Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. május 3. 16:36 Közélet

A fürdők olyan aranytojást tojó tyúkok, hogy a járvány miatt sem kellett nagyon leépíteniük

A hazai turizmus egészét alaposan megrengette a koronavírus-járvány, és az alól a termál- és gyógyfürdők sem kivételek. A fürdőket túlnyomórész az önkormányzatok tartják fenn, amelyeket a járvány mellett a kormány megszorításai és pénzelvonásai is súlyosan érintenek.

A termálfürdőket fenntartó települések eddig sokat kerestek ezeken a létesítményeken. 2019-ben 5,2 milliárd forint nyereséget termeltek az önkormányzati tulajdonú fürdők, de ezen felül az idegenforgalmi adón és a turizmusban érdekelt cégek iparűzési adóján keresztül még ennél is több adóbevételhez juthattak.

Az összes magyarországi fürdő 2019-ben 64,2 milliárd forint árbevétel mellett 5,6  milliárd forint üzemi eredmény ért el. A 2020-as év biztosan sokkal rosszabb lesz (ennek adatai még nem ismertek), az ágazat borítékolhatóan sokmilliárdos veszteséget fog elkönyvelni. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYFH) a 2019-es évet közel 18,4 milliárd forintos árbevétel mellett 4,2 milliárdos nyereséggel zárta, 2020-ban pedig várhatóan 6 milliárd forintos árbevétel mellett 3,6 milliárdos veszteséget szenved majd el.

Keveset lehet tudni arról, hogy a fürdőket összességében hogyan érinti a válság, ezért annak jártunk utána, hogy eddig hogyan gazdálkodtak. A Magyar Fürdőszövetség tagjainak pénzügyi adatait gyűjtöttük össze és ezeket elemeztük. Szerettük volna a szövetséget is megszólaltatni, de cikkünk megjelenéséig, azaz egy hónap alatt sem reagáltak kérdéseinkre.

A kimutatás alapján összesen 107 fürdőt üzemeltet 95 szervezet. A kisebb fürdőket azonban vagy önkormányzatok, vagy olyan önkormányzati cégek működtetik, amelyeknek nem ez a főtevékenysége, hanem például az egyes városok teljes kommunális szolgáltatásait vagy sporttevékenységeit működtetik. Ezért összesen 47 vállalkozást tudtunk az elemzéshez figyelembe venni.

Ahogy az alábbi ábrán is látható, a nagyobb fürdők üzemeltetőinél az elmúlt években dinamikusan nőtt az árbevétel: az elmúlt öt évben éves áglatban 10 százalékos volt a növekedés. Külön érdemes kiemelni, hogy az önkormányzati tulajdonú cégeknél magasabb volt a növekedés (10,4%), mint a magántulajdonú cégeknél (9,6%).

Az összes bevétel 75 százalékát az önkormányzati cégek könyvelhették el, de valószínű, hogy ha a kisebb önkormányzati fürdők adatai is elérhetők lennének, akkor még magasabb lenne ez az arány. A működtetés hatékonyságában is az önkormányzati cégek járnak előrébb, ezeknél ugyanis 9,5 százalék volt az üzemi eredmény árbevételhez hasonlított aránya*az egyéb bevétel soron sok esetben uniós támogatások vagy állami támogatások jelennek meg. Ennek összege 3,6 milliárd volt az összes cégnél 2019-ben, ami csökkenés az elmúlt évekhez képest., míg a magántulajdonú cégeknél ez csak 7,4 százalék volt.

Ebben természetesen szerepe lehet annak is, hogy a hazai termálfürdők java részét állami támogatásból építették, így nincsenek a beruházásnak hitel- és kamatterhei. (Ennek kapcsán egyébként érdekes végiggondolni, hogy sok esetben piaci alapon is finanszírozható lett volna a beruházás, vagyis felesleges volt az állami támogatás.)

A költségvetési beszámolókból nem is feltétlenül lehet kiolvasni, hogy közvetlenül mennyi állami támogatást fordítottak a fürdőépítésekre, de százmilliárdos nagyságrendről lehet szó. Csak az első Orbán-kormány alatt (1998-2002 között) 98 milliárdot költöttek a fürdőépítésekre.

Tavaly kapott 10,9 milliárd forintnyi támogatást a szolnoki Tiszaliget fürdő, a nagyobb támogatások mellett pedig az uniós támogatások között is találtunk 4 milliárd forintot, amely a már meglévő fürdők humán, informatikai vagy k+f fejlesztését segítette. A vizsgált közel félszáz vállalatnál öt év alatt 19,8 milliárd forint volt az egyéb bevétel, amelynek nagy része uniós és állami támogatás lehetett.

Az állami támogatások közül Győr, azaz Magyarország egyik leggazdagabb településének támogatása különösen érdekes: 2020-ban a helyi fürdő bővítésére 21,4 milliárdot hagytak jóvá úgy, hogy a létesítmény eleve sokmilliárdos állami apanázsból épült.

Amikor éppen százmilliárdokat von el az önkormányzatoktól a kormány, az ország egyik leggazdagabb városnak egy piaci alapon is finanszírozható üzleti beruházásra ad vissza nem térítendő támogatást.

Az egyes cégek között mind méretben, mind eredményességben óriási eltérések vannak. A legnagyobb bevételt, 13,9 milliárd forintot a 2015 és 2019 közötti évek átlagában a fővárosi tulajdonú BGYFH érte el. Az állami szektorban egészen elképesztő volt a cég eredményessége: az árbevétel 26 százaléka volt a profit.

Ám nem csak a fővárosi cég ért el olyan magas profitrátát, amelyet bőven megirigyelhetne bármely magánvállalat. Az állami tulajdonú Harkányi Termál Nonprofit Kft.-nél ötéves átlagban 19 százalék volt a profitráta. A legjelentősebb árbevételű cégek közül a hazai magánszemélyek tulajdonában álló Aquaworld Zrt.-t érdemes kiemelni, ott 5,6 milliárdos átlagos árbevétel mellett 20 százalékos profitrátát értek el.

Tartósan csak hat vállalkozás volt veszteséges az öt év egészében, ezek mind önkormányzati cégek voltak. A kisebb fürdők, amelyeket nem is külön önkormányzati cégek üzemeltetnek, a jelek szerint  jó eséllyel szintén csak gazdaságtalanul működtethetők. A veszteséges fürdők közül pedig külön érdemes kiemelni a lenti gyógyfürdőt: az ezt üzemeltető cég az elmúlt öt lezárt üzleti évben 574 millió forint üzemi veszteséget halmozott fel 4 milliárd forint árbevétel mellett. A szlovén-magyar határ túloldalán azonban, alig 15 kilométerre a magyar állam megvásárolt egy üzletileg éppen csak elevickélő termálfürdőt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért vett meg Magyarország 3 milliárd forintért egy üzletileg nem túl acélos szlovén fürdőt?A lendvai termálfürdő alig termel profitot, a magyar állam mégis megvette, magyarázatot pedig nem ad az ügyletre.

A koronavírus járvány miatti intézkedések miatt 2020 tavaszán be kellett zárni a gyógy- és termálfürdőket is. Nyáron ugyan újra nyithattak, de ekkor is számos korlátozás volt, így messze nem volt olyan magasa a kihasználtság, mint korábban. Már csak azért sem, mert a külföldi vendégek szinte teljesen elmaradtak. 2020 őszétől pedig teljesen zárva vannak a fürdők.

Ám a bezárások ellenére az alkalmazottak létszáma alig csökkent. A Bisnode PartnerControl adatbázisában elérhető adatok alapján összesen 5289-en dolgoztak 2020 első 11 hónapjában (átlagosan) a vizsgált 47 vállalkozásnál. Ez csupán 24 fővel kevesebb, mint a 2019-es átlag. A 2020. novemberi adatok pedig azt mutatják, hogy éves összehasonlításban 498 fővel, azaz 9,4 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma.

A fürdők tehát eddig nem kényszerültek jelentős elbocsátásokra, ráadásul az adatokból az sem látszik, hogy mennyien kerestek maguktól új munkahelyet, hiszen a természetes fluktuáció sem lehet ennél a közel 10 százalékos aránynál sokkal kisebb.

A fürdők esete ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ez az iparág kiemelten jövedelmező, így akár az is megkérdőjelezhető, hogy minden veszteséget az államnak kellene állnia. Alapvetően állami támogatásból épített, uniós és állami támogatásból továbbfejlesztetett fürdőket kell most a járvány miatt állami támogatásokkal víz felett tartani, hogy aztán várhatóan megint kiemelkedő profitra tegyenek szert. Mintha ebből az egész iparágból hiányozna a piaci logika.

Közélet állami támgoatás gyógyfürdő önkormányzatok termálfüdő Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. szeptember 24. 16:33 Közélet

Már szinte zsebben van az szja-visszatérítés, de ebben semmi meglepő nincs

A magyar gazdaságnak a földbe kellene állnia, hogy ne teljesüljön a gyerekes családoknak egyszeri pénzesőt hozó kritérium - írja elemző szerzőnk.

Váczi István
2021. szeptember 24. 06:33 Közélet

Bécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejleszt

Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.

Avatar
2021. szeptember 22. 12:10 Közélet

Rengeteg uniós pénzt kellene jól szétosztanunk , hogy ne a magyar szegények kárára zöldüljön az EU

Az uniós zöld átmenet az alacsony jövedelműek terheit növeli, ezért ezermilliárd forint kompenzációt kaphatunk. Kérdés, hogyan kellene ezt jól felhasználni.

Fontos

Stubnya Bence
2021. szeptember 23. 17:01 Tech

Ha van chip a karácsonyi ajándékban, amit kinéztél, akkor azonnal rendeld meg

A termékhiány és a késés idén nagyon benne van a pakliban.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. szeptember 23. 05:58 Vállalat

Az Auchan, a Tesco és a Penny Market magyarításával érheti el a kormány a nagy álmát

Az Auchan kisebbségi része nem elég a piac többségének magyar kézbe kerüléséhez, de úgy tudjuk, a másik kettőről is tárgyalnak.

Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

A kínai fegyverkezést az ország gazdasági növekedése hajtja, ami nyugatról nézve most már komolyan fenyegető lett.