A részmunkaidősök jobban dolgoznak, mint a teljes állásúak, ha megfelelő feladatot kapnak
A részmunka mostanra a versenyképesség javítását hivatott foglalkoztatási forma Európa fejlettebb gazdaságaiban, míg a kevésbé fejlett országokban – mint például Magyarországon – egyelőre inkább a válságkezelés eszközeként tekintenek rá. Pedig Vörös Máté és Fűrész Diána Ivett friss tanulmánya szerint bizonyos tekintetben a magyar részmunkaidősök is hatékonyabban dolgoznak a teljes állásban dolgozóknál.
A kutatók szerint a járvány okozta gazdasági visszaeséssel újra megemelkedhet a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya, ahogy ez történt a tíz-tizenkét évvel ezelőtti világgazdasági válság során is. A mostani recesszió elmúltával azonban nagyobb arányban maradhatnak fenn az atipikus foglalkoztatási formák, ha bebizonyosodik, hogy hosszú távú munkaadói és munkavállalói érdekek is fűződnek hozzájuk – ami a fejlettebb uniós tagállamokban már a 2008-as válságot követően is megtörtént.
A járványhelyzet által kikényszerített munkaerőpiaci változásokat nézve – ideértve a részmunkaidő terjedését – komoly esély van erre. A részmunkaidős foglalkozásokat sokan már a kétezres években sem csak kényszerből választották, hanem kifejezetten ezzel a szándékkal kerestek állást, például a munka és a magánélet közötti egyensúly (a fiatalabb korosztályokban egyre inkább kiemelkedő) fontossága miatt. A kutatók pedig arra jutottak, hogy
a cégek is jól járhatnak, ha nem napi nyolc órában dolgoztatják az embereiket
egy multinacionális pénzügyi-biztosítási cég magyarországi fiókjainak rész- és teljes munkaidős dolgozóinak teljesítményét összehasonlítva.
Az ügyfeleket kiszolgáló munkatársak 2017 és 2019 közötti értékesítési adatai azt mutatják, hogy a részmunkaidős dolgozók akkor hatékonyabbak, ha alapfeladatot látnak el, és jelentős munkatapasztalattal rendelkeznek. Minden más esetben azonban a teljes munkaidős dolgozók bizonyultak hatékonyabbnak.
A kiszolgált ügyfelek számát tekintve – ami az előző, minőséginek tekinthető mutatóval szemben inkább mennyiségi szempontból jellemzi a teljesítményt – ugyanakkor már a részmunkaidősök szinte minden csoportja hatékonyabbnak bizonyult a napi nyolc órában dolgozóknál.
A szerzők megállapítása szerint összességében a részmunkaidős foglalkoztatás ugyan nem jár automatikusan hatékonyságnöveléssel, bizonyos esetekben azonban jelentősen javíthat a cégek versenyképességén, miközben a dolgozók számára is előnyökkel járhat. Annak eldöntése, hogy a mostani válságot követően valóban magasabb arányban maradhatnak-e meg a kényszerűségből kialakult atipikus munkavállalási formák viszont még sok kutatómunkát igényel.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
