Arra készül a kormány, hogy nem lesz már kiegyezés a választásokig az EU-val
Hatalmas devizakötvény-csomag kibocsátását kezdte meg a magyar állam, ami arra utal, hogy a döntéshozók nem számítanak az EU-s helyreállítási források felszabadulására a közeljövőben, a pénzt máshonnan kell betenni a költségvetésbe.
Tegnap a Bloomberg saját értesülés, a Portfolio.hu az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei adósságfinanszírozási tervének módosítása alapján írt arról: az állam jelentősen emelte devizakötvény-kibocsátási terveit, körülbelül 1,8 milliárd euróról legfeljebb 4,5 milliárd euró értékűre. A forrásbevonás nem többletköltést fedez, hangsúlyozta az ÁKK közleménye is.
Egy 10 és egy 30 éves dollárkötvénycsomag, illetve egy 7 és/vagy 20 éves eurókötvény-csomag kibocsátása már a célegyenesben van, az állam több nagy nemzetközi banki szereplőt megbízott az előkészületekkel. (A dollárkötvények kibocsátása már el is indult.) Tavaly óta néhány devizakötvény-kibocsátással egyébként látványosan megfordult az a korábbi trend, amely szerint 2012 eleje óta folyamatosan csökkent az államadósságon belül a deviza aránya, 2020 elejére egész pontosan 15 százalékra esett a korábbi 50 százalékról. Vagyis a magyar állam nagyjából a pandémia súlyosbodásával egyidőben felülírta a korábbi devizaadósság-minimalizálást célzó pénzpolitikáját.
A Bloombergnek nyilatkozó közgazdász, Németh Dávid szerint a kötvénycsomag méretéből arra lehet következtetni: a kormány azzal számol, hogy a választásokig nem rendeződnek a vitás kérdések az Orbán-kormány és az EU között.
A brüsszeli fejlemények sem mutatnak a jogállamiság-konfliktus feloldása felé, nemrég az EU igazságügyi biztosa a lengyel helyreállítási terv elfogadását a bírói függetlenség biztosításához, vagyis a jogállamiság-feltételrendszer egyik sarokpontjának teljesítéséhez kötötte. Az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását is kérte az Európai Bíróságtól, amire válaszként a magyar kormány még kormányhatározatban is kiállt Lengyelország mellett, mondván, az Európai Bizottság megsértette a tagállami szuveneritást. A két ország szövetségét demonstrálandó Orbán Viktor – miután Budapesten találkozott Andrzej Duda lengyel államfővel – azt mondta: Magyarország meg fogja vizsgálni a Lengyelország melletti fellépés jogi lehetőségeit.
Az EU azért tartja vissza a forrásokat, mert nem elégedett a magyar jogállamisági helyzettel, például a korrupció elleni intézkedésekkel, a sajtószabadság állapotával. A magyar kormány álláspontja szerint viszont a gyermekvédelmi intézkedéscsomag – benne a melegellenes részekkel – az igazi ok.
Mindezek alapján sem a lengyel, sem a magyar helyreállítási terv elfogadása nem látszik esélyesnek, idén a pandémia utáni uniós helyreállítási alapból a 326 milliárd forintos, a teljes helyreállítási alap 13 százalékos előlegén kívül nem érkezhet pénz Magyarországra.
Közélet
Hírhedt bűnbanda gyárthatta a hatezer milliárdos magyar cég brazil kötvényét
Előkerült egy olyan dokumentumcsomag T. János György nevével, amelyhez hasonlóakat korábban egy kötvényhamisításban, gyémánt- és adócsalásban utazó brazil bűnbanda használt.
Nagyon tolná a kisvállalkozásokat a kormány, de honnan lesz hozzá dolgozó?
Javítaná az inflációs időszakot nagyon megszenvedő magyar kkv-k hatékonyságát az erre szakosodott államtitkárság, de az egyik legnagyobb bajukra egyelőre nem hoztak új ötletet.
Egyre több lett a protest egy százalék, de Iványi Gáborék iskoláit ez sem mentette meg
Tavaly a MET kapta a negyedik legtöbb felajánlást, és nem ők az egyetlenek, ahol sokkal nagyobb a rendelkezők száma, mint a híveké.
Fontos
Alig lesz hozzáadott érték a BYD magyar gyárában, ha a kínai kormányon múlik
Állítólag arra kéri a kínai kormány az autógyártókat, hogy ne vigyék ki az országból a technológiájukat, külföldön szigorúan csak összeszerelést végezzenek.
Adósságválsághoz vezethet, ha tovább szórja a pénzt Amerika
Együttes erővel söprik szőnyeg alá a költségvetési problémát az elnökjelöltek, pedig súlyos következményei lehetnek, ha nem változik semmi.
Felébredt szendergéséből a Volkswagen, és ezt a győri Audi is megérzi
Költségcsökkentésre és hatékonyságnövelésre van szükség, a változások a foglalkoztatásra is kihathatnak.
