Bár a kórházakat ellátó állami szervezetnek élő szerződése volt a koronavírus elleni védekezésben kulcsfontosságú gumikesztyűk beszerzésére, mégis teljesen kaotikus lett az idei ellátás. Részben egy érthetetlen mulasztás okozta, hogy a kórházaknak januártól az élő központi szerződés ellenére egyedileg kellett beszerezniük ezeket a védőfelszereléseket, valószínűleg jóval drágábban, mint ha működött volna a központi ellátás. Egy idő után ráadásul csak akkor jutottak hozzá a kesztyűkhöz, ha előre fizettek. Mindennek tetejébe ősszel évekre megpróbálták kizárni a közbeszerzésekből azt a céget, amelyik a legtöbb gumikesztyűt szállítja a kórházaknak, és amelynek kiesése jó eséllyel ellátási gondokat is okozott volna. Most a kormány saját gyártókapacitás kiépítésével orvosolná a problémát.
Valaki valamit nagyon elrontott
A magyar egészségügyet nagyon sok szempontból felkészületlenül érte a koronavírus-járvány tavaszi első hulláma, a védőfelszerelések közül a gumikesztyűk beszerzése azonban nem kellett volna, hogy a problémás területek közé tartozzon. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) ugyanis már 2018 végén megteremtette a fekvőbeteg ellátással foglalkozó intézmények 2020-as ellátásának feltételeit. Ekkor zárták le azt a közbeszerzést, amely alapján a következő két évben tervezték beszerezni a műtétekhez és a vizsgálatokhoz használt különböző kesztyűket*A közbeszerzés tucatnyi különböző típusú kesztyűről szólt, attól függően, hogy milyen anyagból készülnek, sterilek vagy sem, porozottak, vagy pormentesek, műtéthez vagy vizsgálatokhoz használják őket. Az egyes típusokból néhány százezertől több tízmillióig terjedt a megrendelt mennyiség..
Egészségügyi dolgozó beöltözik a budapesti Honvéd Kórházban 2020. márciusában. Fotó: AFP/Europress
A tender eredményeként két, a magyar piacon évek óta aktív céggel, a lengyel hátterű Mercator és az osztrák érdekeltségű Sempermed Kft-vel írtak alá keretszerződést. Ez azonban még csak egy általános megállapodás volt, amelyben a kereteket vázolták fel. Mivel a gumikesztyű piac járvány nélkül is elég sokat változhat két év alatt, azt a megoldást választották, hogy a konkrét feltételeket félévente rögzítik, miután az első körön túljutott két vállalatot megversenyeztették egymással. Ez egy bevett közbeszerzési gyakorlat hasonló helyzetekben.
A rendszer 2019-ben működött is, az ÁEEK rendelt, a két cég pedig szállított. Tavaly év végén azonban
2020 első felére az ellátóközpont valamiért már nem nyitotta újra a versenyt, azaz nem szerződött le a konkrét szállításokra a két céggel.
Így a járvány kitörésekor lehetőség sem volt központilag ellátni a kórházakat az egyik legfontosabb védőfelszereléssel, amelynek a globális piaca a pandémia miatt teljesen felbolydult. Az ÁEEK-tól közel két hónappal ezelőtt megkérdeztük, miért maradt el ez a fontos lépés, ám megkeresésünkre azóta sem reagáltak.
Magáncégekkel versenyeztek a kórházak
A lényeg, hogy a szerződést valamiért nem kötötték meg, így januártól minden kórház maga volt kénytelen beszerezni a kesztyűket. Ez pedig, ahogy haladtunk előre az évben és durvult el a koronavírus-járvány, egyre nehezebb és drágább lett. Ahogy korábban írtunk róla egy nyáron készült iparági jelentésben már azt becsülték, hogy 2020-ban világszerte 585 milliárd egyszer használatos gumikesztyűre lehet szükség, ami azért problémás, mert az éves gyártási kapacitás ennek kevesebb mint kétharmada, csak 370 milliárd. A kórházaknak ráadásul nem csak egymással kellett versenyezniük a legnagyobb számban fogyó termékekért, hanem a sokkal tőkeerősebb ipari felhasználókkal is.
Csavar a történetben, hogy az egészségügyi intézmények jelentős részben ugyanattól a két cégtől rendeltek, amelyektől a központi beszerzés keretében is megkaphatták volna a kesztyűket, csak éppen most külön-külön, és nem a keretszerződésben előre rögzített árakon. Tavasszal, amikor a kínai maszkok és a lélegeztetőgépek is érkeztek, ugyan volt valamilyen beszerzés, ez azonban csak ideig-óráig tudta megoldani az egészségügy gumikesztyű-igényét.
Egy idő után napi 250 telefonhívást kaptunk a kórházaktól. Közben sakkoznunk kellett a szállítmányokkal, mert kora nyáron már látszott, hogy sokkal több a megrendelés, mint amennyi termék a gyárakból érkezik. Próbáltuk a korábbi évek megrendelései alapján arányosan elosztani a kesztyűket a vevők között
– vázolta a helyzetet Tóth András, a Sempermed Kft. vezetője.
A piaci tapasztalatok alapján voltak olyan területek – mint például az élelmiszeripar és a kereskedelem – ahol tartósan nőtt a kereslet, de az egészségügyben a többletigényt sok esetben a pánikvásárlások hajtották.
Régebben a kórházak sokszor az utolsó pillanatig kivártak a rendeléssel, az idén azonban ez teljesen megváltozott, inkább próbáltak előre rendelni nagyobb mennyiséget onnan, ahonnan tudtak, nehogy kifogyjanak
– mondta a G7-nek Lyczba Alexander a Mercator ügyvezetője. Hasonlóak voltak a Sempermed tapasztalatai is.
A járvány miatt megugró költségek és a hatalmas többletkereslet világszerte, így itthon is felnyomta az árakat. A kórházaknak pedig nem volt más lehetősége, mint belemenni az árversenybe. A lapunknak nyilatkozó
piaci szereplők szerint ősszel már az olcsóbb szállítmányokért is nagyjából kétszer annyit kellett fizetni, mint tavaly ilyenkor,
de ezekkel az igények legfeljebb kétharmadát-háromnegyedét lehetett lefedni. A többit gyakran még ennél is kétszer-háromszor drágább termékekkel tudták csak megoldani. Mindezt úgy, hogy egy idő után a beszállítók már csak akkor teljesítették a megrendeléseket, ha azokat előre kifizették. Márpedig ismerve a hazai egészségügy fizetőképességét, ez nem kockázatmentes helyzet.
Jött a KEF
Érdekes kérdés, hogy egy ilyen piaci helyzetben mennyire lett volna biztosíték egy konkrét első féléves megállapodás. Az szerződés ugyanis vis major esetén felmondható, egy világjárvány pedig ez a kategória. Egyes termékek esetében erre, vagy az árak módosítására szinte biztosan sor is került volna. Olyan termékek is voltak azonban, amelyeknél az első félévben jó eséllyel még nem, és ez akkor vált egyértelművé, amikor július környékén felmerült, hogy az év végére mégis újranyitják a versenyt.
Koronavírusos beteg ellátása a Szent László Kórházban áprilisban. Fotó: AFP/Europress
Időközben késő tavasszal az ÁEEK feladatait átvette a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), amely szinte azonnal meg is kereste a két szerződött céget. A történet innentől kezdve elég jól dokumentált, a felek között ugyanis a közbeszerzési döntőbizottságig jutó vita alakult ki.
A KEF két dolog miatt fordult a cégekhez: egyrészt módosítani akarták a szerződést amiatt, hogy ők léptek az ÁEEK helyébe, másrészt kíváncsiak voltak, hogy a Mercator és Sempermed továbbra is tudna-e szállítani a korábban ajánlott árakon.
A Mercator kihasználva az alkalmat egyből kiugrott az átalakult piaci körülmények között már nem túl jó üzletnek tűnő állami szerződésből. A Sempermed azonban maradt, sőt a sebészeti kesztyűk esetében az akkori állás szerint még árat sem emeltek volna, igaz a legnagyobb mennyiségben fogyó vizsgálókesztyűk leszállítását már csak a korábbi másfélszereséért vállalták*Az áremelést a járvány költségnövelő hatásával magyarázták..
A KEF ezen felbuzdulva úgy döntött, hogy újranyitja a versenyt,
ami – mivel csak egy szállító maradt – ekkor már nem verseny volt, hanem konzultáció, és nem is minden kesztyűtípusról szólt. Az újranyitást azonban nem kapkodták el: csak két és fél hónappal a tájékoztató bekérése után kezdeményezték a konzultációt. A piac azonban már ebben a nagyjából nyolcvan napban is sokat változott, így ekkor a Sempermed már nem tudta vállalni a korábbiakban jelzett árakat.
A közbeszerzési dokumentumok szerint a felek között hosszú levelezés kezdődött, amelyben a kórházaknak egyedi megrendelések alapján ekkor is szállító Sempermed részletesen leírta, mennyi kesztyűt mennyiért tudna biztosítani, a KEF viszont ragaszkodott a korábbi árakhoz és mennyiségekhez. Mivel nem jutottak dűlőre, a konzultáció elmaradt, a KEF pedig három különböző keresetben
kérte a közbeszerzési döntőbizottságtól a Sempermed elmarasztalását, bírság kiszabását, illetve a vállalat három évre való kizárását a közbeszerzésekből.
Ez egyáltalán nem általános lépés, a KEF legutóbb 2012-ben a Vodafone-nal és a Telenorral szemben jutott el eddig a pontig. Ráadásul a kizárásnak nagyon komoly hatása lett volna, mivel a cég állítása szerint az elmúlt években messze ők szállították a legtöbb gumikesztyűt a magyar kórházaknak, piaci részesedésük az 50 százalékot is meghaladta, idén pedig ennél is nagyobb volt.
Gumikesztyűgyár épülhet Magyarországon
A szankciókra azonban végül nem került sor. A döntőbizottság ugyanis november végén teljesen logikus indoklással elutasította a KEF keresetét. Sőt, külön felhívták a főigazgatóság figyelmét az Európai Bizottság egy korábbi iránymutatására, miszerint
a COVID-19- járvány jelentette egészségügyi válság gyors és intelligens megoldásokat, agilitást igényel, továbbá a közbeszerzőknek célszerű alternatív megoldásokat is megvizsgálniuk, valamint együttműködniük a piaccal.
Az első féléves szerződés érthetetlen sutba dobása és az ezt követő öt hónapos jogi huzavona után néhány napja végül legalább a sebészi kesztyűkre sikerült szerződést kötni. Így az évtizedek óta nem látott járvánnyal sújtott 2020-as évben az 52 hétből háromban legalább ezekre lesz központi beszerzés. Jövőre elvileg javulhat a helyzet, még ha nem is január elsejétől. Időközben ugyanis a KEF kiírt egy új közbeszerzést 50 milliárd forintos keretösszeggel. Ebben elvileg már kezelhetik azokat a problémákat is, amelyek az idén a felek közötti vitákhoz vezettek.
Illetve az is könnyen lehet, hogy az ötvenmilliárdos keret egy része már nem is hagyja el az országot.
Úgy tudjuk ugyanis, hogy kormányzati szinten erős szándék van hazai gumikesztyű-gyártókapacitás kiépítésére.
A kabinet a járvány kezdete óta többször utalt rá, hogy ha lettek volna itthon megfelelő gyárak, akkor sokkal gyorsabban fel tudtunk volna készülni a védekezésre, előbb rendelkezésre álltak volna a szükséges védőeszközök. A nyáron a kormány el is különített több tízmilliárd forintot az egészségipar fejlesztésére, amelynek egy részét gyártókapacitás-fejlesztések támogatására szánják.
Ezeknek a támogatásoknak a kiosztása az elmúlt napokban pörgött fel igazán. Varga Mihály pénzügyminiszter két nap alatt közel 20 milliárd forintnyi beruházásról írt alá szerződést különböző cégekkel.
Ha ezek megvalósulnak, a jővőben maszkból, gyógyszer-alapanyagból, a fertőtlenítőszerből, illetve légtisztító és kórházi berendezésekből is többet gyárthatnak itthon, mint eddig. A nagy aláírás-hullám közepette természetesen a kommunikáció is felpörgött. A pénzügyminiszter mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is arról beszélt a napokban, hogy „fontos a saját védőeszközgyártó-kapacitás kiépítése”. Gion Gábor pénzügyi államtitkár a Magyar Nemzetnek november elején pedig konkrétan a gumikesztyű-gyártást is kiemelte, mint olyan tevékenységet, amelynek fejlesztésére állami pénzt lehet igényelni.
Mindenesetre
a dinamikus közbeszerzés megteremti annak a lehetőségét, hogy az is részesedhessen az 50 milliárdból, aki csak most kezd el fejleszteni.
a rendszernek ugyanis pont az a lényege, hogy amíg működik, folyamatosan lehet csatlakozni hozzá. Márpedig a most meghírdetetett közbeszerzés négy évre biztosítaná az állami gumikesztyű-vásárlások fedezetét.
Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy az állami szereplők hogyan látták a gumikesztyű-beszerzés körüli kálváriát, miért alakultak így a dolgok, tudnak-e hiányról a magyar egészségügyben, de október közepén küldött kérdéseinkre sem a KEF-től, sem az ÁEEK-tól nem kaptunk válaszokat.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
