Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. április 8. 04:34 Adat, Közélet

15 cigányfaluban is 95 százalék felett kapott a Fidesz

Vasárnap 137 választóból 136-an a Fideszre szavaztak Csenyétén, az ország egyik legszegényebb, teljesen cigány lakosságú településén. A Belső-Cserehát más gettófalvaiban is bőven 90 százalék felett kapott a kormánypárt. Fájon 99, Szakácsiban 98, Rakacaszenden 96 százalék szavazott rájuk listán, és egyéniben is hasonló támogatást ért el Demeter Zoltán, a Fidesz református lelkész képviselője. Ezt az előzetesen többek által billegőnek tartott, kazincbarcikai központú választókerületet Demeter nagyon simán, több mint 20 százalékpontos különbséggel nyerte meg. Minden településen ő végzett az élen, de szembetűnő, hogy messze legjobban éppen a legszegényebb, jelentős részben roma többségű településeken szerepelt. Gadnán egyenesen száz százalékot kapott.

A Fidesz az ország más régióiban is kiugróan sok szavazatot gyűjtött be a gettófalvakban. A közeli Tornanádaskán 96 százalék szavazott rájuk, a pesti értelmiség körében leginkább freskófaluként ismert, de a kulturális-idegenforgalmi projektből ma már nem igazán profitáló Bódvalenkén pedig szintén 100 százalék választotta a Fideszt. Tiszabőn, az ország egy másik híresen nehéz sorsú településén 98 százalék. Mellette, Tiszaburán – ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat próbálja egy komplex programmal előmozdítani a társadalmi felzárkóztatást – 92. Az Ormánság néhány falvából a listás eredmény a Fidesz szempontjából: Alsószentmártonban 98, Piskón 99, Gilvánfán 91 százalék.

Az összefüggés országos szinten is jól látszik. A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatai szerint a legnagyobb cigány népességaránnyal rendelkező 25 településen a Fidesz mindenhol legalább 85 százalékot ért el, de a legtöbb helyen tízből kilenc szavazatot is megkapott. A 100 legnagyobb cigány népességarányú településen a Fidesz átlagosan 81 százalékot ért el.

A népszámlálás nemzetiségi adatait általában érdemes körültekintéssel kezelni*Nem is csak azért, mert az utolsó népszámlálás óta már több mint egy évtized telt el, hanem főleg amiatt, hogy a cenzusokon jóval kevesebben vallják magukat romának, mint ahány embert a többségi társadalom vagy a kutatók akként kategorizálnak. Az utolsó népszámláláson országosan 315 ezren vallották magukat cigánynak vagy romának, miközben a kisebbségkutatási becslések többnyire 800 ezer és egymillió közötti cigány/roma népességgel számolnak Magyarországon, vagyis a „látencia” akár háromszoros is lehet, méghozzá településenként eltérő mértékben., de pontosabb országos adat híján még mindig ez jelenti a legjobb kiindulópontot az etnikai arányok megbecsülésére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint kétszer annyi roma él Magyarországon, mint harminc éveFontos, hiánypótló felmérést készítettek a Debreceni Egyetem munkatársai, amelyben a roma népesség területi elhelyezkedését vizsgálták meg.

Sok olyan település azonban, ahol 2011-ben a népesség negyede-fele vallotta magát cigánynak, a valóságban egyértelműen roma többségű lehet, több közülük pedig egyértelműen szegregált gettófalu, ahol az elöregedett nem cigány lakosság maradéka gyorsan fogyatkozik, az aktív korúak pedig már lényegében elköltöztek a faluból. Egyes belső perifériaterületeken, mindenekelőtt a Csereháton és Dél-Baranyában már egész tájegységek etnikai-szociális szegregátummá válásáról szokás beszélni.

Ezeken a vidékeken már 2018-ban is kiemelkedően szerepelt a Fidesz. A négy évvel ezelőtti választások után is jellemző narratíva volt, hogy a legrosszabb helyzetű szegregátumokban 90 százalék körül kapott a kormánypárt. Ezt az értelmezésekben leginkább a helyi társadalmak kiszolgáltatottságával, a közmunka lehetőségével és az azzal való zsarolhatósággal, valamint a polgármesterek, helyi erős emberek szavazókra gyakorolt befolyásával, szavazatvásárlással, szervezett láncszavazással hozták összefüggésbe.

Azóta a nagy roma népességű településeken tovább nőtt a Fidesz dominanciája. Négy évvel ezelőtt 17 olyan településen kapott minimum 85 százalékot a kormánypárt, ahol legalább az emberek negyede vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Most vasárnap már közel négyszer annyi, szám szerint 63 olyan, meghatározó mértékben cigány település volt, ahol a Fidesznek minimum ekkora a túlsúlya.

A települési roma arány és a Fidesz 2022-es listás eredménye között országosan erős, 0,47-es korreláció*Ez egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli (illetve plusz/mínusz 0,2 tartományon belüli) érték elhanyagolható kapcsolatot mutat: ez egy vízszintes vonalnak felel meg az ábrán, a plusz/mínusz 1-es érték a függőleges vonal lenne. Míg 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken. látszik. Ez jelentősen meghaladja a 2018-as, 0,29-es korrelációt,

vagyis a Fidesz dominanciája a cigány szavazók között az elmúlt négy évben tovább erősödött.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Fidesz kiemelkedően jó eredménye ezeken a helyeken alapvetően etnikai kérdés volna. Mivel ezek települési szintű, nem pedig egyéni választói adatok, az is elképzelhető, hogy a nem romák is magas arányban szavaztak a Fideszre az egyébként cigány többségű vagy elcigányosodó településeken. Ennél fontosabb azonban a tágabb társadalmi összefüggés. A Fidesz támogatottsága országosan az iskolai végzettséggel mutat nagyon erős összefüggést, és az is egyértelműen látszik, hogy minél nagyobb a jólét egy adott településen, annál alacsonyabb ott a Fidesz támogatottsága.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinél nagyobb a jólét, annál alacsonyabb a Fidesz támogatottsága egy adott településenA Fidesz 2022-es listás eredményeit és a települési jövedelmi adatokat összevetve a szegényebb településeken ismét nagyobb eséllyel szavaztak a Fideszre, a jövedelem változása viszont nem számított.

Megfordítva: minél szegényebb egy falu vagy kisváros, annál több szavazatra számíthat a kormánypárt, a legszegényebbekben idén is söpörtek. Ott, ahol sok a közmunkás, a kormánypárt különösen jól szerepelt.

Az etnikai és szociális meghatározottság egy sor társadalmi kérdés kapcsán szorosan összefügg egymással, ez így van a politikai választásokkal kapcsolatban is. Nagyjából 300 ezer ember él Magyarországon szegregátumban, az ő jelentős részük roma. De az ennél jóval tágabb kört érintő vidéki, kistelepülési szegénykultúra is hasonló politikai trendekkel jár együtt, többnyire attól függetlenül, hogy annak cigányok vagy nem cigányok elsősorban a helyi érintettjei. Bár ennek leglátványosabb, szimbolikus formája a mélyszegénységben élő cigánytelep, a választásszociológiai összefüggések másfajta társadalmi hátrányoknál is hasonló módon működnek. A horizont beszűkültsége, a megszólíthatatlanság, a túlélés kérdésének mindent meghatározósága, amire most a szavazatszámlálásból hazatérő budapesti értelmiség újólag rácsodálkozik, nem csak a cigánygettók valóságát uralja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Leszavaztak a Fideszre, de közben mindenki panaszkodott" - pörögnek a szavazatszámlálók beszámolóiEzek a szövegek egyszerre mutatnak meg valamit a vidékből, a Budapest-vidék ellentétből és a politikailag aktív fővárosiak világképéről.

A mélyszegénységbe rekedt településeken nem pusztán a Fidesz gyakran emlegetett erőforrástöbblete, médiatúlsúlya és hatékonyan átvitt kampányüzenetei meghatározóak, hanem az is, hogy helyben a kormánypárt az egyetlen látható politikai entitás. Az állami szociális támogatások, EU-s finanszírozású fejlesztések megvalósulása, valamint a Fidesz közé sokan egyenlőségjelet tesznek – sok helyen, különösen a választás előtti kistelepüléseken a Fidesz kvázi állampártként jelenik meg. Ez valószínűleg sokkal erősebb meghatározója a Fidesz cigány többségű településeken elért jó eredményének, mint az olyan celebspottingoló kampányesemények, mint Győzike szerepeltetése a Békemeneten vagy Orbán Viktor Kis Grófóval való közös fotózkodása.

A megalakuló Országgyűlésben négy cigány származású képviselő fog ülni. Márki-Zay Péter számára miniszterelnök-jelöltként prioritás volt, hogy a közös ellenzéki listán három roma politikus szerepeljen befutó helyen: a párbeszédes Berki Sándor, Lőcsei Lajos és a jobbikos Varga Ferenc így az ellenzéki frakciókat erősíti majd. A Fidesz padsoraiban az eddig romaügyi kormánybiztos Sztojka Attila foglalhat helyet, a várakozások szerint ő akár kormányzati pozíciót is kaphat. A 2002-től országgyűlési képviselő Farkas Flóriánt a sorozatos pénzügyi visszaélések után idén már nem tette fel országos listájára a Fidesz, Lungo Drom-elnökként azonban még neki is meghatározó lehet a szerepe.

A legnagyobb magyarországi kisebbség ugyanakkor nemzetiségi szószóló nélkül marad: az Országos Roma Önkormányzat verekedésközeli belső viták után nem tudta megválasztani a jelöltet – korábban a Lungo Drom támadta meg az Alkotmánybíróságon eredményesen az ellenzék felé forduló Agócs János ORÖ-elnök jelöltségét. Nem lenne meglepetés, ha a Fidesz a választás után megpróbálná visszaszerezni a Lungo Dromon keresztüli dominanciáját az Országos Roma Önkormányzat felett, és a 2018-hoz képest is több, a pártra érkező cigány szavazatra alapozva újra megkísérelné kiépíteni az ideiglenesen meggyengült intézményes hatalmát a romapolitikában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFidesz-tarolással jár együtt az iskolázatlanok magas arányaMinél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinél több volt a közmunkás, annál nagyobb eséllyel ért el a Fidesz helyben jó eredménytErős összefüggés látszik, ha a Fidesz listás eredményeit települési szinten vetjük össze a helyi közmunkások és az álláskeresők arányával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖt település, ahol egy ellenzéki szavazatra 320 Fidesz-voks jutottA tíz legszegényebb településen a listás szavazatok közel 95 százalékát kapta a kormánypárt. Ez még 2018-hoz képest is jelentős növekedés, pedig akkor is tarolt a Fidesz.

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet 2022-es választások cigányság Fidesz Helyközi Járat nemzetiség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. március 28. 10:38 Adat

Nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttől

A hazai átlagnyugdíj 43 százalékkal ér többet, mint 2004-ben, de így is messzebb kerültünk az uniós átlagtól, egyebek mellett a román és lengyel nyugdíjak nagyon gyors növekedése miatt.

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Debreczeni Anna
2024. március 27. 15:21 Adat

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

A külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék volt 2020-ban, ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben.

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.