Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. augusztus 3. 16:11 Közélet

Az állandó brüsszelezés ellenére még nőtt is az EU-pártiság Magyarországon

A 2015-ös migrációs válság, majd a 2016-os brexit-népszavazás, az EU szaporodó külső és belső problémái, az euroszkepticizmus terjedése alapján nem ezek az évek tűnnek az Európai Unió aranykorának. Emiatt elsőre meglepő lehet, hogy az európai projekt népszerűsége valójában növekszik a tagállamok többségében, és ez így van Magyarországon is. Erről tanúskodnak legalábbis a legnagyobb összeurópai társadalomkutatás, a European Social Survey (ESS) friss adatai.

Az ESS az a nagy kérdőíves szociológiai kutatás, amit 2001 óta kétévente folytatnak le egy sor európai országban. A legutóbbi felmérés (ebben 34 ország vett részt) lekérdezésére a koronavírus miatt egy év csúszással, 2021-ben került sor, az adatok feldolgozása egyelőre tíz országra, köztük Magyarországra készült el. Az ESS előnye, hogy az azonos kérdéssorral dolgozó kutatás minden résztvevő országra külön-külön is reprezentatív, a módszertan pedig évek óta lényegében változatlan, így térben és időben is nagyobb összehasonlításokra nyújt lehetőséget. Ez alapján már tágabb trendek is kirajzolódnak. Az európaisággal, illetve az Európai Unió megítélésével kapcsolatos kérdések így úgyis érdekesek, hogy ezekben a számokban még nincs benne a háború, a szankciók vagy a körvonalazódó gazdasági válság hatása.

Az alapján, hogy az európai politika egyik fő törésvonala a nagyobb nemzeti önállóságot kívánó szuverenisták és a még erősebb integrációt akaró föderalisták között húzódik, úgy tűnhet, mintha a nemzeti és az európai identitás egymás alternatívái lennének.

Lehetséges, hogy ez az identitásverseny a politikában valóban létezik, de az európai polgárok érzelmeiben a különféle azonosulások az adatok alapján elég jól megférnek egymás mellett.

Az ISS-ben arra a kérdésre, hogy mennyire kötődik érzelmileg Magyarországhoz illetve Európához, a magyar válaszolók többnyire egyaránt magas pontszámokat adnak. A tízes skálán Magyarország 8,33, Európa pedig 7,47-es átlagot kapott. Ez más országokhoz képest is erős európai elköteleződést mutat. A vizsgált országok közül ez alapján már 2018-ban is a magyar volt érzelmileg a „legeurópaibb”, és azóta az érzelmi azonosulás átlagpontszáma még tovább nőtt, ahogy vele párhuzamosan a Magyarországhoz való érzelmi kötődés is – ebbe talán a minden irányba fokozódó identitáspolitika hatását is bele lehet látni, hiszen minden irányú azonosulásunk még karakteresebb lett.

A magyar válaszolók 43 százaléka saját állítása szerint nagyon erősen kötődik a nemzethez és a kontinenshez is, míg 44 százaléknak szorosabb az érzelmi köteléke Magyarország felé, 13 százaléknak pedig Európához. Bár jól látszik, hogy az anyaország jóval többeknek fontos, mint a kissé talán absztrakt Európa, más országok átlagértékeihez képest ez így is egy viszonylag „európaias” magyar attitűdrendszerre utal. A teljes kontinensen ugyanis az emberek közel kétharmada (63 százalék) inkább a saját országához kötődik érzelmileg, 29 százalék kötődése azonos mértékű, 9 százalék pedig inkább Európához húz.

Bár a nacionalizmust Európában gyakran szokták inkább a keleti tagállamokhoz kötni, az a fajta érzelmi patriotizmus, amit ez a kérdés mér, bonyolultabb földrajzú. A nemzethez az ESS adatai szerint legerősebben az északiak (finnek, norvégok, izlandiak), valamint a lengyelek és litvánok kötődnek érzelmileg, de az osztrák, olasz hazaszeretet értéke is magas. A magyar ezektől egy kevéssé marad el, míg legkevésbé hazafiasnak a többnemzetiségű Nagy-Britannia és Belgium, valamint Hollandia látszik.

Az olyan konstrukciók, mint a haza, vagy Európa, éppen eléggé komplexek és absztraktak ahhoz, hogy az érzelmi pontszámokat sokféleképpen lehessen értelmezni. Ennél valamivel konkrétabbak azok a politikaibb kérdések, amelyek a kívánatos irányról szólnak. Az Európai Unió alapszerződése szerint az EU-nak folyamatosan a minél szorosabb egység felé kellene haladnia, de a valóságban a tagállami hatáskörök megnyirbálását sokan már most is soknak tartják – a magyar országgyűlésben a Fidesz nemrég még szavazott is arról, hogy kivennék ezt a pontot az EU alapokmányából, miközben az Európai Parlamentet szívük szerint feloszlatnák.

Az ESS felmérése szerint az európai közvélemény is erősen megosztott a kérdésben. Abban a nyolc országban, ahonnan már rendelkezésre állnak a legfrissebb, 2021-es adatok, összességében az emberek 37 százaléka szerint az integrációnak tovább kellene folytatódnia, 22 százalék szerint az Európai Unió már most is túl egységes, 41 százalék pedig köztes pozíciót elfoglalva hezitál a két álláspont között. Figyelemreméltó, hogy (Litvánia kivételével, ahol idáig is nagyon magas volt) az összes vizsgált kelet-európai tagállamban nőtt a további integráció támogatottsága.

Tágabban nézve ez egy összeurópai trendbe illeszkedik. Az erősebb integráció támogatottsága a legtöbb országban 2004-től a tízes évek közepéig csökkent – 2014-ben már többen tartották túl szorosnak az európai egységet, mint ahányan azt még tovább erősítették volna. Azóta viszont a trend megfordult, és ismét egyre nagyobb a tábora a föderalisták által vágyott szorosabb EU-nak. A legerősebb európai centrumországok közül az ESS-felmérésekben Németország mutatja magát a leginkább integrációpártinak, nem meglepő módon főleg a britek gondolták úgy, hogy az EU már túlságosan is egyesített, míg a franciák valahol középen álltak átlag szerint a kérdésben.

Az adatok a kelet-közép-európai térségen belül is nagyon jelentős különbségeket mutatnak az EU-hoz való viszonyulásban. A baltiaknál, de hozzánk közelebb például Szlovéniában is masszív többsége van az integrációpártiaknak – az Orbán Viktor szövetségesének számító, a tavaszi választáson elbukó Janez Jansa növekedési lehetőségei már ez alapján is korlátozottnak látszanak, látván a szlovén közvélemény EU-párti attitűdjeit.

Ezzel szemben feltűnő, hogy a szlovákok még a hagyományosan euroszkeptikusnak gondolt cseheknél is nagyobb fenntartásokkal állnak az EU felé: Szlovákia az egyetlen ország a térségben, ahol többen ellenzik a további integrációt, mint ahányan támogatják azt. Figyelembe véve, hogy sok bizonytalankodónak feltehetően nincs kiérlelt véleménye az EU jövőjéről, ez egy nagyoin komoly euroszkeptikus táborra utal.

A magyar társadalom az ESS számai alapján határozottan EU-pártibbnak látszik a szlováknál és a csehnél, és jóval kevésbé az Szlovéniához vagy akár Horvátországhoz képest. De a növekvő integrációpártiság Magyarországon is szignifikáns: az egyre szorosabb integráció gondolata 2016-ban, a brexit-népszavazás évében volt nálunk is a mélyponton, azóta ismét erősödik. Sőt, 2021-re a vizsgált tagállamok közül éppen Magyarországon nőtt legnagyobbat az integrációpártiság. Az ESS legutóbbi adatai szerint a magyarok 29 százaléka szeretne további integrációt, míg 23 százalék azt ellenzi, az emberek közel fele (43 százalék) pedig hezitál. Az integráció ellenzőinek aránya öt éve még 39 százalék volt, vagyis a Brüsszellel szembeni konfliktusos magyar kormánypolitika ellenére az euroszkepticizmus jelentősen csökkent az elmúlt években.

Mindez egy ebből a szempontból is erősen megosztott közvéleményre utal, és nem túl meglepő módon ebben a pártszimpátia szerint alapvető különbségek vannak: míg a DK szimpatizánsai 51 százalékban integrációpártiak és csak 8 százalékban integrációellenesek (ugyanez az arány a momentumosoknál 46 és 16 százalék), a Fideszhez közelállók körében enyhe többségben vannak azok, akik visszavennének az európai egységből. A korábbi évekkel összehasonlítva azonban a kormánypárt szimpatizánsai is az EU-pártiság felé tolódtak el: míg 2016-ban még az 50 százalékuk vallott euroszkeptikus nézeteket vallott, 2018-ban már csak 43, most pedig 32 százalékuk gondolta úgy, hogy az Európai Unió már most is túl föderális berendezkedésű. Az ESS adatai szerint nem sokkal kisebb (28 százalék) a súlya a Fidesz-táborban a további integráció híveinek, és az ő körükben is az országos átlagot közelíti (41 százalék) a hezitálók aránya.

Míg az EU jövőjével kapcsolatban a magyar közvélemény ambivalens, a kilépés a nagy többségnek nem opció.

A 2021-es adatok szerint egy erről szóló esetleges népszavazáson csak minden hatodik magyar (15 százalék) ikszelne a huxitra, 83 százalék pedig a maradást pártolná. Az ellenzéki táborban ez szinte egyöntetű (94 százalék EU, 4 százalék huxit), a fideszesek közül pedig négyből hárman maradnának az EU-ban, minden negyedik kormánypárti szimpatizáns pedig kilépne az Európai Unióból. Az EU-tagállamok között a legnagyobb kilépéspárti tömb Csehországban van, ahol a teljes népesség 25 százaléka szívesebben látná az országot az Európai Unión kívül, de 66 százalék azért ott is inkább bent maradna az európai tömbben.

Közélet Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2022. augusztus 14. 18:42 Közélet

Csak tűzoltás, de segíti a magasabb rezsi kifizetését, ha újra munkába állnak nyugdíjas tanárok

Régi szakmai követelésnek tett eleget a kormány, amikor július végén átmenetileg lehetővé tette a pedagógusok nyugdíj melletti foglalkoztatását.

Pálos Máté
2022. augusztus 13. 04:34 Élet, Közélet

Csak a szavak szintjén készült a kormány az ország elsivatagosodására

Már kormánytagok is sokat beszélnek az aszályról, de a megközelítést még mindig a károk gyors enyhítése és az öntözés fejlesztése dominálja.

Jandó Zoltán
2022. augusztus 12. 17:43 Közélet, Vállalat

A magyar benzinkutak harmada-negyede zár be jövő pénteken

Augusztus 19-én és 20-án nem szolgálnak ki üzemanyagot a Független Benzinkutak Szövetségéhez tartozó és azt támogató benzinkutak. A szövetséghez 500-600 töltőállomás tartozik.

Fontos

Avatar
2022. augusztus 15. 09:53 Tech

Ukrajnában építene gyártóüzemet a Bayraktar, sorban állnak az országok a harci drónjukért

Három évre lekötöttek a kapacitások, miközben Törökország folyamatos hintapolitikával egyszerre próbál kedvezni az ukránoknak és az oroszoknak.

Avatar
2022. augusztus 14. 04:34 Világ

Hivatalosan is előbújt Putyin árnyékhadserege, már plakátokon toboroznak Oroszországban

Egyre fájóbbak az orosz veszteségek Ukrajnában, a rejtélyes Wagner-csoport is kénytelen a hagyományos toborzóeszközökhöz nyúlni.

Hajdu Miklós
2022. augusztus 12. 18:37 Vállalat

Az egyik leggazdagabb kínai üzletember cége igyekszik Magyarországon keresztül a német autógyárak közelébe férkőzni

A Debrecenbe települő CATL alapítója előbb a hordozható készülékek, majd pedig a villanyautók terjedésével kialakult akkumulátorkeresletből kovácsolt sikert.