandó irodát fenntartó török fejlesztési ügynökség, a TIKA és az Andrássy úti török kulturális intézetet működtető Yunus Emre Intézet is. De eljött Erdogan török elnök fia is, Bilal Erdogan, aki egy korábbi korrupciós botrány után mostanában főleg ifjúságpolitikai és az etnosport színtéren mozog. A hagyományos nemzeti sportok, mint az övbirkózás vagy a közép-ázsiai köböre (ez egy lovaspólóra emlékeztet látványos nomád játék, amit egy halott kecske megszerzéséért vívnak lóhátról a csapatok) arrafelé is egyre népszerűbbek, a következő Nomád Világjátékok szeptemberben kezdődnek Iznikben, és a Kurultájon is több bemutatót tartottak, a Kassai-féle lovasíjászatból pedig világkupát is tartottak kísérőrendezvényként.

Ott volt Bugacon a volt török miniszterelnök Binali Yildirim is, aki a megnyitójában „Attila unokáit” köszöntötte, és a kép nép közös múltjából a hódoltság korára utalva azt hangsúlyozta, hogy „a 16. és 17. században ezeken a területeken őseink együtt éltek”. Ez önmagában is jelzi azért, hogy a két ország történelmi emlékezete élesen szemben áll egymással, ha például az oszmán időszakról van szó, ahogy a janicsár viseletbe öltözött török hagyományőrzők is furán festenek Magyarországon – ami nekik a közös múltat jelképezi, Magyarországon nem annyira a harmonikus együttélésről szól.

Kurultáj, 2022. Fotó: Kolozsi Ádám

A Kurultájon ehelyett inkább a közös történelem összekapcsoló pontjait jelenítik meg szívesen. Néhány éve már Magyarországon is nem hivatalos állami-politikai elismerést és anyagi támogatást kap a rendezvény, a szervező Magyar-Turán Közalapítvány minisztériumi támogatása tavaly 400 millió forint volt. Pedig az esemény első éveiben még az akkori Jobbik támogatta anyagilag a rendezvényt. A NER azonban fokozatosan integrálta azt: Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke 2012 óta fővédnöke az eseménynek, amit idén is Kövér László házelnök nyitott meg.

„Nekünk a Kelet az édesanyánk, és a Nyugat az édesapánk” – mondta megnyitójában Kövér, aki az alkalmat arra is használta, hogy korunk két nagy háborújáról mondja el gondolatait. Mint elárulta, az ukrajnai háború valódi oka Oroszország és az Egyesült Államok szembenállása, akiknek egy új geopolitikai alkut kellene kötniük, vagy pedig totális világháborúvá szélesítik a konfliktust. A Kövér fejében zajló másik háború a teljes Nyugat emlékezetéért zajlik, melyben a cancel culture-t akaró progresszívek „valójában szellemi bérgyilkosok”, akik az érzékenyítés jelszava mögé bújva teljes társadalmi amnéziát akarnak kikényszeríteni, és az emberi jogokra hivatkozva mindenkit megfosztanának a kulturális örökségétől.

Kövér László, az Országgyûlés elnöke, Binali Yildirim volt török kormányfõ és Biró András Zsolt, a Magyar Turán Alapítvány elnöke a 2022-es Kurultájon.
MTI/Ujvári Sándor

„A nyugati civilizációban példátlan küzdelem zajlik a lelkekért” – mesélte Kövér a hallgatóságnak és a türk vendégeknek, és arról beszélt, hogy a Kurultáj az egymásra találás ünnepe, ahol végre nem a múlt eltörléséről vagy meghamisításáról van szó. Más kérdés, hogy ezt egy népszerű kamuidézettel vezette fel, a pozsonyi csata valójában ebben a formában soha el nem hangzott parancsát („rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak”) citálva állította, hogy egy másfél évszázada zajló módszeres szellemi hadjáratban tudatosan akarják kiirtani a magyarság közös emlékezetét.

A Kurultáj vasárnap este egy közös szertűzzel zárult, megjelenítve azt a spiritualitást, amit a vágyott történelmi igazságból való részesülés és a kulturális találkozások mellett sokan keresnek a hasonló rendezvényeken. Egy szakrális helyet egy alternatív nemzeti univerzumban, amiben sokan a fogyasztásukon keresztül is kifejezik a fogyasztásellenességüket, és ahol a hagyományteremtés eszközeivel is igyekeznek őrizni, hozzákölteni, beleérezni egy nagyrészt elfeledett és elképzelt hagyományba. Az amúgy is félsivatagosodó Kiskunság homokján most ez különös erővel idézhette meg a nevadai Burning Man fesztivált és a sztyeppe kiszáradó világát egyaránt. A vasárnapi nomád felvonulás Attila hatalmas arcképe előtt vonuló kétpúpú tevéi az aszály sújtotta Bugacon legalábbis már nem is tűntek annyira egzotikusnak, bár azon lehetne vitatkozni, hogy ez inkább a keleti nyitás, vagy éppen a klímaváltozás eredménye.

Közélet Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 27. 04:34 Adat, Vállalat

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Avatar
2022. szeptember 26. 16:23 Világ

Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban

A három jobboldali párt stabil parlamenti többsége a néhány százalékos javításuk mellett elsősorban a baloldal megosztottságának köszönhető.

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Ne hagyd ki