Minden jel arra utal, hogy tetőzött a járvány harmadik hulláma Magyarországon. Az egészségügyi rendszer leterheltségét mutató adatok már két hete javulnak, és bár a lélegeztetőgépen lévők száma kissé lassabban csökken, mint az április eleji előrejelzésünkben, a kórházban lévőké viszont némileg gyorsabban.
Az elhunytak száma sajnos még mindig rendkívül magas, de egyrészt erre számítani lehetett – mivel itt a javulás az eddigi tapasztalatok alapján nagyjából két héttel követi a kórházi adatokét -, másrészt kedden valószínűleg itt is megtörtént a fordulat*hétnapos mozgóátlagban. Ez arra utal, hogy a következő hetekben van esély a második hullám végén látott lefutásra.
Mindezekkel együtt, a kórházak leterheltsége és az elhunytak száma is sokkal magasabb most, mint amikor a kormányzat március legelején a korlátozó intézkedések szigorításáról és az iskolák bezárásáról határozott. Az akkori döntések bejelentésének napján nagyjából 6500-an volt kórházban, 639-en lélegeztetőgépen, és az operatív törzs 152 elhunytat jelentett. Tegnap, amikor Orbán Viktor tájékoztatott a lazítások újabb köréről, köztük az óvodák és az alsó tagozatok nyitásáról,
a halálozások és a lélegeztetőgépen lévők száma majdnem a duplája volt a március elejinek és a kórházban ápoltaké is több mint a másfélszerese.
Ezek az adatok azonban inkább csak azt mutatják meg, hogy az ellátórendszer további terhelésével milyen kockázatokat vállal a kormányzat. A kórházi mutatók változása két-három héttel követi a fertőzések számának alakulását, így utóbbiban akár kedvezőbb is lehetne a helyzet, mint a márciusi záráskor.
A jelek szerint azonban nem az. Arra nincs pontos mutató, hogy a betegség egy adott időpontban milyen széles körben elterjedt, az elvégzett teszteken belül a pozitívak aránya azonban elég jó jelzést ad erre*Bár az operatív törzs ezeket nem közli, de a mutató a napi adatokból kiszámolható, még ha gyakran hibásak is a közzétett számok.. Ez a pozitivitási ráta pedig jelenleg pont ott áll, ahol március elején.
Azaz a kormányzat szinte pontosan olyan terjedési adatok mellett nyitja meg az iskolákat, mint amilyennél másfél hónapja bezárta.
Persze a helyzet annyiban más, hogy akkor épp felfutóban volt a járvány, most pedig a görbe ereszkedő szakaszában vagyunk, és a lappangási idő miatt itt is van időbeli eltolódás. Ha március elején gyorsabban terjedt a betegség (márpedig a nagyobb kontaktszám miatt biztosan gyorsabban terjedt), akkor valószínűleg azért több ember volt fertőzött, mint jelenleg*Akiknél kimutatták a fertőzést, azok korábban többeknek adták át, ők azonban még nem mutattak tüneteket..
Az aktív fertőzöttség szintje azonban még így is biztosan nagyon magas. A terjedést ugyan lassíthatja, hogy időközben több mint kétmillió ember megkapta az első oltást (összesen már több mint hárommillióan), közülük legalább egymillióban azonban szinte még biztosan nem alakult ki védettség. A jelenlegi aktív fertőzöttségi szint mellett így a nyitás ismét elég gyorsan felpörgetheti a járvány terjedését, mindezt a zárás időszakához képest egy sokkal leterheltebb egészségügyi ellátórendszer mellett.
A kormányzati sietség azért teljesen érthetetlen, mert ha ezeket az adatokat egymás mellé tesszük, akkor az látszik, hogy két-három hét múlva radikálisan kisebb kockázattal lehetne meglépni ugyanezeket a lazításokat. Az oltások beadása március végén pörgött fel igazán, így május közepére legalább egymillió emberrel több lesz védett. Akkorra ráadásul a kórházak leterheltsége is jóval kisebb lenne. A március elejinél ugyan valószínűleg még mindig magasabb, de már csak 30-40 százalékkal, és nem a duplája az akkorinak.
Persze elképzelhető, hogy a kormányzat teljesen más adatok alapján hoz döntést, mint amiket az operatív törzs közzétesz. Mindenesetre az elmúlt egy hétben a korábban kőbe vésettnek tűnő április 19-i dátumból szép lassan azért a kormány is elkezdett kihátrálni. Orbán Viktor először azt jelentette be, hogy a középiskolákban csak május 10-én kezdődik meg a jelenléti oktatás, szerdán pedig ezt kiterjesztették az általános iskolák felső tagozatára is. Az alsósoknál pedig felhívták a szülők figyelmét, hogy lehetőségük van otthon tartani a gyerekeket, ha akarják, de a legkisebbeknek megszűnik a távoktatás.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
